Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak
2022. március 10. csütörtök - 234. szám - Az ülésnap megnyitása - Megemlékezés elhunyt volt országgyűlési képviselőkről - Napirend előtti felszólalások: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): - ELNÖK: - SÜLI JÁNOS tárca nélküli miniszter:
129 Köszönöm szépen, Dömötör Csaba államtitkár úr. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az LMP képviselője: „Aktuális ügyekről” címmel. SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Amikor Orbán Viktor kicsit több mint nyolc évvel ezelőtt Moszkvába utazott, egy Vlagyimir Putyinnal tartott közös sajtótájékoztatón gyakorlatilag teljesen váratlanul bejelentette, hogy Magyarország mintegy tízmilliárd eurós orosz hitelből, orosz technológiával új blokkokat épít Pakson. A teljesen titokban előkészített szerződés szinte minden részlete titkos volt, de a parlament alig egy hónappal később törvénybe foglalta annak az elfogadását. Talán emlékeznek arra, hogy ez volt az a nap, amikor az LMP-frakció hangos szirénázással próbálta megakadályozni a szavazást. Nem véletlenül nyúltunk már akkor is ilyen radikális eszközhöz. Meggyőződésünk szerint már akkor is egyértelmű volt, hogy a titkos Orbán-Putyin-paktum hosszú évtizedekre eladósítja Magyarországot, kiszolgáltatja Oroszországnak, és egy elavult és veszélyes technológiához láncolja hazánkat. Orbán Viktor többször is elmondta, hogy ez a paksi bővítés az évszázad üzlete - szerintünk pedig az évszázad legnagyobb hibája. Nem véletlenül próbáltuk minden eszközzel megakadályozni az elmúlt nyolc évben a megvalósulását. Aláírást gyűjtöttünk, próbáltuk tégláról téglára lebontani a titokfalat, népszavazást kezdeményeztünk, tüntetést szerveztünk. A kormány minden tiltakozást, minden olyan kezdeményezést, ami Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor titkos tárgyalása helyett a magyar emberekre bízta volna a végső döntést, gőgösen lesöpört. Az érvük csupán annyi volt, hogy 2014-ben már a szerződés tényének ismeretében szavaztak az emberek a Fideszre. Most itt állunk nyolc évvel később, és a helyzet minden korábbinál egyértelműbb. Az atomerőmű építése szerencsére már évek óta csúszik, hiszen kiszivárgó információk szerint az oroszok olyan gyatra minőségű tervdokumentációt adtak le, ami már a kormányon belül is feszültséget okozott. Az orosz hitelt ma már piaci hitellel helyettesítjük, mert annak sokkal kedvezőbb a kamatozása. Oroszország közben lerohanta Ukrajnát, és a háború keretében többek között Európa legnagyobb működő erőművét is rakétatűz alá vette, mely támadás másnapján már Aszódi Attila, a bővítésért felelős egykori fideszes államtitkár is azt mondta, hogy ez morális és etikai aggályokat vet fel - mármint a paksi bővítés folytatása. Azt is érezzük már mindannyian, hogy nem Vlagyimir Putyin fogja megvédeni Magyarország függetlenségét és biztonságát, hanem ezt tőle kell megvédeni. (8.20) Közben a Fidesz már maga sem tudja, hogy megszavazta-e az Európai Parlamentben azt a szankciós csomagot, ami lehetetlenné tenné a paksi projekt folytatását. A paksi bővítés ennél több sebből már nem is vérezhet. Ha nem lenne ez a szomorú helyzet a szomszédunkban, akkor joggal mondhatnánk azt, hogy az egész mára már sokkal inkább az évszázad üzletének a paródiája, de a kérdés sajnos ennél sokkal komolyabb. Ugyanis az elmúlt napok alapján azt is látjuk, hogy ha a következő választásokat a Fidesz nyerné meg, akkor bármi áron is át fogják erőltetni ezt a projektet. Orbán Viktor előbb tette egyértelművé, hogy az atomerőmű megépül, mint ahogy elismerte volna, hogy a szomszédban nem „sajnálatos események” történnek, hanem konkrétan Oroszország lerohanta Ukrajnát. Egyértelmű, hogy a Fidesz inkább erőlteti ezt a projektet, mint hogy elismerje: az elmúlt 12 év kormányzásának legnagyobb, legköltségesebb projektje valójában a legnagyobb hibája. Most kaptunk egy második esélyt, hogy áprilisban saját kezünkbe vegyük a sorsunkat. A Fidesz minden megszólalása alapján egyértelmű, hogy ezt a projektet csak akkor lehet megakadályozni, ha leváltjuk a kormányt. Április 3-án arról is döntünk, hogy akarunk-e olyan országnak eladósodni harminc évre, amelyik lerohanja a szomszédját. Akarjuk-e olyan országra bízni Magyarország energiabiztonságát, amelynek az elnöke néhány hete világossá tette, hogy hazánkat ki kell léptetni a NATO-ból? Akarunk-e olyan országgal atomerőművet építeni, amelyik általa épített atomerőműveket bombáz a szomszédunkban? A mi válaszunk egyértelműen nem. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Schmuck Erzsébet képviselő asszony. A kormány nevében Süli János miniszter úr válaszol az elhangzottakra. SÜLI JÁNOS tárca nélküli miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Asszony! Sokszor beszéltünk már ezekről a kérdésekről, s mindig újabb és újabb feltételek buknak elő. Amikor ön azt mondja, hogy mindenféle előkészítés nélkül állapodott meg a miniszterelnök úr az oroszokkal, az azért nem igaz, mert 2009. március 30-án a parlament döntött 95,4 százalékos támogatással... (Arató Gergely: Ez nem igaz! Arról döntött, hogy meg kell vizsgálni.) Nem! Arról döntött, hogy kezdjük el az engedélyezési folyamatot. De elnézést, most nem párbeszédet folytatunk, hanem választ adok a képviselő asszony kérdésére. (Taps a kormánypártok soraiban.) Tehát abban maradjunk, hogy akkor négypárti támogatást kapott az ügy, hogy az engedélyezés folyamatát kezdjük meg. S az engedélyezés folyamata még ma is zajlik. Az is csúsztatás, hogy ezzel eladósítjuk Magyarországot, hiszen a brüsszeli Bizottság pont az önök javaslatára három évig vizsgálta a projektet, 16 hónapig felülvizsgálta a projekt megtérülését, és egyértelműen
