Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 10. szerda - 222. szám - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:

948 hogy én szeretem a természetet, szeretem a benne lévő állatokat. Nem mindig arról szól a vadgazdálkodás és a vadászat, hogy az emberek gyilkolnak és esztelenül lövöldözik le az állatokat - ez nem igaz. És nagyon fontos téma lenne, hogy a kormányzat ezt a negatív képet, amit kialakított az elmúlt években vagy évtizedben, valamilyen úton-módon kezelje, vagy kezelni tudja, és - mert tényleg politikusok vagyunk - erre nem egy vadászati kiállítás volt a legjobb eszköz, én azt gondolom. Visszatérve magához ehhez a salátatörvényhez, a 17 törvénynek a módosításához, itt megint megjelenik az, és tényleg utalni tudok képviselőtársamra, hogy hogyan lehet ma Magyarországon földtulajdonhoz jutni. Az előző felszólalásomban is elmondtam, hogy ez mennyire körülményes, persze, védve a magyar földeknek a tulajdonát. És az utolsó lépés volt az, amit elmondtam, hogy az agrárkamara végül is, amikor már a 60 napos kifüggesztésen túl vagyunk, vagy a kamarák még beleszólhatnak abba, hogy áron alul vagy áron vettük meg a földet, vagy akarjuk megvenni, vagy netán sokkal magasabb árat kínáltunk a földért, és nagyon-nagyon hosszú procedúrává válhat ez az egész folyamat. A törvénymódosítás erre kezdeményezi, hogy ez előtte derüljön ki, de mégis azt mondom, hogy még mindig nagyon szigorú szerintem ez az eljárás, és nagyon sok esetben szerintem megakadályozza azt, hogy a végén akár az adásvétel megtörténjen, vagy egy hosszú-hosszú évekre nyúló folyamat alakul ki. A legegyszerűbb esetben is egy 1,5-2 éves folyamatról beszélünk, amikor eleve megszületik az, hogy valaki tárgyal és földtulajdonhoz akar jutni, még ha egy minimális földtulajdont akarunk is megvásárolni, megtörténik az egyezség, és mire a nevére kerül az illetőnek, addig lehet, hogy két év is eltelik, amikor teljesen rendben van a dolog, akkor is. Én még azt nem látom, hogy attól függetlenül, hogy hamarabb derülhet ki, ha jól értettem a törvényt, hogy a kamara hamarabb fogja kimondani, még a kifüggesztés előtt kiderülhet, hogy az a megállapított ár rendben van, ez mennyivel fogja lerövidíteni ezt az adásvételt. (18.50) Hogy ez hónapokat fog jelenteni vagy tényleg meggyorsítja, ez még nekem nem világos, de remélem, miniszter úr megnyugtat, hogy teljes mértékben arról beszélünk, hogy egy könnyítés fog kialakulni. Én csak annyit tudok mondani, hogy ha ezek a módosítások... Ja, igen, egyet elfelejtettem, még a vadászati törvényre visszatérve: itt a trófeabírálatnál egy icike-picike módosítást én eszközölnék. Az rendben van, hogy 30 nap, szerintem ezzel semmi probléma nincsen, hogy ne a vadászati idény végéig, hanem 30 nap legyen. Nem minden vadásztársaság gazdag vadásztársaság, ráadásul a Covid okozott nagyon sok problémát az elmúlt másfél évben, a vadásztársaságoknál is nagyon sok anyagi problémát okozott, úgy gondolom. Azt gondolom, a trófeabírálat tényleg nem egy nagyon nagy összeg, de sokszor, ha pénzszűkében van egy vadásztársaság, lehet az is. Az elhullott állatok után szerintem el lehetne engedni a trófeabírálati díjat, amit megtalálunk, mert aki vadásztársaságnak tagja, az tudja, hogy visszaélésekre is adhat okot, amikor egy-egy elhullott állatot megtalálunk, és vagy leadjuk bírálatra, vagy sem. Szerintem ezt a díjat minimálisan el lehetne engedni. Az, aki állatot lő ki, fizesse ki annak a díját, de én azt gondolom, hogy az elhullott állatok és az elütött állatok után ezt nyugodtan el lehetne engedni. Úgyhogy én is csak azt tudom mondani, hogy ha a pontosítások megtörténnek a törvénnyel kapcsolatban, akkor a Magyar Szocialista Párt részéről is lehet az a vége, hogy támogatjuk ezt a salátatörvényt. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK: Köszönöm szépen, Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony. Most megadom a szót Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szívesen kezdem azzal, hogy mi megmondtuk, de a helyzet az, hogy mi már egy évvel ezelőtt tényleg mondtuk, hogy a családi gazdaságokról szóló törvény kiegészítő tevékenységeinek meghatározása nem jó. Persze, tisztelt képviselőtársaim, legyinthetnek is egyet, hogy ez bizony csak egy fogalommeghatározás. Miért olyan fontos ez? Mint tudjuk, az ördög mindig a részletekben rejlik, és a törvényalkotásnál figyelemmel kell lenni az ilyen részletekre, és csak azért elutasítani egy törvénymódosító javaslatot, mert azt az ellenzék nyújtotta be, azt gondoljuk, felelőtlenség. Felhatalmazást a választóinktól kaptunk arra, hogy az ő és az országunk érdekében dolgozzunk, és akár tetszik, akár nem, együtt kell dolgoznunk, kormánypártnak és ellenzéknek. Mindenki hibázhat, mindenki tévedhet, de a tévedéseket be kell látni, és minél gyorsabban ki kell javítani a hibát. Kérdezem, vajon miért kellett egy évet várniuk a kistermelőknek erre a törvénymódosításra, amikor már egy éve is megtörténhetett volna. De beszéljünk arról, hogy miért is fontos ez a törvénymódosítás! A családi gazdaságokról szóló törvény fő célja, hogy a jelenlegi mezőgazdasági őstermelők, illetve családi gazdálkodók működésének jogszabályi háttere rendezésre és egyszerűsítésre kerüljön. A törvény célja, hogy hozzájáruljon a gazdaság kifehérítéséhez, az adminisztrációs terhek csökkentéséhez, horizontális és vertikális együttműködésre ösztönözzön, erősítse a termelők piaci alkuját, javítsa a