Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. június 14. kedd - 11. szám - A honvédelmi adatkezelésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:

544 vettünk részt, hadiipari fejlesztéseink is ezt a szempontot tartották szem előtt a haza védelme helyett, míg például a szükséges magyarországi hadgyakorlatokra nem jutott elég pénz. Konkrétan a jelenleg előttünk fekvő törvényjavaslatra még egyszer rátérve kiemelném még a veterán katona szerintem elfogadhatatlan, kissé túl szigorú definícióját, hiszen eszerint veterán katona az lehet, aki többek közt a honvédségből méltó módon vált ki. Méltón vált ki az, aki mondjuk, az oltás megtagadása miatt távozott valamilyen úton-módon a honvédségből? Feszegethetnénk ezt a kérdést, de feszegessük inkább a mondat második felét: az, aki erkölcsileg feddhetetlen. Azt gondolom, ilyen szigorú mércét ne támasszunk, legalábbis a jézusi tanítás óta nem, hiszen emlékszünk, az evangéliumban hogyan fogalmazott: az vesse rá az első követ, aki bűntelen, tehát lényegében, aki erkölcsileg feddhetetlen. És emlékszünk, hogy a történet hogyan fejeződött be, hogy a tömeg szép lassan eloszlott, és nem maradt ott már senki, csak a bűnös nő és Jézus maga. Úgyhogy azt gondolom e tanítást is megfogadva, ilyen szigorú feltételt ne támasszunk, hogy veterán katona csak az lehet, aki erkölcsileg feddhetetlen. Nem vagyunk bűn nélkül valók, attól még akár komoly hőstetteket is hajthattak végre veterán katonáink, ezért azt gondolom, hogy itt egy módosítás, egy árnyalás, egy finomabb megfogalmazás indokoltabb volna. Természetesen szeretném visszautasítani azokat a rémhíreket is, amelyekkel a balliberális ellenzéki képviselők gyakran riogatnak az ilyen törvényjavaslatok kapcsán, az ördögöt a falra festve, a demokráciát már, ki tudja, hányadszor temetve. Az egyik ilyen legemlékezetesebb pillanat az volt az elmúlt hónapokban, hogy rémhírként terjesztették, főleg úgy fél évvel ezelőtt, hogy a honvédséget tűzparanccsal küldenék a tüntetőkre. Több ezren meg is osztották azt a valótlan rémhírt, ami egyébként Harangozó Tamás felelősségét is mutatja, mely szerint 50 fős tüntetésre automatikusan egy szakasznyi katonát vezényelnének ki a jövőben. Mi, akik azért megéltük azt, hogy a Gyurcsány-rezsimben sárba, sőt vérbe fojtották a szabadságjogainkat (Dr. Vadai Ágnes: Jaj!) 2006. október 23-án, engem is jogszerűtlenül állítottak elő, sőt azt követően összesen öt különböző ügyemben állapította meg bíróság jogerősen,hogy jogszerűtlenül állítottak elő; tehát tudjuk mi, milyen az, amikor a gyülekezési jogainkat korlátozzák. De ilyen riogatásra nem volna szükség, mint ez a zavaros megfogalmazású belső tervezet, amit itt interneten köröztettek, mellyel szemben kétségkívül itt decemberben volt napirenden két megszavazott törvény, amely kérdéseket vet fel, de azért nem olyanokat, amelyeket az MSZMP jogutódjának minősülő MSZP képviselőjeként sem szégyellt Harangozó Tamás. (12.00) Ő azzal riogatott a parlamenti vitában, idézem, hogy gyakorlatilag lehetővé teszik, hogy a Magyar Honvédséget békeidőben, civil állampolgárokkal szemben is rendszerszerűen be lehessen vetni. Pedig volt nekik miniszterelnökük, a magyar forradalmárokra fegyvert fogó pufajkás Horn Gyula, tehát nem kellett volna ilyen messzire menniük, de ilyen riogatásra, azt gondolom, nincs szükség. Az általa decemberben megfogalmazott kritikával és riogatással szemben nem ez lett, nemhogy rendszerszerűen, de egyetlenegyszer sem valósult meg, hogy civil állampolgárokkal szemben bevessék a honvédséget. A Mi Hazánk Mozgalom tehát nem riogat ilyesmivel, ugyanakkor a korábban hatályosuló két törvényre és az alaptörvény-módosításra is nem véletlenül mondtunk nemet, hiszen az új törvények alapján a kormány kétségkívül elrendelheti a honvédség közreműködését a kapcsolódó rendőrségi feladatok ellátásában, egy ilyen ködös megfogalmazás van előttünk. Például a különösen veszélyes személyek elfogása immáron honvédségi feladat is lehet, ami felveti a jogos kérdést, hogy minek van akkor például a Terrorelhárítási Központ. Persze, eddig is számos példa volt a honvédség belföldi rendvédelmi bevetésére, és a mundér becsületének védelme, a honvéd bajtársak védelme érdekében azért mondjuk ki, hogy ezek a rendőrségi irányítással megvalósult honvédségi polgári bevetések többnyire indokoltak és sikeresek is voltak. A határvédelem a legismertebb, ahol rendőrökkel együtt szolgálnak, és jelenleg is minden esetben a járőrpár rendőr tagja a járőrparancsnok, függetlenül a rendfokozattól. De a honvéd bajtársak védelmében azért haddmondjak még néhánypéldát, példáula vörösiszap-katasztrófát. Bár a katasztrófavédelem állítólag tökéletesen működik, de azért a honvédség kellett a mentéshez. Vagy az ismeretes, elhíresült márciusi hóhelyzet: bár az OMSZ és a magyar közútkezelő állítólag tökéletesen szuper, de a honvédségre azért mégiscsak szükség volt. Vagy az árvíznél: miközben a vízügyi ágazat és a katasztrófavédelem állítólag azért nagyon ott van a topon, de a honvédség nélkül azért ez mégsem ment. A déli határt mindenképpen érdemes kiemelni, hogy bár a rendőrség állítólag gond nélkül átvette a határőrség szerepét, de azért a honvédség nélkül mintha mégsem sikerülne. Aztán van itt még katasztrófa, a Hableány roncsainak megtalálása és kiemelése: a katasztrófavédelem és a TEK állítólag tökéletesen irányította a műveletet, de mintha a honvédség nélkül ez se ment volna. És említhetném még a Covidot is, nem jó szívvel, hiszen az egészségügy és az oltás állítólag működik, mégis kellett a honvédség a vírus ellen, hogy gépkarabélyos honvédok felsorakozzanak. De hadd mondjak olyan példát, ami lehet, hogy sokakban megbotránkozást kelt, szerintem azonban mégis szükséges lehet, Olaszliszka, Jászapáti, Csenyéte nyomán. Állítólag két hét alatt rend lett, de azért ha a Mi Hazánk Mozgalmon múlna, kapna még feladatot a honvédség az úgynevezett no-go zónákban. Szóval, nem ördögtől való gondolat a katonaság bevetése polgári ügyekben, és ez nyilvánvalóan adatkezelési kérdéseket is felvet.