Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak
2022. május 10. kedd - 3. szám - Magyarország Alaptörvényének tizedik módosításáról , valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ELNÖK: - MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
72 első általános választását követően megalakuló Országgyűlés munkájában kell biztosítani.” - idézet, idézetek vége. Nekünk, a Magyarországon élő őshonos nemzetiségeknek rendkívül nagy öröm, elégtétel és elismerés, hogy 2022. április 3-án, az Alaptörvény hatálybalépését követően már harmadik alkalommal került sor nemzetiségi szószólók és nemzetiségi képviselő megválasztására. (13.00) Az elhangzott idézeteket azért tartottam fontosnak a harmadik nemzetiségi ciklus kezdetén is szó szerint elmondani és idézni, mert több új párt és még több új képviselő került be és kezdte meg a munkáját az Országgyűlésben. Tisztelettel kérem, hogy az elhangzottakra mindenkor legyenek tekintettel, és munkájuk során vegyék figyelembe. Egyúttal megköszönöm minden frakciónak és minden parlamenti képviselőnek a Magyarországi nemzetiségek bizottsága elnökének és alelnökeinek egyhangú megszavazását. Mindezek után rátérnék a konkrét törvénymódosítási javaslatokra. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a 2022. május 9-i, a mostani ciklusban az első ülésén tárgyalta a napirenden lévő törvényjavaslatokat. A két törvényjavaslat tartalma lényegében ugyanaz, amennyiben: az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében „A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás” szövegrész kiegészül a „szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa” szövegrésszel. Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen helyzetben a mindenkori kormány döntése két alapvető szempontnak kell megfeleljen: 1. gyors döntés legyen; 2. jó döntés legyen. A jó döntés követelménye a mindenkori kormány képességeinek függvénye, ez jogszabállyal nem garantálható. A gyors döntés lehetősége viszont elsősorban a jogszabályi környezet függvénye, melyet az Alaptörvény kiegészítése biztosíthat. Az elmondottak alapján a Magyarországi nemzetiségek bizottsága a Magyarország Alaptörvényének tizedik módosításáról szóló T/25., valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló T/26. számú törvényjavaslatokkal egyetért, és javasolja elfogadásukat az Országgyűlés részére. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit. (Taps a kormánypártok, szórványos taps a Jobbik és a Momentum padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most van lehetőség kettőperces felszólalásokra. (Jelzésre:) Megadom a szót Novák Előd képviselő úrnak, a Mi Hazánk képviselőcsoportjából. Parancsoljon! NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A baloldal belharcai és csapongásai mindig tartogatnak meglepetéseket, most például a Jobbik mutatott nyíltságot arra, hogy megszavazza a kormány kétharmados alaptörvény-módosító javaslatát, amely a veszélyhelyzet jogállásának kiszélesítését célozza a szomszédos országban zajló háborús helyzetekre való hivatkozással. A Mi Hazánk Mozgalom szerint viszont ez elfogadhatatlan, és mondjuk ki, hogy a koronavírus után csak új apropót keres a kormány, hogy rendkívüli jogrendben korlátozások között tarthassa az embereket ezután is. Viszont rá kell világítsunk ennek álságosságára, ugyanis a háborús veszélyhelyzet kihirdetése fegyveres készülődést is jelentene, diplomáciailag is rendkívül rossz üzenete volna. Inkább a külföldi NATO-harccsoportokat Magyarországra beengedő kormányhatározatot kellene visszavonni, mert hazánk katonai felvonulási területté tétele okozna igazi veszélyhelyzetet hazánkra nézve. Miután a kormány - korábbi ígérete ellenére - mégis engedélyezi a NATO-csapatok hazánkba telepítését az amerikai-orosz háború keretében, sajnos a Mi Hazánk Mozgalom maradt az egyetlen párt, amely Magyarország függetlensége mellett szót emel. Mi komolyan gondoljuk azt, hogy idegen haderőknek nincs helyük hazánkban, mert Magyarország a magyaroké. És a tévhitek cáfolása érdekében szögezzük le, hogy NATO-tagságunkból adódó szerződéses kötelezettségünk csak arra volna, hogy egy tagállam megtámadása esetén segítsünk annak védelmében, de Ukrajna nem NATO-tag. A Mi Hazánk ellenzi a kárpátaljai magyar nemzetrésszel szemben elnyomó politikát folytató soviniszta Ukrajna katonai támogatását, illetve az amerikai érdekek kiszolgálását. Az oroszok elleni embargó így is nagyon komoly károkat okozott a magyar gazdaságnak, most már végre a magyar érdek legyen az első! Köszönjük. (Taps a Mi Hazánk padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselőtársaim közül továbbiak nem jelentkeztek kettőperces felszólalásra. Most az írásban előre bejelentett felszólalók következnek. Elsőnek megadom a szót Mátrai Márta asszonynak, az Országgyűlés háznagyának. Parancsoljon, háznagy asszony! MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy Magyarország Alaptörvénye a magyar nép megmaradásának, történelmi küzdelmének legfontosabb dokumentuma. Magyarország Alaptörvénye évszázadok tudását és tapasztalatát összegzi, amely a magyar társadalom részéről széles körű támogatásra talált. Az Alaptörvény egy különleges értékválasztás, amely az állandóságot és a jövő tervezését biztosítja.
