Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. május 10. kedd - 3. szám - Magyarország Alaptörvényének tizedik módosításáról , valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK:

62 De ennek a vitának akkor lenne értelme, ha ez nem eleve elrendeltetetten megszavazásra kerülne majd a következő időszakban, de legfőképpen akkor, ha nem egy izzadságszagú rendeleti kormányzás alátámasztására történne ennek a veszélyhelyzeti tényállásnak a behozatala a magyar jogrendszerbe. Ezért nem igazából érdemes erről szakmai vitát folytatni, nemcsak a kétharmad miatt, és amiatt, hogy el van döntve, hogy ez meg lesz szavazva, hanem azért sem, mert az elmúlt másfél évben semmilyen garanciális szabályt nem hoztak arra, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések nem terjednek ki például az önkormányzatok tönkretételére vagy az újságírói társadalom megfélemlítésére (Moraj a kormánypártok soraiban.), vagy akár a gyülekezési jog korlátozására. Tehát kiléptek abból a keretből. Ha ez nem így lenne, hanem lennének garanciális szabályok, akkor itt egy értelmes vitát lehetne arról folytatni, hogy mit kezdjünk azzal a helyzettel, amelyik túlmutat már a balkáni háború jelentőségén, és már-már második világháborús jeleneteket lehet Mariupolban látni. De azáltal, hogy önök az elmúlt másfél évben azt bizonyították, hogy ezt a keretrendszert nem arra használják, ami a valós probléma, vagy legyünk tárgyilagosak, nem elsősorban arra használják - mert azt azért nem lehet állítani, hogy a veszélyhelyzet alatt a koronavírusjárvánnyal kapcsolatosan semmit se tettek volna. Amit tettek, annak egy része jó volt, egy része meg nagyon rossz, de a fő probléma nem ez, hiszen ezek szakmai kérdések, és szakmai vitáknak helye van. A fő kérdés az, hogy vannak-e garanciák arra, hogy a rendeleti kormányzás a háborús helyzettel semmilyen összefüggést nem mutató intézkedésekre kiterjed-e vagy nem. Az elmúlt másfél év azt mutatja, hogy önök azzal, amivel lehetett, visszaéltek, és amivel nem lehetett, azzal is. Ezért nem szabad azt a látszatot kelteni, hogy itt egy szakmai vita folyik, ennél az oknál fogva, mert egyébként indokolt lenne, és a vezérszónoklatnak arról kéne szólnia, hogy szakmai álláspontokat ütköztetünk. De azért nem lehet ilyeneket, mondom még egyszer, nemcsak azért, mert előre el van döntve, hogy ez így fog átmenni - ennyi tapasztalatunk itt 12 év után van -, hanem azért, mert arról nem hajlandóak önök vitatkozni, hogy hogyan lehetne olyan garanciális szabályokat beiktatni ebbe az eljárási rendbe, ami nem engedi, hogy kilépjenek abból az adott helyzetből, aminek semmi köze nincsen a háborús helyzethez, a humanitárius katasztrófához, az esetleges menekülthullám enyhítéséhez, megsegítéséhez. Ha erre használnák önök ezt az új tényállást, akkor itt egy nagyon értelmes vitát kellene és lehetne folytatni. De higgyék el, hogy az elmúlt másfél év tényei azt mutatják, hogy ilyen vitát jelenleg egyszerűen nem lehet folytatni. Nagyon szeretnénk hinni abban, hogy önök tanulnak abból, hogy hogyan kell a negyedik kétharmaddal nem visszaélni. Ha ilyen helyzet lesz, akkor érdemi vezérszónoklatoknak lesz helye, és érdemi vitáknak. Amíg ez nincsen, amíg a minimumbizalom nem áll helyre, addig ezek formális hozzászólások, amelyek nem szólnak másról, mint politikai deklarációkról. (12.00) Ezért a Magyar Szocialista Párt sem tud érdemi vitát folytatni, hanem arra hívja fel a figyelmet, hogy elvárjuk a garanciáknak a beépítését - még most sem késő -, hogy világos legyen, hogy egy ilyen új veszélyhelyzeti tényállás az adott üggyel függ össze, és nem általában a magyar társadalom rendeleti kormányzásának meghosszabbítása, ami egy nagyon kényelmes álláspont, hiszen, logikus, sokkal gyorsabban, hatékonyan lehet működtetni azt a rendszert, amelyet 12 éve a nyakunkba ültettek ebben a formában. Igen, erre az a válasz jön, hogy a választók így akarták. Biztos, a választókkal az nem volt megbeszélve, hogyan tágítják ki az újabb veszélyhelyzet keretrendszerét, és az sem volt megbeszélve, hogy hogyan élnek majd vissza ezzel a lehetőséggel. Szakmai vitát szeretnénk, de önökön múlik, hogy mikor jön el ennek az ideje. Garanciákat szeretnénk arra, hogy a rendeleti kormányzás nem lépi át a határait az adott és szükséges mértékeknek. Ha a miniszter asszony ilyen javaslattal jön (Dr. Varga Judit: Itt van.), akkor minden keretek között nagyon szívesen vitatkozunk. Ebből sajnos hiányoznak a garanciák. Nem az a kérdés, hogy arról lehetne-e vitatkozni, hogy szükséges-e egy veszélyhelyzeti új tényállás, erről lehetne vitatkozni, de mivel nincsenek garanciák, így ez a vezérszónoklat az önök megnyugtatására és az időkímélés miatt véget is ér. Azt kérjük, hogy gondolják át, hogy ezekben a következő hetekben még lehet-e erre garanciákat betenni, és lehet-e azt a bizalmat növelni, hogy ne értelmetlen országgyűlési ülések legyenek ebben az értelemben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A Mi Hazánk képviselőcsoportjának vezérszónoka Toroczkai László frakcióvezető úr, aki a felszólalását az emelvényen mondja el - megvárjuk, amíg felér ide a frakcióvezető úr. Frakcióvezető úr, öné a szó, parancsoljon! TOROCZKAI LÁSZLÓ, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Előrebocsátom, hogy a Mi Hazánk Mozgalom nem támogatja sem az Alaptörvény módosítását, sem pedig az újabb veszélyhelyzet kihirdetését, és ennek számos oka van, de ezek közül azért a legfontosabb okokat szeretném ma itt kiemelni. A legfontosabb ok az, hogy van már tapasztalatunk, tehát a Coviddal kapcsolatban kihirdetett veszélyhelyzet megtanított minket arra, hogy valójában ez a veszélyhelyzet egy politikai trükk, és nem a magyarság és nem Magyarország népének az érdekeit szolgálja. Erre megint csak számos példát sorolhatnék föl, de akkor említek egy-kettőt.