Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 10. szerda - 222. szám - Az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter
910 A műemlékvédelmi védettség eltörlésére vonatkozóan annyit szeretnék itt rögzíteni, hogy minden ilyen védettségnek az eltörlése, megszüntetése az örökségvédelmi törvénnyel összhangban és a szabályoknak megfelelően történt meg. A kormány elkötelezettsége a kulturális örökségvédelem mellett szilárd, ezt nemcsak a szavak szintjén állítjuk, hanem azért tudom ezt az aktust idecitálni, mert pont én voltam itt a kormány képviselője a parlamentben az általános vita során. A kormányzat kezdeményezésére a parlament néhány héttel, talán néhány nappal ezelőtt ratifikálta az Európa Tanács kulturális örökséggel kapcsolatos bűncselekményekről szóló nicosiai egyezményét. Mi voltunk az ötödik ilyen ország, amelyik ratifikálta ezt, és az egyezmény alapokirata alapján pont a magyarországi ratifikálással lépett hatályba ez az egyezmény. Végezetül: kérdéseket, illetve kritikát kapott az előterjesztő azzal kapcsolatban, hogy milyen szakmai egyeztetéseken esett át ez a csomag. Ezzel kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi törvény módosításának előkészítését az Emberi Erőforrások Minisztériuma végezte, a levéltári kollégium, valamint a levéltári szakmai szervezetek, így a Magyar Levéltárosok Egyesülete, a Magyar Levéltári Vezetők Tanácsa, a Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesülete, a Magyar Felsőoktatási Levéltárosok Szövetsége bevonásával. Az elkészült javaslat széles körű társadalmi egyeztetést követően a levéltári és iratkezelési szakmai szempontok alapján került véglegesítésre és benyújtásra. Amint azt az expozéban is említettem, az ügyvédi törvény új rendelkezéseinek az előkészítésekor a Magyar Ügyvédi Kamarát bevontuk az előkészítő munkába, valamint az önkormányzati érdekszövetségekkel is volt egyeztetés a törvényjavaslatok előkészítése során. Részben a szakmai egyeztetésre vonatkozó kérdéssel, részben Keresztes képviselő úrnak az információbiztonsággal kapcsolatban feltett kérdésével kapcsolatban szeretném azt megemlíteni, hogy a végleges javasolt normaszöveget a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság számára is megküldtük, és az általuk tett észrevételeknek megfelelően módosítottuk a törvényjavaslatot, illetve a törvényjavaslat tervezetét. Ennek a vitának és a törvényjavaslatnak természetesen nem tárgya az, hogy az egyes technikai megfontolásokat részletezzük, úgy gondolom, hogy a NAIH bevonása garancia, hogy az információbiztonsági szempontokra is gondolt az előterjesztő. Mindezeknek a megfontolásával köszönöm még egyszer a lehetőséget, a figyelmet, és kérem a törvényjavaslat támogatását. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Azbej Tristan államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőségünk. Az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/17427. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Nagy István agrárminiszter úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Miniszter úr! DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter , a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A rendszerváltást követően a kárpótlási és részaránykiadási törvény rendelkezései szerint a mezőgazdasági szövetkezeteknek a közös használatában álló, továbbá a bármilyen címen tulajdonába került földekből helyrajzi szám szerint meghatározva kimutatásokat, úgynevezett földalapokat kellett készítenie. Ezekben a földalapokban el kellett különíteni a részarány-földtulajdonosok tulajdonában lévő földet, a szövetkezetben a szövetkezeti tagok és alkalmazottak földhöz juttatása céljából meghatározott földalapot, a magyar állam tulajdonában lévő földeket és a kárpótlás termőföldben történő biztosítása érdekében árverés céljára meghatározott aranykorona-értékű földterületeket. (14.50) A földalap-kijelölés a vonatkozó törvényi előírások alapján olyan előzetes lépés volt, amely a további folyamatok előfeltételét képezte. Ennek nyomán vált lehetővé, hogy a különböző jogosultsági körökbe tartozó személyek számára a vonatkozó eljárásokkal a földek kiadhatók legyenek. Annak érdekében, hogy a földtulajdonviszonyok véglegesen rendeződjenek, a törvény összekapcsolta a folyamatot a kárpótlási törvényben meghatározott földek felosztásával. Ennek megfelelően a szövetkezetek feladata volt kijelölni a részarány-tulajdonosok és az állam földje mellett a
