Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. február 22. kedd - 233. szám - Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):

102 Majd ha az lesz, hogy az egyházi egyetemek bemutatják, hogy az általuk alapított egyetemek fenntartásához és a minőségi oktatáshoz sajnos a szervezeti rendszerükből nem kapják meg azt a mennyiségű pénzt, ami kell ahhoz, hogy olyan szintű oktatás legyen, mint az államinál, a különbözetet miért ne adná oda az állam, hiszen az állam polgárainak ez érdeke. De hogy tulajdonképpen az állami támogatással elérjék azt, hogy hátrányosabb helyzetbe kerüljön egy fiatal attól, hogy állami oktatásban részesül, mint egy egyháziban, ez tényleg elfogadhatatlan. Az egész működtetési és finanszírozási rendszer olyan egyébként az egyházaknál az elmúlt 12 évben hozott törvények alapján, mintha az állam megkérné az egyházakat, hogy működtessenek intézményeket, és nem az egyházak saját elhatározásukból és küldetésükből tennék azt. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon az állam és az egyház teljes mértékben összefonódott, semmiféle módon egymástól sem szervezetileg, sem finanszírozásban nem elválasztható, ami kifejezetten az Alaptörvényt sérti, és sérti az egyházak egyetemes küldetésének minden egyes aspektusát. „A közfeladat-finanszírozási szerződés az oktatásért felelős miniszter és a megállapodással rendelkező bevett egyház között létrejövő olyan 6 éves - azaz másfél ciklus - szerződéses intervallumokból álló jogviszony...” - ez szerepel ebben a javaslatban. Mi olvasható ki ebből? Az, hogy félnek az egyházak, hogy a Fidesz-kormány által rájuk erőltetett feladatok finanszírozására nem lesz pénz a kormányváltás esetén. Fogadok, hogy a választásokig az összes egyházzal újrakezdődik majd a hatéves jogviszony, amely ebben a javaslatban szerepel, és a következő kormányokat kényszeríteni fogja arra, hogy ha a költségvetésből nem lenne elegendő pénz erre, hiszen számtalan más feladat van, amit végre kellene hajtani, akkor is ezek a források rendelkezésre álljanak, és amint az előbb ismertettem, nem is tudjuk ellenőrizni, hogy mire költik. A következő fontos kérdés ebben a javaslatban a taotörvény 22/E. § megteremtése, és ebben az szerepel, amikor arról beszél a jogszabály, hogy mikor nem vehető igénybe adókedvezmény, akkor eddig az volt a feltétel, hogy a nehéz helyzetben lévő társaságok adókedvezményt nem vehetnek igénybe. De most mi történik? Az történik, hogy a koronavírus-járvány időszakát kiveszik ebből a körből, azaz olyan szervezetek is élhetnek az adókedvezmény lehetőségével, akik már a működésükben nehéz helyzetben vannak, már felszámolás, kényszertörlési eljárás vagy végelszámolás alatt állnak, ha 2020. január 1. és 2021. december 31. között történik a nehéz helyzetbe kerülés. Ez kifejezetten olyan általános rendelkezés, amely arcul csapja azokat a vállalatokat, amelyek tisztességesen gazdálkodtak. A koronavírus-járvány alatt rendkívül sok vállalatnak nőtt a bevétele és nem csökkent. Pontosan látjuk, melyek azok a szektorok, melyek igen jól jártak ebben a járványban a különböző kényszerű többletkiadások bevételi oldalán szerepelve. Csakhogy vállalatok sokaságának pedig úgy ment tönkre a tevékenysége, hogy nem a járvány okozta gondok, hanem egyszerűen a felelőtlen gazdálkodás miatt. Gondolják meg, a felelőtlenül gazdálkodó vállalatokat a tisztességesen és gondosan gazdálkodó vállalatokhoz képest milyen előnyben részesítik, amikor adókedvezményt vehetnek igénybe. Nem értem, hogy miért ilyen általánosan határozták ezt meg. És akkor jön az atomtörvény kérdése. Ennek legfőbb eleme, hogy az új hivatalvezető, az új főigazgató további nyolc témában saját maga alkothat rendeleteket. Például a 11. pontban az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalók speciális szakmai képzése, továbbképzése, az atomenergia alkalmazásával összefüggő tevékenységek folytatására jogosultak köre vagy a nukleáris anyagok nyilvántartása, ellenőrzése, adatszolgáltatás és különböző bejelentéskötelezett szolgáltatás, a nukleáris anyagokkal kapcsolatos telephelykijelölés és hatósági feladatok, valamint például a radioaktív anyagok nyilvántartása, ellenőrzése és az adatszolgáltatás. Kérem szépen, ezek olyan alapvető témák, tényezők a nukleáris tevékenység során, amelyeket nem lehet, hogy egy egyszerű főigazgatói rendeletben szabályozzanak. Ezek olyan általános, alapvető rendelkezések, amelyek törvényi szintet igényelnek, hiszen országunk minden polgárát érinti, ha ezek a feltételrendszerek nincsenek tisztességesen szabályozva. Arról nem beszélve, hogy az a tényleg elképesztő jogi helyzet áll elő, hogy a főigazgató rendelkezik azokkal a jogalkotási eszközökkel, amelyek létrehozatalában neki ellenőrzési feladata van. Tehát ő fog szabályozni is, és ő fogja saját magát ellenőrizni. (12.00) Kérem szépen, ez egy olyan óriási kockázat, amit egy kormány, egy parlament nem vehet magára, nem lehet egy főigazgatónak nukleáris tevékenységek vonatkozásában, ilyen alapvető kérdésekben diszkrecionális jogköre. Gondolkozzanak már egy kicsit! (Az elnöki széket dr. Brenner Koloman, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Én elhiszem, hogy a parlamenti képviselők nagy részének halványlila gőze sincs, hogy mi a nukleáris tevékenység, és milyen kockázatokat rejt magában. Elképesztő! Még ha egy egyszerű nyilvántartási sor is rosszul van megfogalmazva, tragédiákat okozhat, és halál lazán odaadnak egy darab főigazgató kezébe ilyen fontos kérdéseket. A következő téma: megyei jogú város lesz Baja és Esztergom. Hála istennek, végre, két rendkívül komoly történelmi város, de ez elfogadhatatlan, hogy egy salátatörvényben egy melléklet sora változik. Tehát nem az van a jogszabályjavaslatban, hogy a parlament megyei jogú várossá teszi Baját és Esztergomot, nem, az van