Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak
2022. május 10. kedd - 3. szám - A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - AZBEJ TRISTAN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A koronavírus-világjárvány az elmúlt évtizedek legsúlyosabb egészségügyi és gazdasági krízisét okozta világszerte. A...
85 gazdasági károkat, és megőrizze a munkahelyeket. A kormány nem engedhette, hogy a vírus megbénítsa az országot, Magyarországnak működnie kellett és működött is. Vészterhes időkben, mint a koronavírus-világjárvány, a sikeres védekezés kulcsa a gyors és hatékony döntéshozatal és végrehajtás, amit a rendkívüli jogrend tett lehetővé a kormány számára. Most, a járvány intenzitásának csökkenését követően pedig visszaállíthatóvá válik a rendes eljárási rend. Azonban abban az esetben, ha a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. kormányrendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnik, az Alaptörvény rendelkezése szerint a kormánynak a rendkívüli jogrendben hozott intézkedései hatályukat vesztik, ezért a jogbiztonság követelménye megkívánja, hogy a veszélyhelyzet megszűnése és a veszélyhelyzeti kormányrendelet hatályvesztése ne történjen meg annak hiányában, hogy megfelelő átmeneti rendelkezések megalkotásra kerülnének. Tisztelt Országgyűlés! A fentiek szellemében az előttünk fekvő törvényjavaslat célja ezért az, hogy a veszélyhelyzeti jogalkotás által érintett tárgykörökben az Országgyűlés a jogbiztonság érvényesülése érdekében a veszélyhelyzet idején létrejött jogviszonyokat, illetve jogi várományokat úgy szabályozza, hogy a szabályozási átmenet egyértelműen és kiszámíthatóan biztosított legyen, és a szabályozási környezet változatlansága törvényben garantált legyen. Ezek a rendelkezések a javaslatban a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló kormányrendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésével lépnek hatályba. A törvényjavaslat számos jogterületet érint, hiszen a koronavírus okozta járványhelyzet elleni védekezés is az élet megannyi területén kívánt rendkívüli szabályokat. Az elkövetkezőkben ezek közül emelnék ki néhányat. (Az elnöki széket dr. Oláh Lajos, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Napjainkban, amikor egymást követő globális kihívásokkal kell szembenéznünk, fontos, hogy a társadalom megőrizze természetes önvédelmi szövetét, aminek alapja a társadalmi egység és szolidaritás. Ezek az idők az egymás iránt való fokozott felelősségvállalásra sarkallnak minket, és kiemelten kell törődnünk azokkal, akik a leginkább védtelenek. A kormánynak különösen nagy odafigyelést kell tanúsítania a gondoskodásra szoruló állampolgáraival szemben, ezért a kormány a tőle telhető legtöbbet megteszi, hogy minél tovább a megszokott környezetükben, családjuk közelében élhessenek. Az idős családtagról, ismerősökről való gondoskodás, az ő támogatásuk fontos és felelősségteljes feladat, amelyet hozzá kell igazítani a megváltozott körülményekhez és a technológia fejlődéséhez. A kormány e célból hívta életre a Gondosóra-programot, amely feladata, hogy korszerű segélyhívó eszközzel és a hozzá kapcsolódó 24 órás távfelügyeleti és diszpécserszolgáltatással egy új típusú jóléti szolgáltatást nyújtson. A program XXI. századi digitális technológiával támogatja az idős emberek biztonságosabb, önálló életvitelét. A törvényjavaslat ehhez a programhoz kapcsolódóan tartalmazza a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény, valamint a szociális törvény módosítási javaslatát, amelyek elfogadásával a Gondosóra-program megvalósításához szükséges adatkezelési folyamatok jogalapjait fektetjük le. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat több pontjában továbbá a magyar munkaerőpiacot is hivatott segíteni. Egyrészről megteremti a 2021 szeptemberében meghirdetett, a gazdaság újraindítását hangsúlyosan elősegítő, a munkaerő képzését támogató, kiemelt munkaerőpiaci GINOP program végrehajtásához, valamint a bírálati folyamata hatékony megvalósulásához szükséges hatásköri szabályokat. Másrészről a tervezet célja az is, hogy a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának veszélyhelyzet alatti szabályozását a normál jogalkotási rendbe illesztve fenntartsa. Kiemelendő továbbá, hogy az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatásáról szóló veszélyhelyzeti kormányrendelet szerinti támogatási szabályok a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvénnyel továbbra is alkalmazandók maradnak. A törvényjavaslat számos, az egészségügy területét érintő kérdésben is biztosítani kívánja az átmenetet a pandémia elleni védekezés és a járvány leküzdésére hozott rendkívüli intézkedések és az azt követő rendes szabályozásra való visszatérés között. A tervezet három hónapig kívánja fenntartani a koronavírus-fertőzés kimutatására használt, önellenőrzésre szolgáló gyorstesztek és gyógyászati segédeszközök főszabálytól eltérő forgalmazási engedélyét, miszerint a türelmi idő leteltét követően ezek forgalmazása ismételten csupán egészségügyi szolgáltatónál lesz engedélyezett. Továbbá a javaslat kitér annak kezelésére is, hogy a veszélyhelyzet alatt az orvos-beteg találkozás csökkentése céljából a keresőképtelenségi igazolást elektronikus úton is be lehetett adni, míg a veszélyhelyzet megszűnését követően a foglalkoztatók ismételten csak a papíron kiállított keresőképtelenségi igazolást fogadhatják el. A javaslat ezért átmeneti lehetőséget biztosít arra, hogy a veszélyhelyzet idején elektronikusan kiállított igazolásokat a magánszemélyek a veszélyhelyzet megszűnését követően még további 30 napig elektronikusan is eljuttathassák a munkáltatójuk részére, ezzel is megkönnyítve az állampolgárok ügyintézését. Így például, ha valaki számára az utolsó néhány napban elektronikusan állítanak ki igazolást, nem kell ismét papíralapon is beszereznie azt.
