Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. május 10. kedd - 3. szám - Magyarország Alaptörvényének tizedik módosításáról , valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter:

80 megtörtént-e? Tehát történt-e bármiféle lépés annak érdekében, hogy az ne csak egy földdarab legyen, amit megvásárolt a magyar kormány igen jelentős közpénzekből, hanem elindult-e ott bármiféle munkavégzés vagy fejlesztés? Nacsa képviselő úrtól kérdezném - ő igen aktív képviselőtársam, és nagyon bízom benne, és talán okkal bízom benne, hogy válaszolni fog -, hogy például ön mint a kormányoldal egyik legaktívabb képviselője érzékel-e elmozdulást például az energia-önellátásunk tekintetében azon szakmaiatlan kormánypárti vagy kormányzati álláspont kapcsán, hogy tiltják a szélenergia használatát. Tehát felülvizsgálja-e a kormány, akár mondjuk, egy ilyen helyzetben, hogy mégiscsak engedélyezzék azt, hogy Magyarország tudja használni a szélenergiát? És akkor rövid felszólalásom végén, ugye, itt említette Z. Kárpát Dániel képviselőtársam is és többen is, hogy bizony olyan példákat láthatunk a rendkívüli jogrendben hozott intézkedések tekintetében, amik semmilyen módon nem voltak összeegyeztethetők a koronavírus elleni védekezéssel. És én most szándékosan nem citálom ide a közvagyon kiszervezését, az egyetemi modellváltásnak csúfolt kiszervezést, hiszen az nem ide tartozott, az egy országgyűlési döntés volt. Ugyanakkor, miniszter asszony, a rendkívüli jogrendben, tehát a rendeleti jogalkotással élve hozott egyik első intézkedésük az volt, hogy brutális megszorításokkal érintették az önkormányzatokat, tehát elképesztő forrást vontak meg azoktól az önkormányzatoktól, amelyek a járvány elleni védekezés első számú bástyái voltak. És láthatjuk, hogy akkor egy rendkívüli helyzetre hivatkozva, rendeleti kormányzással vonták el a forrásokat, majd utána országgyűlési döntésbe betonozva ezt a helyzetet gyakorlatilag konzerválták több tekintetben, tehát az önkormányzatok forrásmegvonását, a lehetőségeik csökkentését fenntartották később országgyűlési döntéssel. Ez akkor, én azt gondolom, nem volt indokolt, és semmiképpen nem abba az irányba mutat, hogy itt az ellenzéki képviselőknek felhatalmazást kéne adniuk a kormányoldal számára arra, hogy rendeleti úton kormányozzanak. De, ismétlem, továbbra is fontosnak tartjuk azt, és minden olyan lépést itt az Országgyűlésben támogatni fogunk, amely valóban a magyar emberek biztonságának megőrzéséről, megvédéséről szól, és egyetértve képviselőtársaimmal, mi itt leszünk, amikor összehívják az Országgyűlés ülését, és érdemben rendelkezésre állunk, és minden pozitív és valóban jó javaslatot támogatni fogunk. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem tisztelt képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki felszólalni a vitában. (Senki nem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Az együttes általános vitát lezárom. Most megkérdezem Varga Judit miniszter asszonyt mint előterjesztőt, hogy kíván-e a vitában elhangzottakra válaszolni. (Dr. Varga Judit bólint.)A helyén kíván-e válaszolni? (Dr. Varga Judit bólint.) Igen, köszönöm szépen. Megadom a szót a miniszter asszonynak, az időkerete 30 perc. Parancsoljon! DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyan akik hozzám kérdéseket intéztek, már nem ülnek a teremben, de köszönöm a dicséretet, hogy végigültem ezt a vitát. Természetes, hiszen Alaptörvényünk módosításáról van szó, így igazságügyi miniszterként ez a hivatásom és szolgálatom természetes része. Ugye, elhangzott itt több minden a teremben, próbáltam egy közös nevezőt, egy közös mondatot találni, és úgy érzem, hogy az a mondat, hogy a válságok korát éljük, az valahol mindenki által megosztásra került - hogyha egy ilyen modern szóval élhetek -, és ehhez szeretném hozzákapcsolni Alaptörvényünknek az örökérvényű mondatát, miszerint ez egy szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között, és mint ilyen, én ezt úgy fordítom le a hétköznapi nyelvre, hogy amit az ősapáink, ükapáink, nagyapáink, apáink igazságnak fogtak fel, azt mi is, gyermekek, leszármazottak igaznak tartjuk, és ezen elvek, ezen igazságok mentén próbálunk megfelelni a korunk kihívásaira, ami például egy válságot is jelent. És úgy gondolom, hogy ez a szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között rendszeresen, egy demokráciában négyévente megerősítésre kerül, és ez a megerősítés jelenti azt a konszenzust, amit Arató képviselő úr hiányolt. (13.50) Úgy gondolom, hogy a 2011-es Alaptörvény óta már a harmadik nagyon nagy méretű, sőt most aztán történelmileg is, számszerűsítve is a legnagyobb méretű konszenzus áll ezen Alaptörvény mögött, és egy nagyon nagy méretű elutasítás például az alkotmányellenes alkotmányozás őrült ötletére, amely a baloldal és az ellenzéki összefogás egyik jogellenes ötlete volt a kampányban. Ugyan lehet, hogy már kevesen emlékeznek rá, de jogászkörökben ezt nehéz elfelejteni. Úgy gondolom, Arató képviselő úr volt, aki a lényeget is megfogalmazta ebben a vitában, költői kérdésnek szánta talán: miért van szükség az alaptörvény-módosításra, miért van szükség veszélyhelyzetre? Úgy gondolom, ennél pontosabban nem is lehetne megfogalmazni ennek a logikai sorrendnek a lényegét. Azért kell ma igent mondanunk az alaptörvény-módosításra, hogy ha, ne adj’ isten, bekövetkeznek olyan körülmények, amelyeket az élet tud produkálni, akkor az a kérdés feltételre kerülhessen, tehát feltehessük azt a kérdést, hogy kell-e veszélyhelyzet vagy nem.