Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak
2022. március 10. csütörtök - 234. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - HAJDU LÁSZLÓ (DK):
214 Beszélnék még néhány olyan dologról, ami olyan, mintha elméleti lenne, de igenis a polgárok mindennapjait segíti. Az önkormányzatiság megerősítése például ilyen. Vannak olyan szakpolitikai területek, amelyeket a kormányváltás után vissza kell adni az önkormányzatoknak, mint például az építéshatóság, a gyámügy vagy a szociális ellátás. Ennek részeként egyébként, amiről az imént Arató Gergely képviselőtársam beszélt, azokról a honfitársainkról, akik a mindennapi életben akadálymentesítésre vagy egyéb segítségre szorulnak... - ők végre ezt megkaphassák. Nem véletlen, hogy a szubszidiaritás elve ennyire fontos az Európai Unióban, hiszen az önkormányzatok, illetve a kisebb hivatalok azok, amelyek igenis közel tudnak menni a polgárokhoz, meg tudják hallgatni az Istvánokat, Évákat és mindenkit a piacon, illetve az ő szüleiket, mert nagyon sokszor sajnos idősebb, fogyatékossággal élő honfitársaink is a szüleikkel élnek, olyan helyzetben, ahol a családi segítség nélkül az önálló élet elérhetetlen lenne, holott egyébként ez csak egy társadalompolitikai döntés és egy intézményrendszer-fejlesztési kihívás, amit egyébként hazánk meg tudna már ugrani a jelenlegi társadalomfejlődési lépcsőfokon. De hogy továbbmenjek Érd és térsége kihívásain: Diósdra és Törökbálintra rendkívül nagy környezet- és zajterhelés nehezedik, elsősorban az átmenő forgalom miatt. Nemcsak a zajvédő falakon kell fejlesztenünk, hanem azon is, hogyan oldjuk meg például újra a kötöttpályás közlekedést, hogyan lesznek ráhordó járatok. Ezek néhány közlekedésszervezési, technikai feladattal akár megoldhatók. Azonban, ami nem megoldható, a P+R parkoló. A P+R parkolókra igenis kell fejlesztési forrás jusson. Kell fejlesztési forrás jusson az iparipark-fejlesztésre. És hogy azokra is figyeljek, a legkisebbekre a térségben, akikre talán eddig senki sem: Sóskútra és Pusztazámorra csak annyit tudok mondani, hogy például az ipariparkfejlesztéseknek fel kell nőniük a legmodernebb környezet- és természetvédelmi előírásokhoz. Én ezt tudom garantálni, amennyiben a következő hónapokban már a térség országgyűlési képviselőjeként lesz lehetőségem itt a Házban dolgozni. Nagyon köszönöm, hogy meghallgattak. Remélem, hogy szolgálhatom önöket. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Hajdu László képviselő úr, DK-képviselőcsoport: „20 év a törvényhozásban” címmel. Öné a szó. HAJDU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Megértő elnézést kérek, de önmagamról fogok szólni. Búcsúzni kértem szót. Búcsúzom ettől a Háztól, búcsúzom azon kollégáimtól, akik az itteni munkájukkal kiérdemelték a „képviselő” megnevezést, és búcsúzom mindenekelőtt választóimtól, akiknek képviseletét itt a törvényhozásban húszévi parlamenti szolgálat után a mai nappal befejezem. Országgyűlési képviselővé 1994-ben választottak Budapest 23. számú választókerületében. Ezt azóta átalakították, így ma Újpest egy részével együtt alkotja Újpalota, Pestújhely, Rákospalota a választókerületet. Öt ciklusban szolgáltam végig e Ház falai között. Öt országgyűlési választáson kértem a helyi szavazók bizalmát, és ők mind az öt alkalommal méltónak találtak a választókerület képviseletére. Ezúton kívánom megköszönni nekik töretlen bizalmukat. A bizalmat azonban nem megköszönni kell, hanem megszolgálni, és remélem, én meg is szolgáltam valamelyest. A Horn-kormány idején a Környezetvédelmi bizottság alelnökeként fontos törvények, így a környezet védelméről, a hulladékgazdálkodásról, a vízgazdálkodásról, az erdőgazdálkodásról, a természetvédelemről, a zajvédelmi, a levegőtisztasági, a védett természeti értékek védelméről vagy az épített környezet védelméről, a műemlékvédelemről szóló törvények érdemi alakításában vettem részt. Öt cikluson át a kerület polgármestereként is szolgáltam, így a későbbiekben jórészt önkormányzatok helyzetével foglalkoztam, illetve a választókerületem ügyes-bajos dolgainak kértem szót, döntően napirend után. Háromszor voltam kormánypárti és kétszer ellenzéki frakció tagja. Kisebb és nagyobb botrányok között is töltöttem e Házban a húsz évet. Bizony, a kormányok változtak, és a kormányok között nem előnyére a stílusok. A kormányok között a legnagyobb különbség a parlament ellenőrző szerepének elfogadásában és tudomásulvételében tapasztalható. Megmutatkozott ez az interpellációkra, a kérdésekre, az azonnali kérdésekre adott válaszok tartalmában és stílusában egyaránt. E ciklusban ezek során tanúsított arroganciákban, kioktató fölényeskedésekben nem a képviselő, hanem az általa képviselt választók lebecsülése, az őirántuk való tiszteletlenség érvényesült. Az Országgyűlésről szóló törvényben a képviselői megbízás ellátásához szükséges felvilágosításra, tájékoztatásra garantált jog - legalábbis az elmúlt négy évben - írott malaszt maradt. Sorozatosan kényszerültünk az adatok kiperlésére. A Fidesz-KDNP-kormányok előtt ez a fogalom alig volt ismert e Házban. Ellenzékben egyetlen sikeres törvényjavaslatot, sőt módosító indítványt sem tudtam benyújtani, noha 39 alkalommal kísérleteztem. Nem volt vagyonbevallási, vagyonosodási vagy korrupciógyanús ügyem. Nem volt cégem, nincs részvényem. Nem voltam részese mentelmi eljárásnak sem. A húsz év alatt még igazolatlan hiányzásom sem volt. Képviselői eskümet nem szegtem meg.
