Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. május 10. kedd - 3. szám - A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről:

99 Akkor milliószor jeleztük azt, hogy fontosnak tartjuk a gyors intézkedés feltételeinek megteremtését, ugyanakkor a magyar emberek, nem is mi, a magyar emberek várták el tőlünk, hogy ennek legyen valamiféle időbeli korlátja. Mindent felajánlottunk, minden opcióba belementünk volna, önök egyszerűen kötötték az ebet a karóhoz, és azt mondták, hogy időkeret nélkül kívánják ezt megszavazni, élve a kétharmados lehetőségükkel, és konkrétan politikai haszonszerzés tárgyává tették ezt az egész helyzetet, és az ellenzéket áttolták a másik oldalra, és egyszerűen elutasították ezt a fajta együttműködést. Azt gondolom, hogy ez méltatlan volt, és szerintem nem ezt várták sem a kormányoldaltól - hozzáteszem -, sem az ellenzéki oldaltól a magyar emberek, hogy egy ilyen krízishelyzetben politikai csatározások zajától legyen hangos a magyar Országgyűlés. Rendkívül rossznak tartottam ezt, hogy ez így kialakult. Mi magunk és én magam is valamennyi hozzászólásomban jeleztem azt - például az oltások kapcsán, csak reakcióként Nacsa képviselő úrnak -, hogy a mi meggyőződésünk szerint valamennyi oltás jobb, mint a betegség, és mi mindig elmondtuk, hogy bízunk a hazai szakemberekben, és mindenkit arra biztattunk, hogy oltassa be magát. Tehát azt gondolom, hogy ezek után Nacsa képviselő úr kijelentései mindenképpen felelőtlenek voltak. Az, hogy a kormány mire használta a veszélyhelyzetet, amire egyébként a második alkalommal emlékeim szerint felhatalmazta az ellenzék, a második alkalommal megszavazta az ellenzék a rendkívüli jogrendet: a második alkalom után az egyik első intézkedés volt a brutális megszorítások sorozata az önkormányzatokat érintően, tehát a kormány rendeleti úton elvont egy csomó forrást az önkormányzatoktól, amelyeknek kiemelt szerepük volt a járvány elleni védekezésben, és a nehéz helyzetbe került emberek támogatásában. És láthattuk, hogy az akkori, rendkívüli jogrendben hozott intézkedéseket most már törvénybe iktatva, gyakorlatilag jelentős részben meghosszabbították, és általános rendelkezésként tartják a törvényekben, tehát konkrétan az önkormányzati megszorítások, az önkormányzati elvonások ilyen módon már jogszabályokba lettek bebetonozva. De szintén látható volt az, hogy az önkormányzati megszorítások mellett elutasították azokat az ellenzéki, jobbító szándékú javaslatokat, amelyek a legnehezebb helyzetbe került magyar embereknek és a magyar családoknak kívántak nagyobb segítséget kieszközölni. Hát, próbáltunk itt például az álláskeresési járadék folyósításának időtartamával kapcsolatban javaslatot benyújtani, amivel kapcsolatban én emlékszem, hogy a Gazdasági bizottságban azt a választ kaptuk, hogy erre nincs forrás. Tehát az adott körülmények között a gazdaság teherbíró képessége ezt nem tette lehetővé. Erre hivatkoztak kormánypárti képviselők, miközben szintén a rendkívüli jogrendben közel 18 milliárdos támogatást adtak Mészáros Lőrinc szállodaláncának akkor, amikor egyébként ugyanebben az időszakban Mészáros Lőrinc az építőipari cégeiből több mint 12 milliárdos osztalékot vett ki. Tehát abban a helyzetben önök a rendkívüli jogrenddel visszaélve az önök oligarcháinak a további gazdagodását tartották fenn, miközben azt mondták, hogy a legnehezebb helyzetbe került magyar emberek támogatására nincsenek források. Ezzel kapcsolatban akkor is és most is el tudjuk mondani, hogy ez rendkívül súlyos nemzetellenes cselekedet volt akkor. Még egy utalás, miután szóba hozta talán Balla képviselő úr a Budapest-Belgrád vasútvonallal kapcsolatos intézkedések sorozatát. Bizony, a rendkívüli jogrendben önök ezt fontosnak tartották, hogy titkosítsák a kínai érdekeket szolgáló gigantikus beruházás szerződéseit, és önök úgy szavaztak - nem ön, hanem az itt akkor szolgáló képviselőtársai - erről a gigantikus beruházásról, és úgy áldoztak föl 175 ezer új magyar munkahelyet - ennyi pénzt költöttek el csak két év alatt erre a projektre -, hogy semmiféle értelmezhető választ nem tudtak adni a kérdésre, hogy és amúgy a másik oldalról milyen haszna lesz Magyarország számára ennek a projektnek, tehát mondjuk, a föláldozott 175 ezer munkahelyhez képest hány munkahelyet teremt. És kifejezetten olyan irányba terelték el a beruházást - elvonva egyébként a rendkívül rossz állapotú hazai infrastruktúra fejlesztésére ezeket a forrásokat -, amik nem az önrendelkezés, nem a patrióta gazdaságpolitika megalapozását, hanem bizony, a távol-keleti, sok esetben rossz minőségű és olcsó tömegtermékek ideszállítását támasztja alá. Tehát semmiképpen nem egy nemzeti kormányzati intézkedés volt. Tehát ezért fogalmaztunk meg mi rengeteg kritikát az önök veszélyhelyzeti kormányzása idején, és ezért hívtuk fel rengetegszer a figyelmet arra, hogy önök hogyan éltek vissza ezzel a rendkívüli felhatalmazással, és hogyan vették semmibe egyébként az ellenzék részéről igen sok esetben megfogalmazható, pozitív irányú módosító javaslatokat. De engedjék meg, hogy visszautasítsam azokat a kijelentéseket, amelyek azzal vádolták volna bármelyik ellenzéki képviselőtársamat vagy úgy általában az ellenzéket, hogy ne a magyar emberek érdekében cselekedtünk volna akkor. Akkor csak egy mondatban erről a műfajról, a salátatörvény műfajáról itt egy kis beszélgetés kialakult ezzel kapcsolatban. Valóban ez lehet egy legitim eszköz, hogy egy törvényjavaslatban sok más, oda nem kapcsolódó intézkedést érintő indítvány érkezik elénk, de azt gondolom, hogy vannak olyan esetek, amikor ez nem indokolt. És például a veszélyhelyzettel kapcsolatos döntések meghozatalakor, úgy gondolom, indokolatlan salátatörvényeket ilyen módon ilyen mértékben előterjeszteni, főleg úgy, hogy ilyen nagy mértékben tartalmaz olyan indítványokat, amelyeknek aztán semmi közük a vészhelyzet megszüntetésével kapcsolatos szabályozásokhoz. És hozzáteszem, hogy ez egy ritka eset, hogy a jogszabályjavaslatnak még a címe sem utal arra, hogy nem feltétlenül csak azzal foglalkozik, ami a címben meg van jelölve, úgyhogy még legalább egy utalás szokott lenni: