Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. május 10. kedd - 3. szám - Megemlékezés a madarak és fák napjáról - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd):

36 indokolják, hogy haladjunk ezen az úton, hiszen beláthatatlan következményei lesznek, ha nem tudjuk megépíteni ezt a két blokkot. Tehát pillanatnyilag - ugye, ön is volt Pakson a vendégünk, láthatta - lehet vitatkozni, hogy ez környezetileg milyen, de a madarak és fák napján majd ismételten hozunk önöknek egy olyan könyvet, amiben be van mutatva, hogy az erőművet körbevevő élőlények, élettér a legkulturáltabb, és a leginkább környezetkímélő módon élhetnek ott a növények, az állatok. Tehát ezek tények. Az is tény, hogy ha Magyarországon a zöldenergiára akarunk csak koncentrálni, a napra és a szélre, akkor január 25-én volt a valaha mért legnagyobb magyarországi fogyasztás. Ez 7396 megawatt teljesítmény volt délután 5 órai időpontban, ekkor a beépített megújulókapacitásból, ez 3700 megawatt, ami rendelkezésre áll Magyarországon, 100 megawatt állt summában rendelkezésre. Tehát ha viszonyítok, akkor tulajdonképpen alig mérhető százalékban tudjuk kifejezni, amit képes volt produkálni a megújuló, míg az atomerőmű teljes, 100 százalékos teljesítménnyel működött. A kitettségünk Európában az egyik legnagyobb, 30 százalék fölötti átlagimportra szorulunk, ha pedig a szankciók, a földgáz-, olajszankciók kiteljesednek, akkor még behozni sem fogunk tudni sehonnan, tehát ez az egy járható út van előttünk, hogy meg kell építeni. Aszódi Attila úr, volt államtitkár véleményét énnem is akarom minősíteni, ő sem volt kinn a területen, én sem voltam, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, Grossi úr volt a helyszínen, az ő beszámolójából tudjuk, hogy a blokkot nem érte támadás. A mellette lévő oktatási központból volt - ki kezdte, ki nem kezdte, ott sem voltunk - tűzpárbaj, ami 600 méterre van az erőműtől. Tehát a sajtóhírekben, tudjuk, hogy mindenki kozmetikázik, mindenki úgy mondja, ahogy neki tetszik, mi a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség véleményére hallgatunk, illetve a nemzetközi atomenergia-üzemeltető szervezet információira támaszkodunk. Ez alapján az együttműködés az atomenergiai szektorban mindig kifogástalan volt, az ukrán erőművek, a 15 erőmű is nagyrészt orosz üzemanyaggal üzemel a mai napig is, hiszen nem tud mással, gyártanak, hoznak be amerikai üzemanyagot, ami drágább, rosszabb minőségű. Nekünk nem is alternatíva pillanatnyilag az amerikai üzemanyag, hisz mi a blokk teljesítményét növeltük, kampányhosszát megnöveltük, tehát másfajta üzemanyaggal. Az üzemanyag-szállítás a napokban is gördülékeny volt, két repülőjárattal érkezett Magyarországra, de ugyanez a helyzet Szlovákiában is, tehát az atomenergetikai együttműködést soha nem befolyásolta semmilyen komoly konfliktus, persze a pillanatnyi helyzetig. Mi abban bízunk, hogy tudjuk folytatni az építkezést, persze naponta oda kell figyelnünk a szankciós intézkedésekre. A nyertes pályázatok között van amerikai vállalkozó, a GE, francia Alstom, francia irányítástechnika, a német Siemens cég. Tehát ezek a cégek is kinyilvánították, hogy mindenféleképpen a projektnek részeként akarnak dolgozni, és nemcsak Magyarországon épít a Roszatom, hanem Törökországban négy erőművet, Egyiptomban szintén, Bangladesben. A finneknél teljesen más helyzet volt, az egy magánberuházás keretében történő beruházás, ott a társult tagok elálltak, az is egy magándöntés volt, a többségi tulajdonos, aki a Roszatom, 34 százalékban ebben a döntésben nem vett részt. Tehát nem a finn parlament hozta meg a döntést, hanem a befektetők. De azért is egyszerű a helyzet, mert ott 13 év csúszás után, ami francia blokk, elkészült Olkiluotóban az 1650 megawattos blokk, az nekik ad egy lehetőséget, hogy pótolják a hiányzó villamos energiát. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) (9.20) ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett a Párbeszéd képviselőcsoportjából Mellár Tamás képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Meglepve hallottam az előbb Süli János miniszter úrnak azt a bejelentését, hogy a fűtőelemeket repülőgépen szállították ide. Én úgy tudom, hogy Ukrajnában, a szomszédos országban háború van. Vajon mi történhetett volna, vagy történhetett volna az is, hogy lelövik ezt a gépet, és akkor ennek milyen következményei lettek volna? Én ugyan nem értek a dologhoz, de azért ezt érdemes lenne végigbeszélni, és a kockázatokat beazonosítani, mert a mi bőrünkről van szó. Ami az én témámat illeti: pár nappal ezelőtt a Központi Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hozta azt, hogy a bruttó átlagkereset Magyarországon februárban 546 ezer forint volt. Ez egy fantasztikusan szép és nagyon nagy szám, egyetlenegy hibája van, az, hogy nem igaz, hogy nem fedi a valóságot. Én nagy összegben mernék fogadni itt bárkivel ebben a teremben, hogy ha ezer embert, ezer dolgozót véletlenszerűen kiválasztanánk és megkérdeznénk őket, hogy vajon az ő keresetük hogyan viszonyul az 546 ezer forinthoz, eléri-e ezt vagy nem éri el, biztos vagyok benne, hogy nem mondanák azt ötszázan ebből az ezerből, hogy ők keresnek ennyit, de azt gondolom, hogy még százan se mondanának ennyit. Ezt nagyjából érzékelte a KSH is, ezért aztán gyorsan módosította is ezt a számot és azt mondta, hogy ha a rendkívüli kifizetéseket levonnánk ebből, akkor már csak 445 ezer forint maradna, februárban ennyi lenne a bruttó kereset. Ehhez képest, ha bekalkuláljuk azt is, hogy a KSH nem a teljes mintából számol, hanem olyan