Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. június 13. hétfő - 10. szám - Az ülésnap megnyitása - Megemlékezés elhunyt volt országgyűlési képviselőkről - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:

448 igazságtalan. Átláthatatlan, hiszen nincs ebben az országban olyan állampolgár, azt hiszem, a kormányon kívül, aki pontosan meg tudná mondani, hogy a költségvetési törvény alapján jövőre mire mennyit fog költeni a kormány. De, ami ennél még nagyobb baj, hogy rendkívül igazságtalan is, mert bár a kormány azt kommunikálja, hogy az egyébként részben általa előidézett válságos költségvetési helyzetet nem az emberekkel fizetteti meg, ezzel szemben azt látjuk, hogy - és itt beszéljenek, azt gondolom, a számok - itt az emberek fogják megfizetni ennek a válságnak az árát. 2023-ban a költségvetési törvény tervei szerint jövedelemadóból, személyi jövedelemadóból és illetékekből mintegy 4000 milliárd forint bevétele lesz a költségvetésnek, áfából 7100 milliárd forintos bevételre számít, jövedéki adóból 1460 milliárd bevételre számít a kormány, és ezt mind-mind az állampolgárok fizetik meg részben a fogyasztásuk, részben a munka után fizetendő adójuk alapján. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a cégek által fizetett társasági adóból mindössze 792, de legyünk nagyvonalúak: 800 milliárd forintot szed be a kormány, ami azt jelenti, hogy míg a magánemberek befizetnek 12-13 ezer milliárd forintot a költségvetésbe, addig a társaságok - és itt elsősorban nagy társaságokról beszélünk - 800 milliárd forinttal járulnak hozzá közös ügyeinkhez. Itt csak szeretném megemlíteni, hogy a MOL-nak tavaly 1000 milliárd forint volt a nyeresége adózás előtt, és ehhez képest az összes magyar cég fizet 792 milliárd forintot. És utána csodálkozunk azon, hogy nem jut olyan fontos és kiemelt célokra, mint például a közalkalmazottak béremelése. Egyértelműen lehet látni - és azt gondolom, hogy ez a legnagyobb igazságtalanság ebben a költségvetésben -, hogy a kormány tétlenül és tehetetlenül nézi, hogy a saját dolgozói bére elértéktelenedik. Az utolsó béremelést már rég elvitte az ez évi infláció, és legyünk őszinték, már a béremelés után is az volt a tapasztalat, hogy a közalkalmazottak bére a legalacsonyabb az országos összevetésben. Egyszerűen döbbenet azt látni, hogy az állam nem becsüli meg a saját munkavállalóit, épp ezért azt mondjuk, hogy nem lehet tovább várni, inflációkövetővé kell tenni a közalkalmazottak és köztisztviselők bérét, mert ha ez így folytatódik, nem lesz, aki minőségben el tudja végezni a feladatot. És ne gondolják azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy a levegőbe beszélek, mert van forrás a költségvetésben. Igaz, hozzá kellene nyúlni az adótörvényekhez. Ma azt látjuk, hogy gyakorlatilag a 9 százalékos profitadó igazi manna vagy ajándék az itthon dolgozó cégeknek, és ezzel szemben, ha a társasági adó felső kulcsát a multinacionális cégek összehasonlításában 25 százalékra emelnénk, mindjárt lenne forrás arra, hogy a közalkalmazottak bérét egy elfogadható mértékre emeljük. Nem fogadható el az, hogy gyakorlatilag a magyar kormány elsősorban és mindenekfelett a különböző nagy cégek érdekeit képviseli. Nem erre tettünk esküt, képviselőtársaim, és továbbra is követeljük, hogy a cégek helyett a magyar állampolgárok érdekei jelenjenek meg a költségvetésben. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Tállai András miniszterhelyettes úr kíván válaszolni. Miniszterhelyettes úr, öné a szó. (13.10) TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Akkor kezdjük az állításaival! Azt mondta először, hogy átláthatatlan ez a költségvetés. Ezt minden évben elmondja az ellenzék a kormány által benyújtott költségvetésről, ez egy politikai felszólalás része. Nézzük, hogy mi a valóság! Az a valóság, hogy Európa egyik legátláthatóbb költségvetése a magyar. Többek között azzal, hogy a kormány tavasszal már benyújtja az Országgyűlés elé, hogy legyen ideje mindenkinek felkészülni arra, hogy a január 1-jén hatályba lépő költségvetést megismerje, ez is ezt szolgálja. De a jogszabályok is biztosítják az átláthatóságot, hiszen az Állami Számvevőszék vizsgálja a benyújtott költségvetést, és a Költségvetési Tanács is. A Költségvetési Tanácsnak egyedülálló joga van a világon, ugyanis vétójoggal rendelkezik, ha nem ért egyet egy költségvetésitörvény-javaslattal. Ami pedig az eltitkolt számokat és az átláthatóságot illeti, egy költségvetésről már bebizonyosodott, hogy biztosan valótlan számokat tartalmazott, az pedig 2006-ban történt, tisztelt képviselő úr. A baloldali kormányzás alatt az uniós szervek is megállapították, hogy a költségvetés valótlan számokat tartalmaz. Ami az igazságtalanságot illeti, ez is egy egyedi és ellenzéki, baloldali vélemény, hiszen mi lehet abban igazságtalan, ha egy költségvetésnek a fő célja az, hogy megvédje az országot; hogy ennek az országnak békét és biztonságot adjon; hogy a magyar családoknak biztonságot adjon a különféle bajokkal, problémákkal szemben; hogy egyébként biztosítsa a gazdálkodóknak azt, hogy működjenek a gyáraik, az üzemek, hogy a dolgozóknak legyen hová bemenni dolgozni. És hogy hogyan? Az elmúlt három ciklusban láthattuk, hogy az adócsökkentés politikáját folytatta a magyar kormány, és ma már nemcsak a társasági adót, a személyi jövedelemadót, hanem a munkabért, a jövedelmet terhelő adókat, járulékokat is jelentősen csökkentette. És ezt kell megvédeni. Azt kell megvédeni, hogy a gazdasági növekedés jövőre is 4 százalék fölötti legyen, és ezzel olyan adóbevételek termelődjenek, amellyel a költségvetésben meghatározott kiadásokat, a közszféra irányába is meghatározott kiadásokat tudja finanszírozni.