Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 10. szerda - 222. szám - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. STEINMETZ ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

945 azoknak a kritériumoknak, aminek meg kell, hogy termőföldtulajdonhoz jusson. Ez nem a 60 napos kifüggesztés után derül ki, hanem azt megelőzően. Majd ezzel kapcsolatban lenne is javaslatom, és el is érkeztünk odáig, hogy javaslatokat és kérdéseket is megfogalmazzak a törvényjavaslatokkal kapcsolatban. Mindjárt vágjunk is bele! A vadászati törvény lenne az első ilyen, és bízom abban, hogy miniszter úr nem véletlenül jött el személyesen, meg fogja fontolni ezeket a javaslatokat, és akár a zárszóban választ ad majd rájuk, illetőleg majd a Mezőgazdasági bizottság előtt, hiszen nem árulok zsákbamacskát, én már ezeket a módosító javaslatokat be is nyújtottam, tehát ez már ott van a bizottság asztalán. És hogy miről is van szó, a teljesség igénye nélkül: egypár, tényleg abszolút szakmai kérdés, amibe most belemennék. Ilyen a hivatásos vadászoknak a maroklőfegyver-használata, amire a törvényjavaslat szerint csak és kizárólag abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a sebzett vad felkutatása során annak végül is terítékre hozására, kegyelemlövés megadására használhatja. Mégiscsak azt gondolom, hogy a hivatásos vadász munkája végzésének során többször kerülhet olyan helyzetbe, hogy rapsicokkal, orvvadászokkal találkozik, és nyilván a rapsicnál, az orvvadásznál lőfegyver is van, akik bizonyítottan ezt használták is korábban. Úgy gondoljuk, hogy a törvény szövegébe megfontolandó beletenni az önvédelmi célú használatot is ilyen esetekben a hivatásos vadász életének és testi épségének megóvása érdekében. Aztán, továbbmegyek, akként változik a tervezet szerint a vadászati törvény, hogy a trófeás vadakat az elejtésüket követő 30 napon belül kell trófeavizsgálatra vinni, eljuttatni. Ezzel egyébként önmagában nem is lenne semmi probléma, hiszen a vadász, aki talán élete egyik legmeghatározóbb élményét éli át egy trófeás vad elejtése során, nyilván szeretné a trófeát, a zsákmányt minél előbb birtokba venni. Azonban az már megfontolandó, hogy a dögön talált és a közúton gépjárművek által elgázolt vadak esetében is 30 napon belül kelljen eljuttatni a hivatásos vadásznak. Ez jelentős utazást jelent, és most nemcsak a költségekről beszélek, hanem az az idő, ami kiesik, nem tudja érdemben elvégezni a feladatát, van, hogy akár egy teljes napot is igénybe vehet egy ilyen dögön talált vagy elütött trófeás vadnak a vadászati hatósághoz trófeabírálatra eljuttatása. Ezt megfontolásra javasolnám, hogy ez alól tegyünk kivételt, és ahogy régen volt, a vadászati idény végeztével 30 napon belül kelljen ezt akár együttesen is bemutatni. (18.30) Továbbmegyek. A következő ilyen javaslatom, illetve egy kérdésem lenne a vadászati törvényhez. Úgy szól a javaslat, hogy nem minősül a vadászat rendje megsértésének a gímszarvas, dámszarvas, az őz, a muflon hajtóvadászata, illetve elektronikus optikai eszközök használata, adott esetben, nem tudom, hőkamerára is gondol itt az előterjesztő. Erre szeretnék választ kapni, hogy ez tényleg így lesz-e a jövőben, mert ez egyébként vadászetikailag abszolút kifogásolható. Ez korábban, ugye, nem volt így. Akkor áttérve a mintagazdaságok ügyére, egy észrevétel: való igaz, hogy kiemelten kell kezelni és támogatni azokat a gazdaságokat, amelyek egy minőségi kategóriát képeznek a magyar mezőgazdaságban, rendkívül kiterjedt, nagy területen gazdálkodnak, több száz munkavállalót foglalkoztatnak, és egyébként a termelési láncban is nagy szerepet vállalnak a termőföldtől az asztalig többféle szegmensben. Ez abszolút támogatható, viszont itt a feltételek között szerepel az, hogy az a gazdaság pályázhat, kandidálhat vagy egyáltalán kaphatja meg a mintagazdaság minősítést, amelyik egyébként erdő- és vadgazdálkodási tevékenységet is folytat. Ezt nem tudom értelmezni, miniszter úr; hogy mi szükség van erre, ezt legyen kedves megindokolni, hiszen van olyan gazdálkodó, például alföldi gazdálkodók, ahol egyszerűen nincs is erdősült terület, hogyan tudna akkor erdőgazdálkodó tevékenységet végezni? Vagy például annak a szarvasmarhatartónak, aki tényleg prémium kategóriát képvisel nemcsak Magyarországon, hanem mondjuk, európai viszonylatban is, miért kellene neki erdőgazdálkodási vagy akár vadgazdálkodási tevékenységet végezni egy mintagazdaságnak? Ezt nem tudom értelmezni, legyen kedves megvilágítani ennek az értelmét. Beszéltem arról, hogy zene füleimnek ez az előzetes kontroll megfordítása kifüggesztés előtt. Itt azonban azt látom, hogy a mezőgazdasági igazgatási szervnek 15 napos határideje van annak megállapítására, hogy kiderüljön, hogy a vevő rendelkezik-e 300 hektárnyi földtulajdonnal avagy sem, vagy egyébként regisztrált földhasználó vagy sem. Mi úgy gondoljuk, úgy értékeljük, hogy túlzó ez a 15 napos határidő, és indokoltnak tartanánk az ügymenet amúgy is gyorsítása végett. Ne felejtsük el, négy-hat hónapot, de van, ahol másfél évet vesz igénybe egy földadásvétel jóváhagyása. Tehát miniszter úr, szeretnénk, ha 15 nap helyett 8 nap lenne ez a határidő, hiszen egyébként a 8 napos határidő szerepel, a földforgalomban szintén szerepet játszó települési önkormányzat jegyzőjének határideje is ennyi, pontosan 8 nap. Úgy gondoljuk, hogy ezt a munkát el lehet végezni ennyi idő alatt, ezt a döntést meg lehet hozni ennyi idő alatt. Még egy apróságnak tűnő, de sok ember jóérzését bántó ügy, ez pedig az, hogy az osztatlan közös földtulajdon megszüntetéséből eredően a kimérést követően a korábbi osztatlan közös tulajdonban út, közút lesz kimérve, ami az önkormányzatok tulajdonába kerül. Természetesen azért, hogy meg lehessen közelíteni ezeket a darab földeket, tehát megvan ennek a létjogosultsága és a rációja. A probléma az, hogy az önkormányzatok ingyenesen jutnak hozzá ehhez. Mondom én, úgy, hogy nem kívánják ők ezt nyilván a vagyonleltárba venni, nem ők szeretnék, nem ők kérik, de ettől