Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak
2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - RITTER IMRE nemzetiségi képviselő:
263 négy hónapjában még számtalan korlátozás volt érvényben, másrészt késői, visszamenőleges hatályú rendelkezés lenne 2022. január 1-jétől indulóan, ami negatív kihatású lehet számtalan helyi nemzetiségi önkormányzatra. Ezért azt javasoljuk, hogy a 2023. évben még tartsuk fenn a három év átlagpontszáma alapján történő értékelést, és a korábbi tételes értékelést vagy annak egy hatékonyabb, átláthatóbb pontszámmeghatározását, ami már elő van készítve, csak 2024. évtől állítsuk vissza, amennyiben 2023-ban már nem lesznek érdemi veszélyhelyzeti korlátozások. Másodszor, a 10. melléklet I. Előirányzat és támogatások fejezet 2. pontját kell kiegészíteni egy új ponttal, a 2.2.1-gyel: a feladatalapú támogatásra való jogosultság szempontjából települési nemzetiségi önkormányzatnak kell tekinteni az átalakult nemzetiségi önkormányzatot is. Ennek az indoklása, hogy a működési támogatás megállapításának és folyósításának szabályozásában tételesen is szerepel - 1.2.1. pont -, hogy a működési támogatásra való jogosultság szempontjából települési nemzetiségi önkormányzatnak kell tekinteni az átalakult nemzetiségi önkormányzatot is. Ugyanakkor a feladatalapúnál ez nem szerepel. Ezzel a módosítással érvényesítjük és egyértelműsítjük az átalakult nemzetiségi önkormányzatok helyét a törvényben. Harmadsorban, annak érdekében, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok a médiatámogatásukat szélesebb körben tudják felhasználni és elszámolni az elektronikus médiára is, az alábbiak szerinti 3.4.2. pont kiegészítését javasoljuk a 2023. évi költségvetési törvény 10. mellékletében: Az országos nemzetiségi önkormányzat, valamint a nemzetiségi média a 3.2. pont szerinti támogatások terhére a miniszter által támogatói okiratban meghatározottak szerint a működéséhez és a Nek. törvény 117-119. §-ában és 121-122. §-ában foglalt közfeladatai ellátásához, a közfeladat-ellátás fejlesztéséhez, továbbá a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 12. § (3) bekezdése alá tartozó alkotásokhoz kapcsolódó működési és felhalmozási jellegű költségeket számolhatja el. Mindezen módosításokat leegyeztettük a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Ügyekért Felelős Államtitkárságával, az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségével és természetesen a Magyarországi nemzetiségek bizottságával, minden ellenzéki frakciónak is megküldtük, és a jövő héten bizottságunk részéről be kívánjuk nyújtani a módosítást. Még egyszer szeretném kihangsúlyozni, hogy ennek a három módosításnak semmilyen költségvetési többletigénye nincs, csak az eddigi támogatás megállapításának megkönnyítése, a hatékonyabb felhasználás elősegítése és az egyértelmű törvényi szabályozás a célja. Ezek után rátérnék a költségvetési többletigénnyel bíró nemzetiségi kezdeményezésekre. Első pontként szeretnénk választ kapni arra, hogy mi indokolta a mai hozzászólásom elején vázolt összesen 364,1 millió forint csökkentést, miért került rá sor, és ha ennek nincs konkrét, egyértelmű oka, akkor tisztelettel kérjük ennek a visszahelyezését a ’23-as költségvetési törvénybe, hiszen a feladataink nem csökkentek. Másodsorban a 10. számú melléklet a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok és az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatásait tartalmazó I. Előirányzatok és támogatások táblázatot javasoljuk kiegészíteni az alábbi 5. ponttal: „A települési nemzetiségi önkormányzatok működésének támogatása, ha a települési nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi köznevelési intézmény vagy nemzetiségi kulturális intézmény fenntartója; fajlagos összeg: 4 millió 160 ezer forint/év.” Jelenleg 60 települési nemzetiségi önkormányzat tartozik az intézményfenntartói körbe, így ennek éves költségvonzata 187 millió 200 ezer forint. Ennek alapján az 1.1.1. jogcímszámon a települési nemzetiségi önkormányzatok működésének támogatása jogcím, a jelenlegi 2 milliárd 155,9 millió forint előirányzata 187,2 millió forinttal, 2 milliárd 343,1 millió forintra növekedne. A fajlagos összeg emelésének indoklása, hogy az elmúlt évek folyamatos törvénymódosításainak eredményeként már 60 települési nemzetiségi önkormányzat összesen több mint 80 nemzetiségi köznevelési és/vagy nemzetiségi kulturális intézmény fenntartói jogait, vagyonkezelési jogait, valamint a köznevelési intézményeknél az építmény, épület és ingóságok tulajdonjogait is átvette a korábbi fenntartóktól, tulajdonosoktól. A fenntartói és tulajdonosi jogok átvétele rendkívül sok többletmunkát és objektív, konkrét többletköltséget jelent az intézményfenntartó hnö-knek, ami maximálisan indokolja a működési támogatásuk összegének megemelését. Ez tehát a 60 intézményfenntartó hnö-t érinti, a további, nem intézményfenntartó 2105 települési önkormányzatnál a működési támogatás összegét most nem kívánjuk módosítani. A harmadik téma a települési és területi önkormányzatok, valamint a települési nemzetiségi és területi nemzetiségi önkormányzatok kapcsolatából fakad. A nemzetiségi önkormányzati rendszert életre hívó, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény megalkotása óta - és ezen nem változtatott a 2011. évi CLXXIX., a nemzetiségek jogairól szóló törvény sem - a törvény betűje szerint a települési önkormányzatok és települési nemzetiségi önkormányzatok egyenrangú felek, nincs közöttük alá-fölérendeltségi viszony. Ez azonban sajnos csak a törvény betűje szerint van így, de a valóságban nem. Az egyik legjelentősebb feszültség és állandó probléma rendszerszintű forrása a települési önkormányzatok és a települési nemzetiségi önkormányzatok között, hogy a törvény a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok pénzügyi, számviteli, adóügyi, belső ellenőrzési és egyéb feladatainak elvégzését a települési önkormányzatok és a megyei önkormányzatok hivatalának feladatává teszi. Ugyanakkor ezek elvégzésére az önálló hivatallal rendelkezők esetében egyáltalán nem biztosít támogatást, a közös hivatalok esetében pedig egy