Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. június 8. szerda - 9. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz):

391 Mi azt gondoljuk, hogy az Európai Unió akkor tud erős lenni, akkor lehet erős, hogyha az őt alkotó tagországok, az őt alkotó nemzetek is erősek. Egy nemzet, egy tagország pedig akkor lehet erős, hogyha ragaszkodik a hagyományaihoz, a nemzeti értékeihez, a kulturális, a vallási, a történelmi örökségéhez. Ha ezt a köteléket meggyengítik, márpedig sajnos Brüsszelből erre vonatkozólag az elmúlt években elég erőteljes kísérletek történtek, akkor a tagországok, a nemzetek meggyengülnek, és meggyengül az Európai Unió is. Ez az első vitapont Brüsszel és a magyar kormány között, hogy hogyan lehet az Európai Unió erős. Brüsszel szerint európai egyesült államokat kell létrehozni, szerintünk pedig erős tagállamokra épülő erős Európai Uniót. A második vitapont pedig abból adódik, amit ön is volt kedves említeni, hogy Magyarországon egy kereszténydemokrata alapokon álló konzervatív, jobboldali kormány van, most már viszonylag huzamosabb ideje, amely kormány ráadásul sikeres is. Sikeres a kormány, sikeres az ország. Ez nem csupán egy politikai állítás, hanem számok támasztják alá. Hogy csak egyet emeljek ki ebből, a világjárvány után, miközben a világgazdaság számai folyamatosan lefele mutattak, mutatnak, Magyarországon például megdőlt az a rekord, hogy hány embernek van munkája, vagy megdőlt a gazdasági növekedés rekordja, vagy megdőlt az exportrekord, vagy megdőlt a beruházási rekord. Magyarország tehát sikeres, és ezt egy konzervatív, kereszténydemokrata, jobboldali politikával tudtuk elérni. Na most, ezt a Brüsszel által is képviselt vagy a Brüsszelt is behálózó nemzetközi liberális mainstream egyszerűen nem tudja elfogadni, nem tudja megemészteni. Ebből fakad a viták egy jelentős része. Nyilvánvalóan ebből fakad az is, hogy miután Magyarországon a választópolgárok világos, nagyon nehezen félreérthető döntést hoztak az ország jövőjével meg az eddigi kormányzati teljesítmény értékelésével kapcsolatban, akkor, amikor rekordok születnek támogatottság tekintetében, soha ennyi szavazatot párt vagy pártszövetség nem kapott még Magyarországon, mint mi, a Fidesz és a KDNP április 3-án, soha ennyi parlamenti képviselője nem volt még senkinek a demokratikus Magyarország történetében, mint nekünk, akkor két nappal a választás után jogállamisági eljárást indítanak. Jól mondja képviselő úr, hogy ha van olyan, hogy lóláb átvitt értelemben, akkor az most elég erőteljesen kilátszik. Szerintem ennek az a harmadik vitabeli alapja, hogy ki mit ért demokrácia alatt. Ugyanis mi itt, Magyarországon demokrácia alatt azt értjük, hogy a kormányzati munkának az emberek akaratának kell megfelelnie. Minden hatalom a népé, ahogy azt hallhattuk. Ehhez képest Brüsszelben a demokrácia definíciója úgy szól, hogy demokrácia akkor van, hogyha a liberálisok kormányoznak, és hogyha egy országban nem a liberálisokat választják meg, ha nem a baloldaliakat választják meg kormányzásra, akkor Brüsszel azt az országot, azt a politikai rendszert, azt a politikai struktúrát azonnal nem demokratikusnak minősíti. Végezetül az uniós forrásokról néhány szót, ha megengedik. Valóban igaza van képviselő úrnak, az uniós források nekünk járnak. Az uniós források ugyanis nem úgy állnak elő, hogy így hopp, idepottyannak az égből, és aztán vannak, vagy csak úgy lesznek, hanem azokat elő kell állítani, és azt az európai emberek munkájából állítjuk elő, az európai emberek, köztük a magyarok munkájából jönnek létre az európai uniós források. Ezek a források tehát nekünk, magyaroknak is járnak. Az egy elképesztő botrány, én azt gondolom, hogy Brüsszel a nekünk járó forrásokat visszatartja, miközben menekültválság van az Európai Unióban, és ennek egy jelentős, a terhének a jelentős része ránk hárul, és miközben energiaellátási válság van az Európai Unióban, melynek pedig jó nagy terhét ránk, a mi vállunkra akarják tenni. Szóval, tisztelt képviselő úr, a viták a jövőben is maradnak. A viták sikeres megvívásához pedig biztos parlamenti többségre van szükség, de erről meg a választópolgárok gondoskodtak. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK: Megköszönöm miniszter úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Zsigmond Barna Pál képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport: „Aktuális ügyeink” címmel. Öné a szó, képviselő úr. (10.30) DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Ebben az évben egy napra esett a pünkösd, amikor az egész keresztény világ a Szentlélek kiáradását ünnepli, valamint a nemzeti összetartozás napja. Évről évre a trianoni békediktátum évfordulóján, június 4-én, a legmélyebb gyász érzése mellett a magyar nemzet összetartozását hirdetjük. Hálát adunk Istennek azért, hogy a legsötétebb történelmi tragédiák ellenére is megtartott bennünket, magyarokat. A 2010 utáni 12 év nemzetpolitikai megvalósításai történelmi léptékkel mérve is nagy eredmények. Ma több mint egymillió új magyar állampolgár van, és a magyar nemzet egységesebb, mint az elmúlt száz esztendőben bármikor. Az elmúlt években egy időre ugyan elzárt egymástól a vírus, de ma azt remélhetjük, hogy közösen leküzdöttük a láthatatlan ellenséget, és a szomszédban zajló szörnyű háború ellenére néhány napja Csíksomlyó ismét meggyújtotta a remény lángját a Kárpát-medencében. Tisztelt Képviselőtársaim! Június 4-e apropóján számos olyan közéleti szereplő is megnyilvánult, akik, ha máskor nem is, de most mindenképpen jobban tették volna, ha bölcsen hallgatnak. „És gondoljunk azokra a magyarokra is, akik Trianonnak is köszönhetően ma jobban élnek Romániában, Szlovákiában és a többi