Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. szeptember 20. hétfő - 211. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ (DK):

85 Manhalter Dániel képviselőjelölt úr és Baranyi Krisztina polgármester asszony jogosan képviseli az ott élők véleményét, és jogosan kérdezi, hogy mikor tesz végre a kormányzat valamit azért, hogy véglegesen megszűnjön ez a veszélyforrás, mikor kerül sor a talaj megtisztítására, a talajcserére és a kár teljes elhárítására. A kormány sokat beszél a környezetvédelemről, de nem látni, hogy tenne is valamit ennek érdekében. Elég jellemző, hogy most sem gondolta azt a kormány, hogy itt kellene lennie, pedig a napirend utáni hozzászólás címében nagyon világosan megjelöltem, hogy mi lesz a hozzászólás témája, tehát ha kívánt volna a kormány, akkor reagálhatott volna ezekre az állításokra. Vagy leginkább elmondhatta volna azt, mert ez a legfontosabb, hogy mikor fogja megszüntetni ezt a hatalmas mértékű talajszennyezést. Ez nem olcsó dolog, 15 milliárd forintról beszélünk, ez nem kevés. De azt hiszem, mindannyian egyetérthetünk benne, hogy a környéken, a szűkebb és tágabb környéken élők egészsége nem lehet kizárólag pénzkérdés, azt nem kezelhetjük úgy, hogy mikor telik majd erre a kormánynak, különösen egy olyan helyzetben, amikor látjuk, hogy vadászati világkiállításra és sok minden másra ennél nagyobb összegeket is el tud költeni a kormány. Azt kell tehát kérdeznem a kormánytól, hogy mikor hallják meg végre Manhalter Dániel képviselőjelölt úr, Baranyi Krisztina polgármester asszony és a ferencvárosiak segélykiáltását, mikor biztosítják végre azt a forrást, ami szükséges ahhoz, hogy ezt a területet megtisztítsák, és hogy mi magunk és a gyerekeink biztonságban élhessünk. Én ezt a kérdést írásban is be fogom adni, és addig nem fogom békén hagyni a kormányt, amíg érdemi, konstruktív választ nem kapok erre a kérdésre. (Taps a DK soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett ugyancsak a DK képviselőcsoportjából Varju László képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. VARJU LÁSZLÓ (DK): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Élek azzal a lehetőséggel, amelyet az elmúlt időszakban már többször volt módom és alkalmam megtennem, hogy olyan eseményekre és olyan történésekre hívjam fel a figyelmet, hogy ha a parlament egy döntést hoz vagy éppen nem hoz, akkor annak milyen következményei és milyen hatásai vannak. Jelen pillanatban is van a kormány vagy a kormányzó többség előtt egy olyan lehetőség, hogy foglalkozzon azzal a kérdéssel, amely a klímaváltozás ügyét érinti. S ezt most kifejezetten Újpestet, Angyalföldet vagy akár Budapest egészét érintő területen keresztül nézzük meg. A klímaváltozás minden kétséget kizáróan korunk egyik, ha nem a legnagyobb megoldásra váró problémája. Nagyon fontos, hogy a globális megoldások mellett helyi szinten is tegyünk ennek az ügynek az érdekében, mert beláthatatlan következményekkel jár, ha ez nem történik meg. Szeretnék önöknek példákat mondani arra, hogy ha vannak helyi törekvések, akkor azokat miként lehetne segíteni például szabályozással, amire, úgy látom, a Fidesz-kormány kevés figyelmet fordít. Éppen ezért már elöljáróban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ellenzéki képviselőtársaimmal közösen a környezettudatos Magyarországról szóló törvénytervezetet már beadtuk, s azt várjuk és azt remélem, hogy azzal egyetértve a kormányzó többség azt képes lesz támogatni. Úgy ítéljük meg, hogy Magyarország nem fordít kellő figyelmet a környezetvédelem megújítására, az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések kidolgozására, bevezetésére, az energiapolitika újragondolására, a vízhiány vagy az aszály következményeire. Mondok önöknek most két olyan példát, amelyből az első nem közvetlenül tartozik a nagyvárosi környezetbe, de ezekben a hónapokban éljük meg. Egy hortobágyi példát mondok önöknek. Az elmúlt hónapok szárazságának az a következménye, hogy sokkal kevesebb takarmány termett az állatoknak, és a gazdák sokkal kevesebb takarmányból tudnak gazdálkodni. Magyarul ez azt jelenti, hogy a téli takarmányt most eszik meg. És mi lesz majd télen, mi lesz ezzel a helyzettel? Majd vásárolnak, tisztelt képviselőtársaim? De mondok önöknek egy pozitív példát is, de példák sorát is tudnám mondani. Az újpesti önkormányzat élt az európai uniós támogatások lehetőségével, amely helyi szinten megvalósítja a klímatudatosság erősítését Újpesten. Európai projekt, amelynek keretében egyébként elkészült az újpesti klímastratégia, valamint kialakításra kerültek a klímaváltozáshoz történő hatékonyabb alkalmazkodásnak a szemléletformálással kapcsolatos társadalmi feltételei. Itt is a célok között szerepel az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. De ha ilyen nagy szavakról beszélünk, akkor ez mivel is jár együtt egy nagyvárosban? Zöldfelületek, klímabarát helyi megoldások megtalálásában, a közlekedés változtatásában, a közintézmények épületeinek módosításában, fejlesztésében, komplex energetikai felújításokban. S mondok önöknek erre további példákat. Ha egy újpesti óvodában az árnyékolást, a zöldítést, a gyepesítést megoldják, akkor egy kis lépés történik ebben. Vagy akkor, ha egy óvodában egy zöld fal készül, amitől egészen megváltozik az épület belső klímája. Innovatív technológiák jelennek meg akár a napelem hasznosításával, vagy amit az önkormányzat továbbra is fenntart, hogy a természet és kultúra keretében működik egy Homoktövis Környezetvédelmi Oktatóközpont, ami egyedi helyzetet, egyedi védett területet vigyáz, és a város érdekében történő hasznosításával segíti az újpestieket.