Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. július 18. hétfő - 23. szám - Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK:

1004 Ha nem változtatnánk, akkor tovább nőne az aránytalanság, melynek következtében egy baloldali képviselő havi szinten 4,5 millió forintba kerülne a magyar adófizetőknek, míg egy kormánypárti képviselő 2,7 millióba. Ez azt jelentené, hogy amennyiben nem változtatunk a rendszeren, úgy ebben a ciklusban 6 milliárd forinttal kerülnének többe a frakciók, mint az előző négy évben. A jelenlegi háborús helyzetben ez nem engedhető meg. Az elmúlt évek során számtalanszor érte kritika a magyar vagyonnyilatkozati rendszert. A helyzet feloldására az Országgyűlés asztalán fekvő javaslat az Európa-szerte elismert, és minden uniós európai ország parlamenti képviselője által évek óta alkalmazott, lényegében a németországi vagyonnyilatkozati rendszer átemelése mellett döntött. Emögött az Európai Unió integrációerősítése, az európai országokkal egységes szabályozás gondolata húzódik meg, amivel elejét vehetjük a jövőbeni nemtelen támadásoknak. A szabályozás összehangolásával a jövőben ugyanaz a kötelezettség vonatkozik az országgyűlési és a magyar európai parlamenti képviselőkre is, akik mindkét esetben egyazon választói bázistól kapják a felhatalmazásukat, mégis eddig indokolatlan megkülönböztetés alá estek. Az előttünk fekvő törvényjavaslat természetesen az említett lényegi pontokon túl egyéb technikai jellegű módosítást is tartalmaz, elfogadásukkal véleményem szerint eredményesebben tud működni az Országgyűlés. Mindezekre tekintettel kérem, támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kérdezem az előterjesztőt, kíván-e hozzászólni. (Senki sem jelentkezik.) Nem. Kérdezem, hogy a kormány részéről kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nem. A kijelölt Igazságügyi Bizottság nem állított előadót. Megadom a szót Ritter Imre német nemzetiségi képviselőnek, a vitához kapcsolódó Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága előadójának, aki az első mondatokat nemzetiségi nyelvén ismerteti, majd magyarra fordítja azokat. Parancsoljon! RITTER IMRE, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának előadója: Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir, die Meinung unseres Ausschusses über die Änderung des Gesetzes über dem Parlament und bestimmter damit zusammenhängender Gesetze mit Nummer T/369 zum Ausdruck zu bringen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy kifejtsem bizottságunk véleményét az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/369. számú törvényjavaslatról. Bizottságunk 2022. július 12-i ülésén a törvényjavaslat részletes vitáját megtartotta, és álláspontját kialakította. (20.00) A T/368. és a T/369. számú törvényjavaslatok 2022. július 28-ai együttes általános vitáján felvetettem a nemzetiségi képviselő nemzetiségi nyelvén történő eskütételének kérdését, majd a vitát követően benyújtottam a H/368/2. irományszámú képviselői módosító indítványomat, mely szerint „a képviselők magyar nyelvű eskütétele után a nemzetiséghez tartozó képviselő és a nemzetiségi képviselő nemzetiségi nyelvén, jegyzői előolvasás nélkül tesz esküt”. Módosító indítványom az előterjesztők részéről egyetértésre talált, és minimális technikai módosítással, de azonos tartalommal bekerült az Igazságügyi Bizottság H/368/3. számú, részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatába, melyet ezúton is köszönök. Úgyszintén az általános vita során vetettem fel a bizottsági vélemény előadójaként, hogy szükség lenne egyes, nemzetiségekkel kapcsolatos definíciók pontosítására és egységes rendezésére, használatára úgy az országgyűlési törvény, mint a határozati házszabály kere-tében is. Ugyanis mindkettő használja egyrészt a „nemzetiséghez tartozó képviselő” kifejezést - értsd: a nem nemzetiségi listáról, hanem egyéni körzetből vagy pártlistáról parlamentbe került képviselő, aki nyíltan vállalja valamely őshonos magyarországi nemzetiséghez való tartozását -, másrészt a „nemzetiségiképviselő” és a „nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő” megnevezéseket is. Nyilvánvalóan az utóbbi kettő azonos, a „nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő” kifejezésnek egy rövidebb, de egyértelmű változata a „nemzetiségi képviselő” meghatározás. Hasonló értelmezési kérdés merült fel a nemzetiségi szószólók tekintetében is, mint a nemzetiségi képviselők esetében. Például az országgyűlési törvény 12. fejezete és ezen belül a 29. és 29/A. §-ok között is fennállt ez az ellentmondás, hiszen a 12. fejezet címe „A nemzetiségi szószóló”, ugyanakkor a két hivatkozott paragrafus pedig csak szószólót említett. Összefoglalva:mivela „szószóló” megnevezés mindössze 22 alkalommal szerepel a törvényben, azt javasoltam, hogy egyértelmű és tisztább lenne mindenhol a „nemzetiségi szószóló” meghatározás. Örömmel tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az előterjesztők a felvetésemet komolyan vették, és egyeztetve az Országgyűlés Hivatalával a nemzetiségi szószólók, a nemzetiségi képviselő és a nemzetiséghez tartozó képviselő egyértelműen definiálásra került, és az egységes használatra vonatkozó módosítások bekerültek egyrészt az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/369. számú törvényjavaslathoz benyújtott T/369/7. számú, részletes vitát lezáró igazságügyi bizottsági módosító javaslatba, másrészt az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014-es országgyűlési határozat