Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. június 8. szerda - 9. szám - Szomszédos országokban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről:

406 maradhatnak is egy darabig, különösen értékes falatokat jelent még olyan települések olyan ingatlanjai esetében is, amelyek mondjuk, 5-10 vagy 15 évvel ezelőtt nem tartoztak a kiemelten értékes települések vagy ingatlanok közé, legalábbis ingatlanpiaci szempontból, hogy nehogy félreértsenek. Elképesztően magasak az ingatlanárak. Az erősen felújításra szoruló ingatlanokat is nem arany-, hanem gyémántáron vagy még attól is drágábban lehet megvenni, de rendkívül értékes falatot jelentenek ezek a végrehajtók számára. Legalább az ingatlan vagyont kellene ilyenformán megvédeni. Mi indokolja azt, tisztelt képviselőtársaim, és miniszter asszonytól is kérek erre egy részletesebb indoklást, mi indokolja azt, hogy nem hosszabbítják meg legalább november 1-jéig a kilakoltatási és árverési, főleg egyébként az árverési moratóriumot? A végrehajtók köszönik szépen, jól vannak. Bár én értem az ő hozzáállásukat, hiszen, tisztelet a kivételnek, döntő többségük hiéna, és az „Oroszlánkirály” című rajzfilmből tudjuk, hogy egy hiénának soha nincs tele a bendője. Csak meg kellene fékezni. Önök arra kaptak felhatalmazást, hogy megvédjék az embereket a végrehajtó-maffiától, a végrehajtó-hiénáktól is, és akik bűncselekményeket követtek el, azokat hosszú időre börtönbe juttassák. (12.00) Ehhez képest egyszerűen kihagyják a felsorolásból ezt, mert különböző érdekek ebbe az irányba mutatnak, különböző érdekekkel ellentétes lenne, hogyha megvédenék az embereket. Úgyhogy a Mi Hazánk Mozgalom vezérszónokaként a leghatározottabban követelem, követeljük az ingatlanárverési és kilakoltatási moratórium meghosszabbítását legalább no-vember 1-jéig, és hogyha a helyzet indokolja, akkor még az azt követő időszakban is. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Asszony! Nehéz helyzetben vagyunk, egy háborús konfliktus dúl a szomszédban egy borzalmas katonai agresszió nyomán. Én azzal szeretném kezdeni a felszólalásomat, hogy tisztelettel megköszönöm a munkáját mindenkinek, aki a magyar emberek biztonságának megőrzéséért dolgozik, és megköszönöm szintén mindenkinek a munkáját, aki a háború borzalmai elől menekülő embereknek segítséget nyújt. Én azt gondolom, hogy ez példamutató, ahogy a magyar emberek és Magyarország bebizonyította, hogy a bajbakerülteknek segítséget nyújt. Láttunk már ilyet, én magam közelről hallgattam és láttam is ezt a konfliktust. 1991-ben én 16 éves voltam, amikor lehetett hallani a délszláv háború nyomán az ágyúzást, én pécsi vagyok, és mi is láthattuk, hogy az életüket féltő, a háború borzalmai elől menekülő embereknek mennyire kell a segítség, és akkor is megtapasztalhattuk azt, hogy a magyar ember segít a bajbajutottaknak. Én azt gondolom, hogy ezek a nehéz idők is ezt megerősítik. Nem lehet elég határozottan elítélni azt a gusztustalan orosz agressziót, ami megtörtént, hogy Oroszország gyakorlatilag semmibe vette a nemzetközi jogot, agresszor módjára megtámadott egy országot, és egészen borzalmas, hogy milyen aljasságokat követnek el a háború során. Nyilván mindannyiunknak azért kell dolgozni, és mindent meg kell tennünk, hogy ez a háborús konfliktus nyilván minél előbb befejeződjön, és ennek a hatásai alól a lehető legnagyobb mértékben mentesíteni lehessen a magyar embereket. Ezzel együtt is én egyetértek azokkal a felszólalásokkal, amelyek arról szóltak, hogy valóban a válságok korát éljük, és egymást követik a különböző válságos megnyilvánulások, itt a koronavírus-járvány nyomán, most a háborút konfliktusokat is láthatjuk, de én azt gondolom, hogy arról sem kell vitát nyitnunk, hogy az éghajlatváltozás, a környezetpusztítás hatásainak az életünkre való kihatása is önmagában egy válságot jelent. Tehát az teljesen egyértelmű, hogy nem olyan korszakba lépünk, nem olyan korszakot élünk, amit megszokhattunk az elmúlt időszakban, és hogy egészen más szemléletű cselekvésre van szükség. Föl kell készülnünk ezekre a korábban még soha nem látott kihívásokra, és ennek alapja nyilván az, hogy Magyarország önellátását, önrendelkezését erősítsük, védjük, és megpróbáljuk minden szempontból erősíteni azt a tendenciát, hogy a magyar emberek el tudják látni magukat minden szempontból, gondolok itt az élelmiszerekre, és gondolok itt az energiaellátás kérdéseire is. Itt most egy olyan törvényjavaslat van előttünk ismét, amit gyakorlatilag azzal a szándékkal terjesztettek be, vagy az az indokolás hivatalosan, hogy ez szükséges ahhoz, hogy a kormány ezeknek a kihívásoknak meg tudjon felelni, cselekedni tudjon, meg tudja védeni a magyar embereket, és a gazdaságot a lehető legnagyobb mértékben tudja mentesíteni a háborús konfliktus árnyékában. Itt azt nyilatkozta miniszter asszony, hogy a fokozatosság és a szükségszerűség elvét fogják érvényesíteni. Ezt már hallhattuk a koronavírus-járvány időszakában. Ugyanakkor mi ezt sajnos tapasztalatból láthatjuk, és a magyar emberek is a tapasztalatból láthatták, hogy ez nem érvényesült, és önök nagyon sokszor nem éltek, hanem visszaéltek a rendkívüli felhatalmazással. Önök akárhányszor el fogják mondani, hogy a korábbi időszakban is betartották a fokozatosságot és a szükségszerűséget, mi annyiszor fogjuk felhívni a figyelmet arra, hogy hányszor és milyen módon éltek vissza a rendkívüli felhatalmazással. Az egyik első intézkedésük volt a rendkívüli jogrendben a koronavírus-járvány alatt, hogy brutális megszorításokkal sújtották az önkormányzatokat, ezáltal a városokban, településeken élő embereket. Az is egy