Országgyűlési Napló - 2022. Az Országgyűlés alakuló ülése
2022. május 2. hétfő - 1. szám - Bejelentés az Országgyűlés megalakulásáról, a kormány megbízatásának megszűnéséről, az ügyvezető kormány létrejöttéről - Dr. Áder János köztársasági elnök köszöntője - Dr. Áder Jánosköztársasági elnök javaslata a miniszterelnök személyére
13 véleményekben is különbség nem volna, mert éppen a véleménykülönbségek által őrlődhetik ki az igazság. Csak azt adja isten, hogy polgár polgártársának, ha ellenfele is, ellensége ne legyen. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A választást követő napokban, miközben arra gondoltam, hogy mai beszédemben a kampány tanulságaival is foglalkozom, rájöttem, hogy sokkal fontosabbak a teendőink, semhogy néhány képviselő háborgó lelkével, minősíthetetlen stílusával vagy „A vesztes csapaton ne változtass!” stratégia értelmezésével foglalkozzunk. (Szórványos derültség a kormánypárti padsorokból.) Tehát inkább a ránk váró feladatokról beszélek. Deák Ferencnek, a reformkor nagyjainak vagy az 1867-es kiegyezés előkészítőinek a példája azt mutatja, hogy csak igenekből lehet országot építeni, de ahhoz, hogy ez az építkezés sikeres legyen, hogy a választók bizalmát elnyerhessék, megtarthassák, először nemet kell mondani néhány dologra. (12.20) Nemet kell mondani a kettős mérce alkalmazására, az öncélú, rövidlátó politikára, az idegen érdekek kiszolgálására. (Jámbor András felnevet. - Taps a kormánypártok soraiban.) Nemet kell mondani az alkotmányellenes szándékokra, a társadalom nyugalmának megzavarására, a békétlenségre. (Taps a kormánypártok soraiban.) Nemet kell mondani a hazugságra, a demagógiára, a jellemtelenségre, az elvtelenségre; nemet az alpári beszédre. (Taps a kormánypártok soraiban.) Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Arra biztatom önöket, hogy a következő években mondjanak igeneket; igent a nemzeti érdekek képviseletére, az ország gyarapodására, a magyarok biztonságára. Igent az érveket érvekkel ütköztető, tényekre építő vitákra. De legfőképp mondjanak igent közös sikereinkre, mert azoknak mindannyian örülhetünk. Örüljünk kastélyfelújítási programunk nemzeti önbecsülésünket erősítő eredményeinek, a régóta esedékes infrastruktúra-fejlesztéseknek, a teremtett világ megóvása érdekében megvalósított beruházásoknak, felújított vagy újonnan épített egészségügyi intézményeinknek. Örüljünk templomaink, búcsújáró helyeink, határon túli műemlékeink megújításának. Örüljünk új sportlétesítményeinknek, a sikeresen megrendezett világversenyeknek, és örüljünk annak, hogy fővárosunk gyarapodása új és felújított épületekkel csak a millennium időszakával mérhető. Öröm és jogos büszkeség, amit mindannyian érezhetünk, hiszen az elmúlt évek a közvagyon jelentős gyarapításának esztendei voltak. Hálával és elismeréssel tartozunk mérnököknek, restaurátoroknak, építőipari szakembereknek, belsőépítészeknek, mindenkinek, aki a tehetségével, tudásával, szorgalmával részese volt ennek a munkának. (Taps a kormánypártok soraiban.) Jó lenne, ha mindenki tudna örülni a másik sikerének: a budapestiek a vidék gyarapodásának, a vidék a főváros erősödésének. Arra biztatom a falvakban, községekben, városokban élőket, hogy jöjjenek minél gyakrabban Budapestre, nézzék meg a felújított Operaházat, látogassanak el az Eiffel Műhelyházba, töltsenek el néhány órát a Magyar Zene Házában. A programok, helyszínek felsorolását hosszan folytathatnám. A fővárosban élőket pedig arra biztatom, hogy látogassanak el vidékre és a határon túlra. Az újjáépített borsi Rákóczi-kastélytól kezdve a felújított mátraverebély-szentkúti búcsújáróhelyen át az újjávarázsolt komáromi Csillagerődön keresztül az új sportlétesítményekig láthatják közjavaink gyarapításának kézzelfogható bizonyítékait, határon innen és túl. Mindeközben ismerjék meg az ott élők gondolkodását, szokását, hagyományait, kóstolják meg a különböző tájak ételeit, ízleljék meg borait, tapasztalják meg, hogy mit jelent földet művelni, állatot tartani, és hogy az mennyi erőfeszítéssel és lemondással jár. Tapasztalják meg, hogy mit jelent vidéki értelmiségiként vagy vállalkozóként boldogulni. Nyújtson kezet egymásnak minden jóakaratú ember, akinek fontos Magyarország és a magyar nemzet gyarapodása, mert ahogy Deák Ferenc figyelmeztetett minket: „polgár polgártársának ellenfele lehet, de ellensége ne legyen”. Tisztelt Országgyűlés! „Ha visszatekintünk a múltra, örömmel kecsegtetem magamat azon hittel, hogy hazánk sorsa javult.” - mondta Deák Ferenc korábban idézett beszédében. „De nem elég, nem szabad csak a múltra tekinteni, tekintenünk kell főképp a jövőre. És akkor, ha nem is riadok el, de mégis aggódva nézek azon nagy tömegére a teendőknek, melyek hazánkban szükségesek...” - aggódva nézek azon nagy tömegére a teendőknek, melyek hazánkban szükségesek. Tisztelt Ház! Az elmúlt év végén, látva a kedvező gazdasági adatokat, joggal bizakodhattunk, hogy túl leszünk a Covid-járvány okozta gazdasági nehézségeken, noha tudtuk, hogy a magas energia- és nyersanyagárak, valamint a növekvő infláció miatt eleve nehéz terepen kell haladniuk a gazdaságpolitika irányítóinak. Az orosz-ukrán háború azonban az egész világon, így az Európai Unióban és Magyarországon is mindent megváltoztatott. Miért? Mind a kormányok, mind a vállalkozások számára komoly fejtörést okoz, hogy a gáz ára hatszorosa, a villany ára ötszöröse a korábbi években megszokottnak. A háború a mostani, jelentősen megnövelt árakat tartósan magasan tarthatja, sőt tovább is emelheti, a világ nyersanyag- és alapanyag-ellátását pedig jelentősen megnehezíti, nemcsak a vas- és acéltermékek, de jó néhány speciális ipari alapanyag és mezőgazdasági termék vonatkozásában is. Az Európai Bizottság adatai szerint az eszköz- és készlethiány az autó-, gép- és nyomdaiparban, gumiiparban, az elektronikai iparban, de már a gyógyszeriparban is riasztó méretűvé vált. A félvezetők nehezen hozzáférhetők, a mikrocsipekre 30 hetet kell várni. A helyzetet tovább rontja, hogy a csipgyártáshoz nélkülözhetetlen palládium és neongáz zömében Oroszországból és Ukrajnából származik. A magas infláció az alacsony jövedelmű országokban megélhetési válságot, növekvő társadalmi feszültséget és