Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. június 8. szerda - 9. szám - Szomszédos országokban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről:

397 Nagyon fontosnak tartjuk, nagyon fontosnak tartja a Fidesz képviselőcsoportja, hogy mi a béke pártján állunk. Mi a kezdetektől fogva azt mondtuk és azt támogattuk, hogy minél hamarabb béke legyen, és mi a jövőben is ezért kívánunk küzdeni és ezért kívánunk mindent megtenni. Ezzel együtt persze azt is elengedhetetlennek tartjuk, hogy a háború árát ne a magyar családok fizessék meg. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az elhúzódó háború következményeivel, a kialakuló energiaválsággal, a Magyarországra is begyűrűző energiaválsággal és azzal a gazdasági válsággal szemben, amely minket is fenyeget, mindent a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban meg tudjunk tenni. Ennek érdekében kívánunk a kormány számára felhatalmazást adni. Mi, a Fidesz képviselőcsoportjában ülő képviselők mindannyian arra esküdtünk föl, hogy a magyar nép és az ország érdekeit, a társadalmi és gazdasági fejlődését minden erőnkkel szolgáljuk és szolgálni fogjuk. Azt kérem ellenzéki képviselőtársaimtól, hogy ne gyűlöljék jobban a politikai ellenfeleiket, mint amennyire szeretik a hazájukat. Éppen ezért kérem önöket arra, hogy segítsék és támogassák ebben a kormányt. Ha a koronavírus okozta válsághelyzetben ezt a döntést nem hozták meg, javaslom és kérem, hogy ezt most korrigálják, ugyanis ebben a háborús helyzetben - ahogy miniszter asszony is mondta - az összefogás, az összetartás mindennél fontosabb. Úgyhogy tisztelettel kérem önöket, hogy a benyújtott törvényjavaslatot valamennyien támogassuk, és ennek mentén folytassuk a következő időben a vitát, és kérem, hogy a hozzászólásaikat is ennek megfelelően fogalmazzák meg. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Illés Boglárka képviselő asszony. A DK képviselőcsoportja vezérszónokának adom meg a szót, Arató Gergely képviselő úrnak. ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Igen bölcsen írta ki valaki azt az interneten, a Facebookon, hogy Magyarország államformája: veszélyhelyzet. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez a fajta vita most már rendszeres rítusunk a parlamentben, összejövünk négy-hat havonta, néha háromhavonta, ahogy alakul, a kormány eljön ide és valamire hivatkozva felhatalmazást kér arra, hogy a parlament nélkül kormányozhasson. Ok mindig van, hol a vírus, hol más. Előbb volt a bevándorlás miatti veszélyhelyzet, utána volt a vírus miatti veszélyhelyzet, most az ukrán háború miatti veszélyhelyzet. Nagyon érdekes, annyira sikeresen harcolnak önök a békéért, mint most hallhattuk, hogy ennek a békeharcnak az eredményeképpen Magyarország az egyetlen ország, ahol rendkívüli jogrendet kell bevezetni az Európai Unióban a szomszédban dúló háborúra hivatkozva, amit önök ugyan nem neveznek a nevén, de valójában ez Oroszország agressziója Ukrajna ellen. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt a vitát egyébként már ebben a ciklusban is lefolytattuk, amikor önök teremtettek egy alkotmányos felhatalmazást arra, hogy most éppen másra hivatkozva kérjenek veszélyhelyzeti felhatalmazást, és kérjenek mentességet a normális, demokratikus, törvényes működés alól. Ennek az oka most éppen a szomszédban dúló háború. Megvitattuk ezt a múltkor Simicskó képviselő úrral is. Valahogy nem kellett rendkívüli jogrendet bevezetni akkor, amikor a szomszédban, Jugoszláviában volt háború. Most ez a kormány ezt csak úgy tudja menedzselni, ha meghozhat döntéseket a parlament megkerülésével, a törvényeket átírva, a törvényeket megkerülve. Mert azt el szoktuk felejteni, de itt arra kap felhatalmazást a kormány, hogy az elfogadott, az Országgyűlés által szabályosan megtárgyalt, a köztársasági elnök által aláírt, kihirdetett törvényektől eltérjen. Erre kérnek önök fölhatalmazást, arra kérnek fölhatalmazást, hogy a rendeletek, amelyeket a kormány kihirdet, eltérjenek a normál elfogadott törvényektől, és hogy ezek a rendeletek elvileg a veszélyhelyzet végéig, a gyakorlatban majd az újabb és újabb hosszabbításokkal, az újabb és újabb hatályban tartó salátatörvényekkel az idők végezetéig, vagy amíg önök ezt kívánják, fönnmaradhassanak. Az a helyzet, hogy a tisztelt képviselő asszonynak tisztelem a lelkesedését ez iránt a törvényjavaslat iránt, még akkor is, ha jól láthatóan nem tűnt föl neki, hogy véget ért a Fidesz hazug választási kampánya, és ugyanazokat a hazugságokat ismételgeti, amelyeket a választási kampányban is ismételgetett. Szóval, csodálom az ön lelkesedését, mert tudja, miről szól ez a törvényjavaslat? Arról, hogy a kormány önben sem bízik. Hogy most már a bátor 135-ben sem bízik, pedig önök mindent elkövettek, mindent megszavaztak, amit kellett, kérdezés nélkül. Most is megszavazták a sürgősséget, miközben a kormány az alkotmánymódosításkor, meg amikor meghozta a saját rendeletét, nyilván tudta, hogy kell ez a törvény, de hát véletlenül pont most szombat estére értek oda a jogalkotó munkában, hogy kidolgozzák a törvényjavaslat szövegét; vagy péntek estére. Szóval, önök tényleg mindent elkövetnek, mindent megszavaznak, nem kérdeznek, nem vitatkoznak, ennek ellenére is a nagyvezérnek az az elképzelése, hogy az a biztos, ha a parlament nem avatkozik ebbe bele, az a biztos, ha nem kell itt semmiről vitatkozni, az a biztos, ha nem kell a szavazatok miatt aggódni a parlamentben. Az a helyzet, hogy ez a törvényjavaslat lényegében arról szól, mint ahogy az elődei is arról szóltak, hogy a demokrácia kényelmetlen a Fidesz-kormánynak, még az az egyébként - hogy mondjam? - erősen irányított és centralizált demokrácia is, amely még Magyarországon működik. Szeretnék ezt megkerülni, szeretnék, ha ennek minél kevesebb elemét kellene figyelembe venni, s felmentést kérnek lényegében minden alól. Hozzáteszem, hogy mindig elmondják a garanciális szabályokat, hogy a parlament akár vissza is vonhatja, meg hogy lehet menni az Alkotmánybírósághoz, amely valahogy pont nem ér erre rá. Arra marhára ráértek, hogy a népszavazást lehetetlenné tegyék, egyébként meglehetősen sajátos érvekkel, a Kúria döntését felülírva, de arra véletlenül pont