Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): - ELNÖK: - KÓSA LAJOS (Fidesz): - ELNÖK: - KÓSA LAJOS (Fidesz):

267 Azt szokták mondani, hogy régi bűnnek hosszú az árnyéka. 2004-ben, a Medgyessy-, Gyurcsány-kormányok alatt - volt egy ilyen kontinuitás - beterjesztett törvényjavaslatot elfogadta a parlament, amely megszüntette a kötelező sorkatonaságot. (11.50) Most tekintsünk el attól, hogy egy 135 éves intézményt szüntettünk meg, de nagyon fontos volt, hogy ezt a döntést annak a tükrében hozta a parlament, hogy mellette volt egy világos haderőfejlesztési elképzelés, ami arról szólt, hogy egy kis létszámú, ám szerződéses katonákból álló honvédségre van szüksége az országnak, és ezt kiegészítendő egy igen jelentős önkéntes kiegészítő tartalékos állományra, és vannak országok, amelyek jó példát mutatnak arra, hogy egyébként így kitűnően működhet az ország védelme. Svájcban több száz éve nem volt semmilyen háború, ezzel együtt egyébként Svájcban ez a szisztéma van. Van egy viszonylag kis létszámú, szerződéses állományú hadseregük, és egyébként Svájcban minden fiatalnak kötelező a katonai kiképzésen részt venni oly mértékben, hogy egyébként, akik részt vesznek a kiképzésen, az egyenruhát, sőt a hadi felszerelést is otthon tartják, és egyébként bármikor mozgósíthatók, mert kiképzett és a tudásukat szinten tartó képzési rendszert valósítanak meg. De így működik ez Finnországban, Svédországban, és nem lehetne azt mondani, hogy a finnek vagy a svédek védelmi képessége súlyosan sérül. Tehát volt egy rendszer, magyarul egy elképzelés, amire a parlament akkor igent mondott. Igen ám, csakhogy mi történt? A sorkatonaságot megszüntettük, ezzel együtt egyébként teljesen világos volt, hogy a Magyar Honvédségnek az a felszerelése és annak a struktúrája abban a pillanatban elavulttá vált, mert nem kell annyi laktanya, nem kell ennyi felszerelés, tehát nyilvánvalóan fejleszteni kell vagy módosítani kell a honvédségnek a felszerelését, a fegyverzetét. De ez a módosítás úgy sikerült - ha valaki megnézi, sokáig azt hittem, hogy ez csak egy ilyen szófordulat, de a helyzet az, hogy a statisztikák és a tények alátámasztják azt az állítást -, hogy a 2004-es honvédelmi fejlesztési program nagyobb mértékben sújtotta Magyarország védelmi képességeit, mint a trianoni békediktátum. Tehát nagyobb leszerelési programot jelentett a valóságban. Megszűnt a tüzérségi képességünk. A tüzérségi képesség. Lényegében leszereltük a tüzérséget. Eladtuk inkurrencia címén az Akácia és a Gvozgyika önjáró ágyúkat, tarackokat. Megjegyzem, most ezeket az eszközöket egyébként tizenvalahány évvel később az ukrán-orosz háborúban látjuk a híradóban, hogy bőven használják. Nem mondom, hogy a legkorszerűbbek, mert nyilván NATO-szabvány, eltérő, tehát a Gvozgyikában nem lehet használni a most rendszeresített NATO-lőszereket, de voltak. Eladtuk (Nacsa Lőrinc: Ők!), leszereltük, szétvágtuk - mármint úgy értem, hogy a Medgyessy-Gyurcsány-kormányok - a páncélozott szállító harci járműveink közül a korszerűnek számító BMP-ket, nyilván a PSA-kat már jóval korábban sem lehetett használni, tehát értelmetlen erről beszélni. Megmaradt az a BTR-állomány, amit eredeti formájában sem nyílt harctéri feladatok ellátására terveztek, hanem városostromra és városi, utcai harcokra, tömegoszlatásra, terroristák elleni küzdelemre. Páncélozott deszantszállító harci jármű volt a BTR, tehát nem az, amire mi használjuk, hogy nyílt harctéren harcoljanak, erre alkalmatlanok. Egyébként ráadásul jelentős mértékben avultak, ez megmaradt. Lényegében elvesztettük a merevszárnyasrepülő-állományunkat, csak jóval később fejlesztettük a Gripen révén, a helikopter-állományunkat, az összes harckocsit eladtuk, leszereltük. Iraknak egyébként, amit ott szét is lőttek az iraki háborúban, tehát abból már nincs egy darab sem - a T-72-es állományokat -, nem maradt egy századnyi mutatóba Tatán. Ja, és hát a kézifegyver-állományunk végképpen elavult. Utoljára Rambo lövöldözött RPG-7-esekkel, már az is inkább a vicckategória volt, ahogy azt úgy bemutatták, de most zárójel bezárva. És hát, sok mindennek mondható az AK-47-es vagy az AMD-65-ös, de korszerűnek semmiképpen sem. Arról nem beszélve, hogy már akkor szét voltak lőve ezek a fegyverek, mikor én voltam katona. Ugye, minden fegyvernek van egy határideje, hogy meddig lehet vele lőni, mert utána olyan mértékben változik a terheléstől a cső kalibere, hogy nem lehet pontos lövéseket leadni, mert egyáltalán örülök, ha az irányt eltalálom vele, de ezek megmaradtak nekünk. Mi lett a valóságban? 2004-ben itt hallgattuk, én is Juhász Ferenc honvédelmi minisztert még visszaemlékezvén a katonai időmre, itt hallgattam a szép mondatokat, hogy majd az önkéntesek sokasága, akik kiképzettek, elkötelezettek, akiket majd nem kell benn tartani a laktanyában, de szükség esetén hozzájuk tudunk fordulni a haza védelmében. 2010-re 17 darab, 17 darab kiképzett, önkéntes állományunk volt. 17! 17! Ezzel mondhatjuk azt, hogy akkor, amikor a Fidesz-kormány átvette a kormányzást - megjegyzem, egy gazdasági válság kellős közepén és egy összeomló költségvetés és gazdaság közepette -, azt kell mondanunk, hogy az a haderőfejlesztési program és koncepció, amit akkor megvalósított a szocialista-szabad demokrata kormányzat, az valóban leszerelte a hadsereget, és nem maradt semmi. Az égegyadta világon semmi. Sem a szerződéses állomány felszerelése nem ütött meg semmilyen mértéket; akkor viccelődtünk azzal, hogy egy Magyar Honvédség kontra Fradi-Újpest egyesített B-közép utcai harcból én inkább a Fradi B-közép-Újpest B-közép egyesített csapatra fogadnék, mert olyan állapotban voltunk. Felszerelések nélkül, használható eszközök nélkül. És miután a katonák ezt tudják, tehát szembenéznek a valósággal, mert ők ott vannak, tudják, hogy az M zárolt BTR-ből, az egyikből kiszereljük az alkatrészt, és beszereljük a másikba, tehát a 300-as állományból ha 200 darab működőképes volt, akkor sokat mondok. Ilyen körülmények közepette a katonák motiváltsága is - mondjuk úgy, hogy - mérsékelt.