Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. június 13. hétfő - 10. szám - Szabó Szabolcs (Momentum) - a belügyminiszterhez - „Mikor és mennyivel fogják emelni a pedagógusok bérét, hogy végre elismert és megbecsült legyen a hivatásuk?” címmel

467 Tehát ha az alapvető élelmiszerek áfája nulla százalék, akkor nem lesz infláció és az embereknek nem kell sokat fizetniük a boltban ezekért a termékekért. Nézzük hát, hogy ezzel szemben mi a valóság! Ezt a módszert Lengyelországban ebben az évben megpróbálták. Februárban nulla százalékra csökkentették az élelmiszerek áfáját egy jelentős termékkörben, s márciusban már 10 százalék fölött volt az infláció Lengyelországban. Semmit nem értek el, ugyanakkor az állam jelentős bevételtől esett el. Nézzük politikai szempontból az ön felvetését! Az a probléma azzal, amit ön felvet, hogy amikor a kormány azt javasolta, hogy az alapvető élelmiszerek áfája - persze nem ilyen rendkívüli gazdasági helyzetben - nulla százalék legyen, akkor az önök frakciója, az önök pártja egyetlenegy esetben sem szavazta ezt meg. Politikai szempontból még hozzátartozik a mondandójához, hogy önöknek semmilyen felelősségük nincs a tekintetben, hogy a költségvetés bevételi és kiadási egyensúlya hogyan marad meg, semmilyen felelősségük nincs a tekintetben, hogy tovább kell csökkenteni a költségvetés hiányát, hogy csökkenteni kell az államadósságot. Így természetes, hogy könnyű ilyen javaslatot tenni. Véleményem szerint először is meg kell vizsgálni mindenkinek, az önök pártjának is, hogy mi okozza az inflációt, miért magas Magyarországon az infláció, s hogy hol áll Európa mezőnyében a magyar infláció. S láthatja, hogy a kormány intézkedései által az infláció alacsonyabb, mint amit egyébként a gazdasági folyamatok lehetővé tennének. 5-6 százalékkal alacsonyabb az üzemanyagárstop miatt és az élelmiszerárstop miatt. A magyar kormány abban hisz, hogy a jövedelmeket kell jelentősen megemelni. Ezért emelte a minimálbért, a garantált bérminimumot, s törekszik arra, hogy a gazdálkodóknak legyen lehetőségük és forrásuk a megtermelt nyereségükből arra, hogy a dolgozók bérét növeljék. Jövőre 10,2 százalékos jövedelemnövekményt szeretnénk elérni. Ebben hisz a magyar kormány. Így lehet legyőzni az inflációt, jelen helyzetben a háborús inflációt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem képviselő urat, hogy elfogadja-e az államtitkári választ. BENCZE JÁNOS (Jobbik): Nem fogadom el a választ, ugyanis mi segítséget kértünk a magyar családoknak és nem kioktatást. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Tájékoztatom önöket, hogy elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalra a holnapi ülésnapunkon kerül sor. Szabó Szabolcs (Momentum) - a belügyminiszterhez - „Mikor és mennyivel fogják emelni a pedagógusok bérét, hogy végre elismert és megbecsült legyen a hivatásuk?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Szabó Szabolcs, a Momentum képviselője, interpellációt nyújtott be a belügyminiszter úrhoz: „Mikor és mennyivel fogják emelni a pedagógusok bérét, hogy végre elismert és megbecsült legyen a hivatásuk?” címmel. Szabó Szabolcs képviselő urat illeti a szó. SZABÓ SZABOLCS (Momentum): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Ön is ott volt a miniszter úr meghallgatásán, ahol a pedagógusbérekről a következőt mondta a miniszter úr, idézném, csak a többiek kedvéért: „Megnéztem én is a fizikára és kémiára jelentkezők számát a felsőoktatásban, az egyik 22, a másik 25” - mármint fő. Ez tehát az utánpótlást nem fogja biztosítani. „Ahhoz, hogy ez növekedjen, nem csak a fizetés a megoldás. Ahhoz, hogy növekedjen, társadalmi presztízs kell. Az is kell hozzá,” - mármint a béremelés - „de a társadalmi presztízs megalkotásában mi csak támogatást tudunk adni, azt a tanári karoknak, a tanároknak jelentős részben maguknak kell elérni.” Akkor nem volt mód a miniszter úr megjegyzésére reagálni, ezért gondoltam, egy interpelláció keretében beszéljük meg, hogy ez nem egészen így van. A presztízs a folyamat vége, a folyamat eleje pedig a béremelés. S azt is elmondom, hogy miért. Azért, mert egyre kevesebben jelentkeznek pedagógusszakokra. Aki elvégzi, azok közül egyre kevesebben állnak munkába pedagógusként. Nagyon sokan 30-40 éves korukban otthagyják a pedagógushivatást, és egyre többen nyugdíjba is mennek. Ebből adódik a pedagógushiány, és ezért van az, hogy nagyon sok feladatellátási helyen ma már kémia- vagy fizikaszakos tanár ott alkalmazva nincs. Jó esetben utazópedagógus helyettesíti őket, rosszabb esetben egy másik természettudományos szakos pedagóguskolléga helyettesíti őket, még rosszabb esetben egy teljesen más szakos pedagóguskolléga. Pedagógiai szempontból egyik sem jó, sőt rossz megoldás. Ezen kell változtatni.