Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 10. szerda - 222. szám - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): - ELNÖK: - DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter:

952 A trófeabírálati kritikákkal kapcsolatos javaslatot megfontoljuk, és kérem, hogy terjessze is be azt mint módosító javaslatot. Az utak önkormányzati tulajdonba adásával kapcsolatosan, amikor ezt szóvá tette, azt szeretném mondani, hogy az nem egy új jogszabály, csak áthelyeztük. Eddig is így volt, nem kisajátításként szerepel továbbra sem, és nem is úgy lesz. Bangóné Borbély Ildikó felszólalásához a következőt szeretném mondani, és olyan jólesett, mert igazolta mindazt, amit belül én is érzek. A vadászat nem volt negatív megítélésű, mondta ön, míg a falujában éltek. Tökéletes helyzetleírás. Hol negatív megítélésű ez a vadászat? Abban a faluban mindenki tudja, hogy miről szól a vadászat. Rendkívül furcsa, és én rendkívül élveztem, mert szinte polgárpukkasztásként hatott, amikor azt a mondatot elmondtam, hogy a vadászat az egyik legaktívabb természetvédelem, és hogy a vadászok az egyik legaktívabb természetvédők. A visszhangból látszik, mennyire elszakadtak az emberek a természettől, látszik, mennyire más közegben élnek, és fogalmuk nincsen, hogy miről szól a vadászat. Egy nagyon fontos dologról szeretnék most beszélni itt, e törvény zárókérdései kapcsán, és szerintem ezzel tisztázhatunk dolgokat. A képviselő asszony is pedzegette, hogy a politika mit hibázik benne, a politikusok szerepét, a kormány szerepét, hogy milyen negatívumokat tett. Szerintem itt hiba van a megfogalmazásban, mert a vadászat megítélése és annak az általános negatív kontextusba helyezése szerintem súlyos hiba. Azt kell elmondani, hogy ki viselkedik etikátlanul, mert a vadászat maga egy aktív természetvédelem, egy szükségszerű ténykedés, az emberiséggel együtt kialakult tevékenység. Valljuk be, ha nincs, az egész minőségi vadgazdálkodás nincs, az egész védelem, amire építjük, nincs, és egyesek túlkapásaiból, zömmel hirtelen, gyorsan gazdagodott vállalkozók, etikátlanul viselkedő emberek kérdésköréből nem lehet általánosítani, és nem lehet kimondani azt, hogy a vadászat egy káros és természetellenes cselekvés. A legszervesebb, ahogy kapcsolódik a természet, az ember és a vadállat, a három együtt, és ennek az összhangjáért, ennek a minőségéért, a vadgazdálkodásért felel az ember, felel a vadász, mert el kell döntse, szabályoznia kell ezt az együttélést, egymás mellett élést. Én javaslom, hogy fontoljuk meg, hogy akkor, amikor a vadászat negatív megítéléséről beszélünk, akkor azt kell mondanom, hogy egyes emberek helytelen, etikátlan viselkedéséről beszélünk. De nem maga a vadászat az, ami káros és negatív hatású. A vadászati világkiállítás megítélése szerintem csak egy politikai kommunikáció volt, hogy sikertelen volt. Elementáris sikerű volt, ezt nyugodtan fogalmazhatom így, elementáris sikerű volt. Ott mindenki próbálta menteni az ellenérdekelt felek közül a kommunikációs sémákat, de ez elementáris siker volt, annyi résztvevővel, akik ott voltak, csillogó szemmel mentek el, és megértették, hogy mi is az a vadászat, és ez egy fantasztikus dolog volt, ez utólag is igazolta ennek a szükségességét. Megfontolandó a javaslat a törvénymódosításnál, a trófeabírálat és az elejtett vad díjának az elengedése; ez, azt mondom, megfontolandó. Schmuck Erzsébet képviselőtársamnak szeretném mondani, hogy teljesen igaza van, nincs különbség egyházi temető és önkormányzati temető között. Mivel az önkormányzatok eddig ingyen kaptak temetőhasználatra földterületet, teljesen joggal jár nekik, és megfordítva a logikát, akkor az egyházaknak is oda kell tudnunk adni a temetőt. Egy nagyon fontos kérdéshez érkeztünk el: tokaji életpályaprogram. Emlékeznek, hogy hányszor vetették a szemünkre, hogy csinálnunk kell életpályaprogramot? Íme, itt van! Minden, amit a nagykönyvben olvasni lehet, ahogy azt az ember elgondolja, ahogy azt kell, pontosan, a fiatal értelmiség kikerül, dolgozni szeretne, de nincs terület. A generációváltás probléma Tokajban is. Jó termőterületen lévő, elhanyagolt szőlő, mert nincs erő, nincs már lehetőség, nincs utód, aki gondozza, nincs vevő, aki megvásárolja, mert egy fiatalembernek, aki pályakezdő, aki új életet, új életpályát, új életmódot szeretne folytatni, nincs elég befektetnivaló lehetősége. Közbelép az állam, megvásárolja, betelepíti, hogy az korszerű legyen, felújítja, majd egy pályázat útján meghirdeti és odaadja azoknak, akik művelni akarnák. Szerintem ez egy nagyon fontos program, mert - ahogy általában mindig - a magyar szőlő- és borágazat, főleg a borászok mindig úttörő szerepet vállalnak, és élen járnak minden egyes marketingtevékenységben, piaci értékesítési módokban, ők mindig az elsők, akik megmutatják nekünk azt, hogy milyen érzékenységek vannak, és merre kell menni. Hiszem azt, hogy pontosan e példa alapján számos más életpályaprogramot is meg fogunk tudni csinálni, de ez egy nagyon kiváló, ráadásul a térség széles egyetértésével bíró javaslat, amit szerintem érdemes megfontolni és érdemes bevezetni. (19.20) Magyar képviselőtársamnak pedig hadd mondjam, hogy a haszonélvezetek ex lege megszüntetése mennyibe kerül, megérte-e, tudtuk-e előre - igen, tudtuk, de megérte. Mert mi is ez igazából? Mondjuk ki, mi történik itt? Miért hoztuk és miért csináltuk? Mert megvédtük a magyar földet. A zsebszerződéseket így tudtuk fölszámolni. Elküldtük az egyértelmű üzenetet a külföldiek számára, hogy itt nincs lehetőség és nincs pálya. Tudtuk, hogy... - nem egészen