Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak
2022. május 10. kedd - 3. szám - Magyarország Alaptörvényének tizedik módosításáról , valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről:
65 kezeli, hanem megint csak azon dolgozik, hogy a saját hatalmát koncentrálja, támogassa azt a propagandát, amit az elmúlt tizenkét évben folytatott, és jogászkodjon ahelyett, hogy érdemi megoldásokat hozna. Van veszélyhelyzet Magyarországon. Nagyon veszélyes például a megélhetési válság, sokakat havi szinten veszélyeztet az, hogy ki tudják-e fizetni a számláikat, tudnak-e kellő mennyiségű élelmiszert letenni a család asztalára, amikor azt látjuk, hogy 20-30 százalékos a boltokban az élelmiszerek drágulása, és amikor azt látjuk, hogy ezzel sehogyan sem tart lépést a keresetek, a nyugdíjak vagy a társadalmi juttatások növekedése, ha van ilyen növekedés egyáltalán. Van ilyen veszélyhelyzet, amikor azt nézzük, hogy az egészségügyi ellátás például egyre közelebb kerül az összeomláshoz, és tulajdonképpen már most is csak a veszélyhelyzet fenntartása az, ami ettől megóvja, hiszen ezzel elrendelhetik (sic!) azt, hogy felmondjanak azok az alulfizetett és kizsigerelt dolgozók, akik ma a magyar betegellátás biztosítékai, de akik már alig várják vagy akik közül sokan már alig várták május 31-ét, hogy végre megszabaduljanak attól az elnyomástól és attól a semmilyen kilátást nem nyújtó munkakörülménytől, amit önök biztosítanak a számukra. És van veszély, ha azt nézzük, hogy hasonlóan összeomlásközeli állapotban van a szociális szféra vagy úgy általában az állami alkalmazottakkal fenntartani próbált közszolgáltatásoknak számos területe. De van veszély, amikor azt nézzük, hogy önök semmit nem tesznek a klíma- és ökológiai válság ellen. Van veszély, amikor most a napnál is világosabbá vált, hogy az az orosz fosszilis energiának való kitettség, aminek a felszámolásáért önök semmit nem tettek az elmúlt tizenkét évben, az milyen súlyos függőségbe taszítja Magyarországot, sőt nemcsak Magyarország mozgásterét korlátozza végzetesen, hanem egész Európának is megnehezíti azt, hogy Putyinnal és az agresszor orosz hadsereggel szemben a leghatásosabb eszközöket, a gazdasági szankciók eszköztárát teljeskörűen bevessék. Ez a felelőtlenség, ez a nemtörődömség, ez az el nem végzett munka, amit önöktől láttunk az elmúlt tizenkét évben - aminek az az eredménye, hogy Magyarország nemhogy előrelépett volna az energiafüggetlenség, az energiaönellátás terén, de épp ellenkezőleg, még súlyosabb függőségbe került a diktátor Putyin Oroszországától - , ez valóban egy veszélyhelyzet, és ennek az orvoslása valóban igényelne azonnali beavatkozást. De önök véletlenül sem ezeket a problémákat kezelik az első benyújtott törvényjavaslatukkal, hanem jogászkodnak és a saját propagandájukat szolgálják, illetve azt, hogy mindenféle korlátozás nélkül, rendeleti úton irányíthassák tovább az országot, miközben erre egészen biztos, hogy semelyik választótól nem kértek és nem kaptak felhatalmazást. Hiába a miniszter asszony ájtatos szavai és a vulgárfilozófiai értekezése, ezek sem fedik el azt, hogy az illegitim Alaptörvény további tákolására készülnek. (Közbeszólások, köztük Nacsa Lőrinc: Arra esküdtél fel. - Az elnök csenget.) Talán az a legszemléletesebb példa, hogy most, amikor a tizedik alaptörvény-módosítást akarják életbe léptetni, még a kilencedik alaptörvény-módosítás sem lépett életbe, ami egyébként szintén a különböző rendkívüli jogrendekről szól. Meglehetősen szórakoztató, hogy a jövő nyáron életbe lépő módosítást módosítják most valami hihetetlen sürgősségre hivatkozva - hogy megint csak idézzem miniszter asszonyt - „a hatékony és gyors döntéshozatal érdekében” úgy, hogy 76 nappal ezelőtt tört ki a háború, és láthatólag egyébként nem volt szükség egy ilyen alaptörvénybeli tényállás ahhoz, hogy az ezzel kapcsolatos helyzeteket jól-rosszul, inkább rosszul, de kezelni tudják. (12.20) Láttuk, hogy például az állam eléggé késlekedve lépett a cselekvés mezejére, amikor a menekülteket kellett ellátni. Ezt a feladatot önkéntesek, civilek, civil szervezetek, társadalmi mozgalmak végezték el, nem is beszélve az önkormányzatokról, nekik nagy tisztelet és nagy köszönet. A kormányzat ezen a téren megbukott, de nem azért, mert ne lett volna válsághelyzet éppen akkor is, veszélyhelyzeti kormányzás volt, és rendeletekkel bármit meg tudtak volna oldani, hanem azért, mert egyszerűen erre nincsen tudásuk, nincsen tehetségük és nincsen akaratuk. Nagyon megható az is, amikor arról beszél miniszter asszony, hogy a menekülők ellátásáról, a gazdasági károk mérsékléséről és a családok megvédéséről kell intézkedniük, és ehhez volna szükség alaptörvény-módosításra, de láthatólag úgy, ahogy azt önök elképzelik legalábbis, ezek az eddigiekben is folytak. A gazdasági károkat, mondjuk, a legkevésbé sem mérsékelték, például nem volt áfacsökkentés, nem volt rendkívüli társadalmijuttatásemelés, nem volt, majd csak lesz és elégtelen mértékben lesz nyugdíjemelés, nem volt béremelés az állami alkalmazottak körében vagy csak az inflációt jóval alulmúló mértékben, nem támogatják a szakszervezetek harcát, amikor béremelésről van szó, vagy amikor egyébként akár csak az álláshelyek megtartásáról van szó. Tehát a gazdasági károkat láthatólag önök nem akarják vagy nem tudják mérsékelni; volt néhány árbefagyasztás, és ez a legtöbb és legjobb, amire tellett a kormánynak az elmúlt hónapokban. Úgyhogy láthatólag nem ezeknek a céloknak a szolgálatában van szükség alaptörvény-módosításra, sőt mondjuk ki, nincsen szükség alaptörvénymódosításra. Már csak azért sem támogatjuk ezt a módosítást és ezt az újabb rendkívüli felhatalmazást, mert az eddigi tapasztalataink egyértelműen mutatják, hogy önök minél nagyobb hatalommal rendelkeznek, annál inkább visszaélnek ezzel a hatalommal.
