Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 10. szerda - 222. szám - Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosítás... - ELNÖK: - PÓCS JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
900 észszerű használatát is előirányozzák, a megújulóenergia-termelés szempontrendszerét is figyelembe véve. Épp ezért írja elő a törvényjavaslat, hogy a napelemes erőművek elhelyezhetőségére vonatkozó területrendezési hatósági engedély csak akkor adható ki, ha az a lehető legkisebb mértékű termőföldterület igénybevételével jár. A kiváló termőhelyi adottságú szántóterületeken pedig csak háztartási méretű, üzemléptékű kiserőművet lehet létesíteni. Ez egy egészséges egyensúly a mi szempontrendszerünk szerint. (13.40) Nagyobb hangsúlyt fektetve a vízmegtartásra, alapelvként kerül rögzítésre az is, hogy a csapadékvizek összegyűjtése és helyben tartása elsőbbséget élvez a mihamarabbi elvezetéshez képest. Szintén a településfejlesztéshez kapcsolódó új szabály, hogy a fejlesztési tervek összeállításába természettudományi, gazdasági és szociológiai végzettségű személyeket, szakembereket is be kell vonni, hogy olyan jövőképe születhessen a településeknek, amely korunk követelményrendszeréhez jobban illeszkedik. Műemlékvédelmi követelmény a kastélyparkok, egyházi ingatlanegyüttesek, ipari épületegyüttesek fizikai valójukban, egységként való fennmaradása. Ezért a törvényjavaslat leszögezi, hogy az ilyen műemlék együttesek fekvése szerinti telkek megosztását el kell kerülni és a telekhatárok megállapításánál a védett értékek fennmaradását biztosítani kell. Az építésügyi törvény módosítása kapcsán meg kell említenem a jogbiztonságot erősítő egyik rendelkezést: azokon a településeken, ahol nincs helyi építési szabályzat vagy az egyes kérdéskörökről nem rendelkezik, úgy lehet építési tevékenységet végezni, ha az épület illeszkedik a környezetéhez. A településrendezési illeszkedési követelmények viszont nem jogszabályban jelennek meg, elfogadásukhoz nem társulnak eljárásjogi garanciák. Az építési tevékenységhez kapcsolódó szubjektív elemek kizárásaként éppen ezért kimondásra kerül, hogy az önkormányzatoknak rendeletbe kell foglalniuk a beépítési szabályokat, és ott kell azt is rögzíteniük, hogy az egyes építési övezetekben milyen rendeltetésű épület helyezhető el. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jelen törvényjavaslat a közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztés operatív program keretében az „E-ingatlannyilvántartás” című projekt kapcsán megvalósuló, ingatlan-nyilvántartás elektronizálásához és modernizálásához igazodó újabb jogi szabályozási alapokat teremti meg. Az előterjesztés célja tehát az új Inytv. hatálybalépésével összefüggő átmeneti szabályok lefektetése, a jogbiztonság megteremtése és a technikai fejlődés által szükségesnek bizonyuló újítások bevezetése. A fentieken túl a törvényjavaslat a közokiratok védelmének erősítését, valamint az egyes eljárások és illetékességi szabályok jogértelmezésének egyszerűsítését is elvégzi, továbbá a területrendezéssel, településrendezéssel és a kulturális örökség védelmével összefüggő törvények aktualizálására is javaslatot tesz. Kérem mindezek alapján a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Pócs János képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. PÓCS JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat több nagyobb egységre is bontható. Egyik ezek közül az Országgyűlés által elfogadott 2021. évi C. törvény miatt szükségessé váló jogszabályok módosítása. Az elfogadott, ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény az ingatlan-nyilvántartás elektronizálását és az ehhez szükséges jogi környezet megteremtését is magában foglalja. A 2021. évi C. törvénynek az elektronikus ingatlan-nyilvántartás működését biztosító rendelkezései azonban majd csak 2023. február 1-jével lépnek hatályba. Ezért szükséges rendezni, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény hatálya alatt induló és az új ingatlan-nyilvántartási törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokat mely szabályok szerint kell lefolytatni. Ennek alapján a már folyamatban lévő eljárásokat főszabály szerint a meginduláskor hatályban lévő jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni. A törvény meghatározza az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra vonatkozó kivételszabályokat is, amikor úgy rendelkezik, hogy a megismételt eljárásban az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény I. és II. részének rendelkezéseit hatálybalépésüket követően az ingatlanügyi hatósági eljárások cselekményeire kell alkalmazni. Valamint a 2023. február 1-jén folyamatban lévő, 2023. február 1-jét megelőzően több fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességébe tartozó eljárásokat a 2023. február 1-jén hatályos illetékességi szabályok szerint kell lefolytatni. Számos érintett ágazat jogszabály-módosítása válik indokolttá azáltal is, hogy az új ingatlan-nyilvántartási törvény eltérő fogalmakat használ. Az új rendelkezések hatálybalépését követően például megszűnik a jog bejegyzése. A tény
