Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. május 16. hétfő - 4. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár:

129 működtetni a szállítást, a közlekedést, a mezőgazdaságot, különösen annak függvényében, hogy Európa energiainflációval néz szembe. Nem ad megoldást, sem semmilyen garanciát ez a bizottsági javaslat, ellenben tönkretenné a rezsicsökkentés vívmányát. Jelenleg az Európai Bizottságon múlik, hogy lesz-e bármilyenfajta megállapodás, ugyanakkor még nem érkezett olyan javaslat Brüsszelből, amely képes lenne és tudná kompenzálni azt a várhatóan 55-60 százalékos magyarországi üzemanyag-drágulást, amelyet egy olajembargó bevezetése jelentene. Azért is rendkívül hibás ez a bizottsági javaslat, mert nem a minél gyorsabb leválás a lényeg, és ez a fő üzenet, hanem a megfelelő alternatívák megtalálása. Hazánkba például jelenleg csak csővezetéken keresztül érkezhet kőolaj, amelynek közel kétharmada Oroszországból jön. A magyar kormány évek óta törekszik arra, hogy hazánk az orosz fosszilis energiahordozóktól való függőségét mérsékelje, de tekintettel arra, hogy ez a függőség történelmi és földrajzi okokból alakult így, nem lehet egyik pillanatról a másikra megszüntetni. Hazánk biztos lábakon álló energiaellátását a brüsszeli javaslat teljes mértékben lerombolná. A javaslat elfogadása, hatálybalépése esetén a magyar gazdaság működéséhez szükséges mennyiségű kőolaj beszerzése egyszerűen lehetetlenné válna. Eddig öt brüsszeli szankciós csomagot támogattunk. Ötöt. De a magyar kormány kezdettől fogva hangsúlyozta, hogy Magyarország energiaellátásának biztosítása vörös vonal. A háború árát nem szabad a magyar emberekkel megfizettetni, ahogyan már oly sokszor álltunk ki ezen gazdasági realitás és értékrend mellett. A mi álláspontunk reális és világos alternatíva, azaz a szankciós csomag csak akkor támogatható Magyarország részéről, ha az embargó a tengeri szállítási útvonalakra korlátozódik, azaz ha a csővezetékes szállítás teljes mértékben kivételt kap az embargó alól. Az ukrajnai háború kapcsán hazánk a kezdetek óta a béke pártján állt. Elítéljük az agresszort, és minden humanitárius segítséget megadunk a háborút elszenvedő Ukrajnának, fogadjuk a menekülteket, akik a háború kitörése óta már csaknem 700 ezren érkeztek hazánk területére. Az április 3-ai eredmények fényében egyértelmű felhatalmazást kaptunk arra, hogy a korábbi úton haladva megvédjük Magyarországot, megőrizzük hazánk békéjét és biztonságát, így hazánk energiaellátásának biztonságát is. Várjuk a fejleményeket, hiszen ma külügyminiszter úr Brüsszelben tárgyal. A magyar emberek védelme érdekében, ahogyan eddig is, csak és kizárólag működőképes alternatívát támogatunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Válaszadásra megadom a szót Menczer Tamás államtitkár úrnak. MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Valóban, az ország energiaellátása és energiabiztonsága rendkívül fontos stratégiai kérdés, így tehát fontos, hogy a valóságról és a tényekről, ezzel együtt a számokról beszéljünk. A magyar éves kőolaj-felhasználás 65 százaléka érkezik Oroszországból, jegyzem meg, gáz esetében ez az arány 85 százalék, tehát a magyar éves gázfelhasználás 85 százaléka orosz gáz - nem a mi hibánkból, de a diverzifikációra a gáz kapcsán most hosszabban nem térnék ki, mi minden feladatunkat elvégeztük - és az európai éves felhasználásnak is 40-50 százaléka orosz gáz. Tehát csak azt szeretném megjegyezni, hogy azok a javaslatok, hogy húzzunk fel még egy pulóvert és tekerjük lejjebb egy fokkal a hőmérsékletet, a nevetséges kategóriába tartoznak a gáz kapcsán. De vissza a kőolajhoz! Ez az embargós brüsszeli javaslat valóban, ahogyan ön is utalt rá, jobban sújtana bennünket, mint ahogyan a célzott Oroszországot, sokkal jobban fájna nekünk, mint az oroszoknak. Miről is van szó a valóságban? Arról van szó, hogy ez a javaslat egy problémát okoz, problémát kreál, ráadásul súlyosat, de semmilyen megoldási javaslatot nem tesz hozzá. Ha megnézzük a javaslat következményeit, azt láthatjuk, hogy ha a brüsszeli embargós javaslat megvalósul, akkor elhasználunk sok időt, öt évet, felhasználunk eszméletlen mennyiségű pénzt, és a végén mi lesz az eredmény rengeteg pénz elköltése és több év után? Az, hogy az üzemanyag drágább, jelentősen drágább lesz. Mit jelent ez számokkal egészen pontosan? A brüsszeli embargós javaslat következménye lenne az, hogy a magyar kőolaj-finomítói technológiát, amely jelenleg orosz olajat tud és képes feldolgozni, át kellene alakítani. Ez 500-550 millió eurós költséget jelentene. Másrészt körülbelül 200 millió eurós költséggel kellene növelni a Horvátországból érkező kőolajvezeték kapacitását, mert az Adria-vezetéken jelenleg kapacitásszűkület van, tehát ez 200 millió eurós beruházás lenne. És minekután 55-60 százalékkal emelkednének az üzemanyagárak, a magyar gazdaságot, a magyar energiaszektort egészen pontosan, olyan mértékben kellene modernizálni, amely szintén 15-18 milliárd eurós költséget jelentene. Tehát olyan számokról és olyan költségekről beszélünk, amelyek egészen elképesztő nagyságrendet jelentenek. A végén csak egy lenne az eredmény: az üzemanyag sokkal drágább lenne, 700-800 forintos üzemanyagárról beszélhetnénk. Ezért mondtuk azt, hogy a probléma világos, de megoldási javaslat Brüsszelben nincs mögötte. Azt is mondtuk, hogy a magyar családokat ettől meg kell védeni, és valóban, a háború árát ne a magyar emberekkel fizettessék meg. Azt is mondtuk, hogy a szankciós politikát általában nem tartjuk eredményesnek, ezzel együtt öt szankciós csomagot megszavaztunk az egység jegyében, de a magyar energiabiztonság és energiaellátás vörös vonalat jelent.