Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak
2022. június 7. kedd - 8. szám - A Magyarország Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a beruházások elősegítéséről és védelméről szóló megállapodás megszűnéséről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjava... - DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót, elnök úr. A jelenlegi törvényjavaslat kapcsán két fontos dolgot érdemes vizsgálni az Európai Unióról: az Európai Unió működéséről szóló szerződést, másrészt pedig az Európai Un... - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): - ELNÖK:
367 DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Hazánk számára kitüntetett jelentőségű a szomszédos országokkal ápolt jó kapcsolat, ezért 1988. május 26-án a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság kétoldalú, a beruházások elősegítéséről és védelméről szóló megállapodást írt alá Budapesten, melyet az 1990. évi 12. kormányrendelet hirdetett ki. Ez a szemlélet az utóbbi harminc évben sem változott, felerősödött, hiszen hazánk az Európai Unió tagjaként minden tagállammal szoros és gyümölcsöző kapcsolatra törekszik, összhangban a szabadságjogok zökkenőmentes gyakorolhatóságának jogos igényével. Jelen törvényjavaslatra azért van szükség, mert az Európai Unió Bírósága, ahogy ez elhangzott, 2018. március 6. napján kihirdette a döntést a Szlovák Köztársaság kontra Achmea BV ügyében. A bíróság határozata alapján az Európai Unió működéséről szóló szerződés 344. és 267. cikkeinek ellentmond a tagállamok közötti nemzetközi beruházásvédelmi megállapodásokban szereplő választottbírósági klauzula, így az egyik tagállam beruházója a másik tagállamban létesített beruházásával kapcsolatos vita esetén az utóbbi tagállammal szemben választottbíróság előtt indíthat eljárást. Ez biztosítja az európai uniós jog autonómiáját, hatékonyságát, elsőbbségét és közvetlen hatályát, továbbá a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat. Ezzel egyetértésben tehát az Európai Unió tagállamai vállalták, hogy az összes, tagállamok közötti kétoldalú beruházásvédelmi megállapodást megszüntetik. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország az Európai Unió tagjaként eleget kell hogy tegyen ezen jogharmonizációs törekvésnek, ezért, kérem, támogassák ezt a törvényjavaslatot. A Fidesz képviselőcsoportja támogatja. Köszönöm szépen. (18.50) ELNÖK: Köszönöm szépen, Zsigmond Barna Pál képviselő úr. Most megadom a szót Juhász Hajnalka képviselő asszonynak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót, elnök úr. A jelenlegi törvényjavaslat kapcsán két fontos dolgot érdemes vizsgálni az Európai Unióról: az Európai Unió működéséről szóló szerződést, másrészt pedig az Európai Unió Bíróságának, a luxembourgi bíróságnak az ítéletét. Az eredeti megállapodást 1988-ban írták alá, ahogyan államtitkár úr és képviselőtársam is elmondta. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés vizsgálata során - a 344. §-t és a 267. §-t nézte a bíróság az ítéletében - erre vonatkozóan kimondta, hogy a nemzetközi beruházásvédelmi megállapodásokban, hogyha választottbírósági klauzulát kötnek ki a tagállamok, akkor a 344. és a 267. §-sal ellentétes lesz. Ebből az ítéletből és az ítélet végrehajtásából is kiderül, hogy a magyar kormány számára kiemelten fontos nemcsak a folyamatos dialógus a bírósággal, hanem az ítéletek végrehajtása. Azért fontos ennek az 1988-ban kötött megállapodásnak a hatályon kívül helyezése, merthogy az Osztrák Köztársaság ezeket a bilaterális beruházásvédelmi megállapodásokat nem szüntette meg, és kötelezettségszegési eljárás indult. Ezért fontos ennek a hatályon kívül helyezése, mert ennek következtében a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások joghatást nem fognak kiváltani, és ennek kapcsán fontos az uniós jog elsőbbsége, ahogyan államtitkár úr hangsúlyozta, a tagállamok közötti kölcsönös bizalom, az Európai Unió működéséről szóló szerződés megfelelő paragrafusaival összhangban. Ezért természetesen a KDNP támogatja a törvényjavaslatot. Nagyon szépen köszönöm. ELNÖK: Köszönöm, Juhász Hajnalka, képviselő asszony. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, LMP. DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon röviden szólok hozzá. Azt tudom mondani, hogy örömmel meg fogjuk szavazni ezt az indítványt. Mi annak idején már a különböző szabadkereskedelmi egyezmények vitáiban kifejeztük az aggodalmunkat a választottbíróság alkalmazásának jogintézménye ellen. Itt most gyakorlatilag kimondatott, hogy ez ezekben a megállapodásokban ellentétes az uniós joggal. Ezt pozitív fejleménynek tartjuk. Most a jelen, konkrét megállapodáson túlmutatóan ez egy általános érvényű szabályozás. Mi ezt aprócska pozitív előrelépésnek tartjuk. Ezzel együtt is mi mindig is ellenezni fogjuk azokat a szabadkereskedelmi egyezményeket, amik csökkentik adott esetben egy ország szuverenitását, vagy éppen csökkentik egy önkormányzat mozgásterét, például a különböző szolgáltatáskereskedelmi egyezményeknél is, úgyhogy összességében pozitív, és az LMP-frakció igennel fog szavazni a javaslatra. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom.
