Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 9. kedd - 221. szám - Napirend utáni felszólalás: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):

851 nem tudom, mi lehet az oka -, hogy ezt vizsgálják meg. Köszönöm is képviselő úrnak, hogy ezt szóba hozta a mai este során. Azt azért még látnunk kell, hogy a modellváltók nincsenek bértáblához kötve. Nyilván most még, amikor az első lépéseket teszik a versenyképes bér fizetése irányában, azt gondolom, hogy méltánytalan lenne velük szemben már egyből azt mondani, hogy milyen tehetségtelenek, mennyire nem boldogulnak, mennyire nem élnek meg a piaci viszonyok között. De arra is van példa már most az első napokban, az első hetekben vagy hónapokban, hogy külföldön dolgozó magyar oktatók tértek vissza. Ez nyilvánvalóan egy örvendetes dolog. Amikor a magyar szakmákat - ha jól vettem ki a szavaiból - egy picit háttérbe sorolta, illetve azt mondta, hogy hát igen, persze, persze, de azért mégis, nos, ha a múlt hetekben nézte az európai szakmák versenyét, láthatta, hogy ott voltak a felsőoktatásban tanuló olyan magyarok is - azt hiszem, hogy Svájcban vagy Luxemburgban volt ez a verseny -, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, talán az 5. vagy 6. helyen végeztek. Azt gondolom, hogy nagyon sok területen egy európai 5-6. helynél megemelnénk a kalapunkat. Az, hogy a technikumok jelen vannak, azt gondolom, megint csak azt hivatott biztosítani - de ebben talán egyet is értettünk -, hogy a szakképzés és a felsőoktatás közelít egymáshoz. Higgyék el, képviselőtársaim, ez a munkaerőpiac igénye, és ezt el is fogja várni a szereplőktől. Itt a parlamentben mi mondhatunk bármit, esetleg annak az ellenkezőjét is, őket ez nem fogja meggyőzni. Őket az a valós teljesítmény győzi meg, hogy a cégeknek olyan intenzíven, hatékonyan és minden tudással felvértezve, de gyakorlati tapasztalattal is rendelkezniük kell, hogy a nemzetközi versenyben állják meg a helyüket. Azt gondolom, ez nyilván mindannyiunk célja közvetett formában. (20.50) Azt kell mondjam tehát, hogy a szakképzéstől kezdve a foglalkoztatáson át mindazok az intézkedések, amelyek az elmúlt időszakban megszülettek - és nyilvánvalóan van néhány olyan jogszabályi elvárás, amivel most is találkoztunk, ami indokolt -, ezek elősegítik azt, hogy a magyar gazdaság így teljesítsen, a foglalkoztatási mutatók így alakuljanak. Hogy ezt mindig lehet még alakítani, valószínűleg ebben sem lesz vita köztünk, hiszen talán egy klasszikus mondás volt az, hogy a focihoz, a pedagógiához, a szakképzéshez, a munkaerőpiachoz, egyre inkább úgy látom, hogy mindenki ért. De ez nem baj, ez alapvetően egyáltalán nem probléma, mert nyilván ez a közös ügyünk, és ennek érdekében tényleg mindenkinek a véleménye számít. Én azért arra kérem önöket, hogy az elmondottakat meghallgatva, esetleg a törvényt még egyszer átolvasva gondolkodjanak el ezen, akik nem tudták támogatni, azoknak pedig, akik támogatni tudják, köszönöm a megnyilatkozásukat külön is. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Napirend utáni felszólalás: Tisztelt Képviselőtársaim! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalás következik. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr, az LMP frakcióvezetője: „A mi városunk, Pécs 76.” címmel. Megadom a szót, frakcióvezető úr. DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, napirend utáni felszólalásaimban szűkebb hazám helyzetéről beszélek, és ma egy olyan országgyűlési döntésről kell szólnom, amely döntés igen erőteljes és negatív hatással lesz Pécsre és Baranya megyére. Ma a Fidesz és a KDNP képviselői megszavazták azt a törvényjavaslatot, amely gyakorlatilag kiszervezte az Országos Atomenergia Hivatalt, kiszervezte azt a hatóságot, amely az atomenergiával kapcsolatos hatósági engedélyezési és felügyeleti jogkörökkel bír. Tudjuk azt, hogy Pécs és Baranya megye az atomenergia úgymond két piszkos végével érintett. Ez alatt érthetjük az uránbányászatot, illetve a nukleáris hulladékok elhelyezését, tehát az atomtemető kialakítását. Tudjuk azt, hogy az uránbányászattal kapcsolatban is vannak még tervek, tehát vannak olyan szereplők, akik nem tettek le azokról a tervekről, hogy ismét uránbányászati tevékenység legyen Pécs közelében, illetve folyamatban van a nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló atomtemető helyszínének a kutatása. Azt gondolom, mondhatjuk, hogy Magyarországon kívül mindenhol evidenciának számít, hogy az atomenergiával kapcsolatos döntéseket a teljes transzparencia biztosításával, a lakosság lehető legszélesebb körű bevonásával lehet csak meghozni. Ezzel ellentétes a kormány politikája, ellentétes a mai döntés, illetve az atomtörvényt érintően több