Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak
2022. június 8. szerda - 9. szám - Egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KOMÁROMI ZOLTÁN (DK):
436 a költségvetésbe az egészségügyi ellátásukra, amikor pedig véletlenül olyan helyzetbe kerülnek, hogy bekerülnek valamilyen egészségügyi intézetbe, akkor sokszor a vakszerencsének és egyébként az orvosok, ápolók elhivatottságának köszönhető az, ha túlélik, mert ha a finanszírozáson múlna, akkor biztos, hogy nagy bajba kerülnének? Új kormány, új kormányzati szerkezet, új prioritások - úgy gondoltuk, hogy 12 év után végre az emberek kerülnek, kerülhetnek a gyógyítás fókuszába. Azt gondolhattuk, hogy az oktatással kapcsolatos kormányzati hozzáállás nem lesz jellemző az egészségügyre, hiszen ha itt működési zavarok, áthidalhatatlan problémák jelentkeznek, és azt a rendszerben dolgozók nem tudják kivédeni, mérsékelni vagy megszüntetni, abba bizony emberek halhatnak bele. Alig egy hónapja L. Simon László múzeumigazgató úr szembesült a rideg magyar valósággal, és bár az általa leírt anomáliáról hamar kiderült, hogy az általa pellengérre állított háziorvos nem is hibázott, de bepillantást engedett abba, hogy már nem csak ellenzéki nyavalygás, ha valaki az egészségügy működési zavarairól beszél. Úgy gondoltuk, hogy na, végre történik valami, változás lesz - de ehhez képest mit látunk? Egyrészt a szakdolgozók és a nem egészségügyi végzettségű, de egészségügyben dolgozók az idén sem kaptak jelentős béremelést, holott ez egy olyan probléma, aminek a megoldása lassíthatná vagy megállíthatná az egészségügyi dolgozók ágazatból történő elvándorlását. Összességében a törvényjavaslat egy jelentős része a technikai szövegmódosításokat és a honvédelemről, a Magyar Honvédségről szóló törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja, és bevezet egy új fogalmat, az összehangolt védelmi tevékenységet, és minden érdemi módosítás erre fókuszál. A módosítások a katonai védekezés, a honvédelem tematikáját erősítik, az „összehangolt védelmi tevékenység”, a „váratlan támadás” és a „védelmi, biztonsági érdek” kifejezések használatával. A kormányzati kommunikációval és ezzel a törvényjavaslattal is azt a hatást érzékeltetik, mintha Magyarország támadás alatt állna, vagy hamarosan bekövetkezhetne egy ilyen támadás. A kórházparancsnoki tisztség a honvédség alkalmazásának első olyan területe, ahol a katonák és a nem katonai kötelékben szolgáló személyek alkalmazása semmilyen formában nem különült el. A kórházparancsnokok a belügyminiszter javaslata és a miniszterelnök megbízása alapján jártak el, vagyis a kórházak élén kiépített kórházparancsnoki hierarchia minden egyes pontján a miniszterelnök által kinevezett személy áll. A megbízást követően a belügyminiszter rendeli ki a kórházparancsnokokat az egészségügyi intézmények élére. A kórházparancsnokot nemcsak állami fenntartású egészségügyi intézmény élére lehet kirendelni, hanem önkormányzati, egyházi vagy magánintézmény, illetve egy későbbi módosítás révén 200 főnél több ellátottat gondozó idősotthonok élére is. Külön rendelkezés hiányában a végrehajtott javaslatokért végső soron az intézményvezető felel, noha a rendelet nem biztosított döntési szabadságot a javaslat végrehajtásával kapcsolatban. Annak ellenére, hogy a javaslat végrehajtását kötelezővé tette, a rendelet nem mentesíti az intézményvezetőt a javaslat teljesítéséből fakadó következményektől és a felelősség alól. Rátérve a törvényjavaslat egészségügyi vonatkozására: a 14., 15., 16., 17. § az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt fogja módosítani. Az egészségügyi törvény 228. §-ában 2012 óta úgy szerepel az egészségügyi válsághelyzet, hogy azt az országos tiszti főorvos javaslatára, a miniszter előterjesztése alapján, a kormány rendelheti el meghatározott feltételek fennállása esetén. Egészségügyi válsághelyzet elrendelésének van helye: a) a WHO nemzetközi egészségügyi rendszabályainak kihirdetéséről szóló törvény szerinti nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet vagy egyéb járvány esetén járványügyi szükséghelyzet esetén; b) az a) pont alá nem tartozó, rendszerint váratlanul bekövetkező esemény esetén, amely az állampolgárok életét, testi épségét, egészségét vagy az egészségügyi szolgáltatók működését veszélyezteti vagy károsítja oly mértékben, hogy az az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közti aránytalanság kialakulásához vezet, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségügyi szolgáltatók vagy más állami és önkormányzati szervek együttműködését teszi szükségessé. A c) pontban olyan esetről van szó, amikor egy gyógyintézet külön jogszabály szerinti ellátási területéhez tartozó lakosság egészségügyi ellátását súlyosan és közvetlenül akadályozza, feltéve, hogy az ellátási területéhez tartozó lakosság más gyógyintézet általi ellátása aránytalan nehézséggel járna. Erre hívnám fel a figyelmet, hogy ez a helyzet manapság egyre többször előfordul. Annyi megjegyzésem van tehát, hogy jelenlegi tudomásom szerint két városi és egy megyei kórházban fennállt, illetve fennáll ilyen helyzet, de nem hallottam, hogy az országos tiszti főorvos ilyen jellegű intézkedést rendelt volna el. Egyébként az idézett törvény jelenlegi állapota szabályozná az egészségügyi válsághelyzet feltételeinek fennállására vonatkozó lépéseket: az azt indokoló okokat, körülményeket az országos tiszti főorvos figyelemmel kéne hogy kísérje, és ha az elrendezés feltételei nem állnak fenn, akkor kezdeményezni kellene az illetékes miniszternél, hogy tegyen javaslatot a kormánynak a hatályon kívül helyezésére. Hát, az utóbbi időszakban ezt nem tapasztaltuk, hiszen az lenne a jogszerű, ha a veszélyhelyzet kihirdetése szorosan kapcsolódna a veszélyhelyzet létrejöttéhez; ha a járványügyi szükséghelyzetet akkor hirdetné meg a kormány, amikor megjelenik a járvány, illetve a járványhelyzet megszűnte után nem tartaná fenn hónapokig.
