Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 10. szerda - 222. szám - Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter
922 életében végbemenő gazdaságátadások megvalósulhassanak. Az egyeztetések eredményeként kerül kialakításra a gazdaságátadási szerződés, melyet e tervezet tartalmaz. (Az elnöki széket dr. Brenner Koloman, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Az új törvénycsomag fókuszában az élők között családban megvalósuló vagy hosszú együttműködésen alapuló gazdaságátadás áll, amely a felek gazdaságátadó és gazdaságátvevő, valamint a családtagok konszenzusán alapul, és föld tulajdonjogának, használatának megszerzése, hatósági engedélyek módosítása, szerződések átruházása és a pályázatok, támogatások átadása-átvállalása kérdésköre minél gyorsabb és gördülékenyebb rendezését célozza. Újra felhívom a figyelmet, hogy ez az új szerződéstípus csak egy lehetőség azoknak, akik úgy döntenek, hogy végleg fel kívánnak hagyni a gazdálkodással. Aki nem vállalja a tervezetben meghatározott feltételeket, az a jelenleg hatályos szabályok szerint eladhatja, átadhatja a gazdasága egy részét, vagy folytathatja a tevékenységét akár élete végéig. A gazdálkodás eredményeképpen olyan vagyon jött létre, amely ebben a formában nagyobb értékkel bír, mint az egyes vagyonelemek összessége, és amely elkülönül a mezőgazdasági őstermelőként tevékenykedő gazdálkodó személyes vagyonától. Agrárpolitikai célunk e vagyon egyben tartása és folyamatos működtetése. A gazdaságátadási szerződés négy szerződéstípus lehet: adásvételi szerződés, ajándékozási szerződés, tartási szerződés és járadéki szerződés. Annak érdekében, hogy a családon belüli vagyoni viszonyokat a családtagok kiegyenlíthessék, lehetőséget ad a tervezet arra, hogy a négy szerződéstípust a felek kiegészítsék a mező-, erdőgazdasági célú földek használatával, azaz a felek megállapodása alapján a gazdaságátadó a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek tulajdonjogát megtartja, s a gazdaságátadási szerződésben a jogszabályokban meghatározott leghosszabb időtartamra átengedje a gazdaságátvevőnek. A gazdaságátvevő így a gazdaságátadónak, annak halála esetén a földek tulajdonjogát megszerző örökösöknek biztosít egy folyamatos jövedelmet. Az egyes szerződéstípusok vegyesen is alkalmazhatóak annak érdekében, hogy a felek a saját élethelyzetükhöz igazítsák a szerződést. Az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő vagy ahhoz közeledő gazdaságátadó kötelezettségeiről is szót kell ejteni. A gazdaságátadónak vállalnia kell, hogy a gazdaságátadási szerződésben meghatározott gazdaságban végzett tevékenységéhez képest új tevékenységet nem folytat, a gazdaság tulajdonjogának átruházása után pedig a gazdasághoz kapcsolódó tevékenységeit megszünteti, a gazdaságátadás célja ugyanis, hogy a gazdaságátadó befejezze a tevékenységét, és ne kezdjen új mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységbe. A törvény csak egy megoldást kínál a gazdaságok átadására, így más, a már ismert szerződésekkel is átadható a gazdaság akár e kötelezettség nélkül is. A gazdaságátvevő a földforgalmi törvénynek megfelelően a földet maga használja, más célra nem hasznosíthatja, és teljesítenie kell a hasznosítási kötelezettséget. Egy gazdaság értékét nemcsak az egyes vagyonelemek adják, hanem a gazdálkodó tudása, kapcsolatrendszere is. Annak érdekében, hogy a generációváltás sikeresen valósuljon meg, a törvény megteremti a gazdaságátadó és a tőle legalább tíz évvel fiatalabb gazdaságátvevő közötti hosszabb, a gazdaságátadó ismereteinek átadását lehetővé tevő együttműködés feltételeit. A felek így közös döntésük alapján legfeljebb öt évre vállalhatnak együttműködést. A felek az ügyek vitelére együttesen jogosultak, az ügyvitel a gazdaság működtetése érdekében való döntéshozatal. A gazdaságátadási szerződésben vállalt együttműködés a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő jövőbeni együttműködésének biztosít keretet, mégpedig oly módon, hogy az együttműködés részletei nem határozhatóak meg a szerződés kötésekor, következésképpen a lehetséges konfliktusok, döntési helyzetek megoldása sem várható el a szerződéstől. Ehelyett azzal kell számolni, hogy az együttműködés folyamatos döntéseket igényel, és e döntéseket a gazdaságátadónak és a gazdaságátvevőnek egyhangúlag kell meghoznia. A gazdaságátadási szerződésben vállalt együttműködés esetében főszabályként a gazdaság tulajdonjoga az együttműködés időtartamának végén száll át a gazdaságátvevőre, aki eddig az időpontig teljesíti a feltételeket vagy fizeti meg a teljes vételárat. Ha a gazdaságátvevő a vételárat részletekben fizeti meg az együttműködés időtartama alatt, akkor a gazdaságátvevőt a megfizetett vételárrészletek erejéig jelzálog illeti meg a gazdaság elemein, amelyet a felek a gazdaságátadási szerződésben rögzítenek. A gazdaságátadásról szóló szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számítva 60 napon belül hagyja jóvá. A gazdaságátvevő a gazdaságátadási szerződéssel minden, a gazdasághoz kapcsolódó polgári jogi kötelemben a gazdaságátadó helyébe lép a szerződésben maradó harmadik fél hozzájárulása nélkül, a Ptk. szerződésátruházásra vonatkozó szabályai alapján jogutódlással. Ehhez szükséges, hogy a felek a gazdaságátadási szerződésben rögzítsék, hogy egyes szerződések alapján a gazdaságátadót az átadás előtt milyen kötelezettségek terhelik, és hogy ezeket a kötelezettségeket a gazdaságátvevő az egyes szerződéseknek megfelelően vállalja, ami különösen a szóbeli szerződések esetében fontos. A jogutódlás során a szerződésből kilépő gazdaságátadó jogai és kötelezettségei a szerződésbe belépő gazdaságátvevőre szállnak át úgy, hogy a szerződésben maradó féllel szemben a jogviszony folytonossága fennmarad. Ennek következtében a szerződésben maradó fél és a szerződésbe belépő gazdaságátvevő között a jogviszony a szerződésben maradó fél és a szerződésből kilépő gazdaságátadó közötti jogviszony folytatásának tekinthető, a
