Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 10. szerda - 222. szám - Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:

932 pontosítást, miszerint a gazdaságátadó semmilyen mezőgazdasági jellegű tevékenységet ne végezhessen, ezt pedig TEÁOR-besorolással lenne szükséges rendezni vagy megadni. A 10. §-ra valószínűleg azért van szükség, legalábbis az indokolás szerint, mert egy gazdaság értékét nemcsak az egyes vagyonelemek adják, hanem a gazdálkodó tudása, kapcsolatrendszere is. Annak érdekében tehát, hogy a generációváltás sikeresen valósuljon meg, a törvény megteremti a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő közötti hosszabb, a gazdaságátadó ismereteinek átadását lehetővé tévő együttműködés feltételeit, azonban ha a gazdaságátadási együttműködés időtartama alatt a gazdaságátvevő a gazdaság működtetésében személyesen is részt vesz, akkor bizony nem történik meg a valós gazdaságátadás. Itt az a kérdés, hogy ha személyesen is részt vesz a gazdaság működtetésében a gazdaságátadó, akkor aláírási joga is lesz neki? Mert ha a kérdésemre a válasz most az, hogy igen, akkor bizony valóban nem történik meg a gazdaság átadása semmilyen módon. A 12. §-ban rögzítve van, hogy a gazdaságátadásról szóló szerződést mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá. A kérdésem ezzel kapcsolatosan az, hogy ez az Agrárkamara lesz-e, és ott mely szerv fogja ezt ellátni. Szintén a 12. § esetében az általános indokolást és a jogszabályt összhangba illene hozni, mert míg a jogszabály 60 napban határozta meg a döntést, addig az indokolás már csak 30 napban. A 16. § alapján a kormány felhatalmazást kap, hogy rendeletben szabályozza a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárásával kapcsolatos szabályokat. A paragrafusban megemlített részletszabályokat mikor tervezik meghozni? Mert ez a tervezet csak arra jó szemmel látható módon, hogy lekommunikálják, foglalkoztak a gazdaságátadással és a generációs megújulással. Tudom, továbbá, de az ördög a részletekben rejlik. A 17. § alapján a törvény 2023. január 1-jével lép hatályba. Már csak azért is fontos lenne a jelenlegi ellenzék javaslatait - ugye, a Jobbik részéről is elhangzott jó pár - beépíteni a jövőbeli törvényjavaslatba, mert 2022-ben, a választások után bizony kormányváltás lesz, erre készüljenek önök is. Örülnénk, ha ez a törvényjavaslat konszenzusos megállapodás alapján kerülhetne kihirdetésre, mi erre partnerek vagyunk. És nyilvánvaló módon ígérjük, hogy a generációs megújulás eredményeiről a kormányzásunk alatt a regnáló agrárminiszter viszont rendszeresen be is fog számolni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Várom miniszter úr válaszát. Köszönöm. (17.10) ELNÖK: Köszönjük. Végezetül megadom a szót Schmuck Erzsébetnek, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. Képviselő asszony, öné a szó. SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A gazdaságátadásról szóló törvény egy régóta várt, az agrár-generációváltáshoz kapcsolódó nagyon fontos törvény. Az LMP - Magyarország Zöld Pártja ennek megfelelően kiemelt jelentőséget tulajdonít a törvénynek, viszont már az elején le kell szögeznem, hogy a törvénytervezettel nem vagyunk elégedettek. Ennek okairól részletesen is fogok beszélni, de előtte ki kell térnem rá, hogy mennyire súlyos és sürgető a generációváltás elősegítése, és egy, a jelenlegi kormányétól gyökeresen eltérő politika megvalósítása a mezőgazdaság területén. Az elmúlt évtizedekben két egymással párhuzamos, részben összefüggő, rendkívül aggasztó folyamat zajlik a magyar gazdatársadalomban. Az egyik a gazdaságok számának jelentős csökkenése, a másik pedig a mezőgazdasággal foglalkozók elöregedése. A két folyamat más aggasztó szociológiai adatokkal együtt nagyon dermesztő jövőképet fest elénk. Erről a problémáról nem tudok úgy beszélni, hogy ne említsem Ángyán József professzor urat, aki nem is annyira régen még a Fidesz-KDNP-kormány államtitkára volt. 2006-ban még a Fidesz is számított Ángyán tanár úr segítségére, aki jelentős szereplője volt annak, hogy a Fidesz meg tudta szólítani a vidéki gazdálkodói társadalmat. 2010-ben, amikor a Fidesznek még volt választási programja, akkor úgy tűnt, önök is tisztában vannak az aggasztó folyamatokkal, és kezelni is kívánják azt. Aztán kormányzásuk során nagyon hamar bebizonyosodott, hogy a gazdatársadalom támogatására csak a hatalom megszerzésében számítottak, valójában eszükbe sem jutott a vidék alapvető problémáira választ adni, vagy ha eszükbe jutott, akkor nem tudtak. Ma a magyar gazdatársadalom már tudja, megtanulta, hogy önöknek a családi gazdálkodás elsősorban a saját családjaiknak a gazdagodását jelenti. Az önök agrárpolitikájának az eredménye, hogy Magyarország mezőgazdasága lassan csak latifundiumokból áll, ahol a NER hűbérura gazdagodása alá van minden rendelve. A NER-társakat kitömték földdel, akkora méretű gazdaságok alakultak ki, amik még a feudális Magyarországon sem léteztek. A mai NER-földbárók nagyobb birtokokon gazdálkodnak, mint az egykori Széchenyi és Batthyány grófok vagy Wesselényi bárók. A különbség azonban az önök földbárói és az egykori főurak között az, hogy ők még az ország sorsát fontosnak tartották, míg önöknek csak a saját gazdagodásuk, a közpénz magánosítása számít. Szomorú, hogy ilyeneket kell mondanom.