Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 20. hétfő - 12. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):

14 tanácsadó, aki ott ül Karácsony Gergely körül, hanem régi jó Hagyó Miklós-i hagyományokat elevenítettek föl akkor, amikor az egészségügyi forrásokból az első közel 100 milliót fordítsuk tanulmányokra, hogy tulajdonképpen gondoljuk végig, hogy mit is tennénk, és mit szeretnének tenni. (Szabó Szabolcs: Igen, végig kell gondolni, ezt így szokták.) Ön valamiért nem hozta szóba a Kútvölgyi-tömböt, tisztelt képviselő úr. Miért nem? Ha már egészségügyről beszélt, ha már Bel-Budáról beszélt, ott, ahol elindult a felújítás, ahol szemmel láthatóan nagyobb előrelépés történt, mint az elmúlt évtizedekben, bármikor az elmúlt években, és az „Egészséges Budapest” programnak köszönhető, akkor vajon ezt miért nem hozta szóba? Természetesen a Szent János Kórházat is, mint az Északbudai Ellátási Centrumot a továbbiakban is kívánjuk fejleszteni. Mindenki számára nagyon fontos, hogy ott is minél magasabb szintű legyen az ellátás, csak azért szerintem, ha mégiscsak egy korrekt összképet akarnánk mutatni, akkor megmutathatnánk, hogy melyik része az, ahol már látványos, az elmúlt évtizedekben nem látott mértékű fejlődés indult, és melyik az, amelyik valóban még előttünk áll. Csak, tudja, a baloldal azon vitatkozott, nem is azon vitatkozott, azzal licitált egymásra a kampányban, önök és a szövetségeseik, hogy a kórházak 45 százalékát kell bezárni vagy többet, hogy a vizitdíjat és a kórházi napidíjat egy vagy két nap alatt kell bevezetni, hogy azokat csak készpénzben vagy mobiltelefonnal meg bankkártyával is lehessen befizetni. Önöknek ez volt az egészségügyi programjuk. Nem az, hogy akkor most hogyan zajlanak a felújítások, hanem hogy mennyit kell az embereknek fizetni, és mit lehet ebből privatizálni, tisztelt képviselő úr. Amúgy én úgy tudom, hogy ön a BKK felügyelőbizottsági elnöke - nem feltétlenül azért, mert ilyesfajta felsőfokú végzettséggel rendelkezett -, a korábbiakban ezt a titulust töltötte be. Vajon amikor ön ott tevékenykedett, mennyiben segítette elő, hogy valóban, akár európai uniós forrásból is, a budapesti fontos tömegközlekedési elemek megvalósuljanak? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Mert Pokorni Zoltán polgármesterként ez ügyben lépett, Karácsony Gergely pedig csak hárította a felelősséget, hátradőlt, és azt mondta, hogy ő nem tud tenni ez ügyben semmit. Nem csodálom, hogy Fürjes Balázshoz fordul, mert Karácsony Gergelyhez, úgy látszik, hiába fordulna. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK: Szintén napirend előtti hozzászólásra kért szót Lukács László György, a Jobbik képviselője. Megadom a szót képviselő úrnak. Parancsoljon! DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Sokszor láttuk az elmúlt időszakban, hogy amit önök mondanak, és a valóságban ehhez képest miként van, az sokszor szöges ellentétben van (Rétvári Bence: Bezzeg a Jobbik!), az önök által elmondott dolgok nem fedik a valóságot, egyszerűen lefordítva. Nézzük meg, hogy a mostani valóságban mi az, ami máshogy van, mint ahogy önök azt lefestik, és ahogy elmondják. Kezdjük egyből - és itt három témát kell felhozni -, az egyik nyilvánvalóan az árstop, a másik az extraprofitadó, a harmadik az infláció. Kezdjük az árstoppal! Önök az árstopban több olyan terméket határoztak meg, amely rendszeres fogyasztási cikk, és amelyből rendkívül sok szokott fogyni Magyarországon, és annak az árát rögzítették - sőt most ezt október 1-jéig önök meg is hosszabbították -, ilyen a kristálycukor vagy a 2,8 százalékos tej, de mondhatnánk a csirkemellet is, amely ezek közé tartozik. Mindannyian jól ismerjük a termékek körét. Viszont kevésbé ismerhetjük jól, illetve most már egyre kevésbé ismerhetjük ezeket, hiszen a valóság az lett, hogy nagyon sok boltban ez a termék, ezek a termékkörök elérhetetlenek. Személyes tapasztalatom mondatja, hogy az elmúlt egy hétben több olyan boltban jártam, ahol simán, egyszerűen egy kiló kristálycukrot szerettem volna vásárolni, azonban nem volt. Vagy nem volt készleten, vagy nem is tervezik készletre tenni, ami rámutat arra, hogy amikor az ember ilyen intézkedést hoz, akkor a valósághoz kell igazítani a szabályozást, és a szabályozást aszerint kell megoldani, hogy ne lehessen visszaélni ezzel. Emlékeztetném önöket arra, hogy egy húsipari vállalkozás azt is mondta, hogy a csirkemell vonatkozásában az ahhoz közel eső termékek, tehát más húsipari termékek drágulásával, infláció feletti drágulásával próbálják a hasznot megtartani. Valójában úgy tűnik, hogy trükköznek, és az árstop ma oda vezetett, hogy nem lehetséges egyes termékeket kapni napokon keresztül, sőt más hasonló termékek ára inflációt meghaladó mértékben emelkedett. De itt van az extraprofitadó, ez a legújabb gazdasági intézkedés az önök részéről, amelyben a Rezsivédelmi és a Honvédelmi Alapba próbálnak extra forrásokat bevonni, jellemzően a nagyvállalatok megadóztatásán keresztül, ahogy önök mondják, hogy ne a családok fizessék a háború árát. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy erről is bebizonyosodott, hogy a valóság szöges ellentétben áll azzal, amit önök elképzeltek. Európa legbunkóbb légitársasága sikeresen bejelentette azt is, hogy áthárítják a költséget, majd egy másik légitársaság is követte ezt, de erről nyilatkoztak bankok, erről nyilatkoztak telekom-szolgáltatók, kommunikációs cégek is. Itt is világosan látszik, képviselőtársaim, hogy a nap végén a legkisebbek fogják megfizetni ezeknek az extraprofitadóknak az árát a dráguló, áthárított szolgáltatásokkal. Sőt, önök a legkisebbeket is bevonják a közteherviselésbe ezen a téren, ugyanis az egyszerűsített foglalkozás után fizetendő közterheknek a duplájára emelésével a legkisebb vállalkozásoktól, az egyéni vállalkozóktól, a mikrovállalkozó egyéni vállalkozóktól és társas vállalkozásoktól egyaránt vesznek el, méghozzá duplán vesznek