Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 9. kedd - 221. szám - A köztársasági elnök által alaptörvény-ellenesség miatt visszaküldött, az Országgyűlés 2021. június 15-ei ülésnapján elfogadott „A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törv... - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY (DK):

768 próbálnak biztosítani a saját kegyenceik számára. Én nagyon örülök, hogyha emellett és ezzel párhuzamosan egy-két tisztességesen vagyont szerzett magyar ember is jól jár adott esetben, és a bérleményéből tulajdonjog válhat, de rendszerszinten semmi nem menti fel önöket az alól, hogy ahelyett, hogy tömegesen építették volna a bérlakásokat, ezeket inkább megpróbálták kijátszani. Az Alkotmánybíróság fékezett habzásúvá tette az önök szándékait, de attól még ezek a nemzetvesztő szándékok megvannak. Szégyelljék magukat mindannyian, mindenki, aki a nevét adja ehhez a borzalomhoz! Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő előre bejelentett felszólaló Arató Gergely képviselő úr, a Demokratikus Koalíciója képviselője. ARATÓ GERGELY (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Mondják, hogy a könyveknek megvan a sorsa, és úgy tűnik, hogy ennek a törvényjavaslatnak is megvan a maga sorsa, hiszen ha emlékeznek rá, akkor ez egy nagyigényű és az egész önkormányzati bérlakásszektort felforgató törvényjavaslatként érkezett elénk először, aztán már a parlamenti vita folyamán is faragtuk-faragtuk - nem mondom el az ehhez tartozó viccet -, de végül is már elég kevés maradt belőle a végére; majd aztán kiderült, hogy ez a kevés sem felel meg még egyébként a mostani Alkotmánybíróság, hát, meglehetősen laza követelményeinek sem. És erre próbál most a Törvényalkotási bizottság egy javaslatot tenni, megpróbál egy olyan típusú indítvánnyal élni, amely legalább ezeknek az alkotmányos kereteknek megfelel. Azt kell mondanom, hogy bár természetesen egy kicsit megint javul a törvényjavaslat, megint kevésbé rossz lesz ezzel a módosítással, a lényeges problémák egy részét nem kezeli. Beszéljünk arról, hogy melyik az a része a törvényjavaslatnak, amely lényegében rendben van az Alkotmánybíróság szerint is, és nincs is ebben most érdemben módosítási javaslat (Nacsa Lőrinc közbeszól. - Az elnök csenget.), mégpedig az a része, amely azokra a bérlőkre vonatkozik, akik 25 évnél régebben élnek a bérleményükben, hiszen, tudjátok vagy tudják, volt bérlakás-privatizáció Magyarországon, ők ebből kimaradtak. Azt látom ugyanakkor, hogy a módosítás készítői az Alkotmánybíróság ítéletének azt a részét nem igazán vették a szívükre, amely arra vonatkozott, hogy itt azért vannak műemlékvédelmi szempontok is. Ugye, annak idején, ha én jól gondolom, amikor ezeknek a lakásoknak az esetében nem engedte meg a privatizációt az akkori jogalkotó, az volt a szándék, hogy vélhetően itt önkormányzati, állami tulajdonban majd jobban lehet biztosítani az állagmegőrzést; nagyon jelentős költségei vannak egyébként ezen lakások fenntartásának. De az a helyzet, hogy valójában nem vált be ez a szándék, sajnos nem voltak olyan források, amelyek egyébként ezt lehetővé tették volna. Ez szerintem probléma, és szerintem önmagában a privatizációval nem oldjuk meg azt a gondot, amit az jelent, hogy ezeknél a lakásoknál nagyon jelentős ráfordítást igényel ezeknek a lakásoknak a karbantartása, adott esetben a korszerűsítése csak nagyon szigorú feltételek mellett és nagyon nehéz, bonyolult módon történhet meg, de még egyszer mondom, ez tulajdonképpen egy méltányos döntés; itt olyan lakók, akik már akkor is benne laktak, kimaradtak belőle. Továbbra is azt állítom - de erről majd Csárdi képviselő úr bizonyosan beszél -, hogy van ennél jobb javaslat is ennek a problémának a megoldására, de ez egy elfogadható megoldás. Nincs rendben ugyanakkor a törvényjavaslat másik fele - és, ugye, erre vonatkozik a mostani módosítás elsősorban -, amely azoknak a bérlőknek teszi lehetővé a megvásárlást, mégpedig nagyon kedvezményes áron, akik 5 évnél régebben, de 25 évnél kevésbé vagy korábban, tehát... (Csárdi Antal: Belül!) ...belül, ez az, belül - köszönöm szépen a segítséget - jutottak ezeknek a lakásoknak a birtokába, általában cserével. Mert az ő esetükben nem áll fenn az a fajta sérelem, mint ami a 25 évnél régebbi bérlőknél, hogy ők kimaradtak valamilyen lehetőségből; akkor nem laktak egyébként ezekben a lakásokban, ők azóta kerültek oda. Az ő esetükben nincsen semmilyen erkölcsi indok, és hozzáteszem, szerintem jogi indok sem arra, hogy ők kedvezményesen kaphassák meg ezeket a lakásokat. És itt nem az a probléma, félreértés ne essék, hogy egyébként valaki lakást kaphat egy önkormányzati döntés alapján, mert a legtöbb önkormányzatnál van erre lehetőség, tehát van lehetőség arra, hogy az önkormányzat dönthessen a saját vagyonáról, csak önök itt nem a saját vagyonukról döntenek, és nem is az Országgyűlés vagyonáról, hanem az önkormányzatok vagyonáról döntenek. Ilyen alapon, bocsánat, de hozhatnánk olyan törvényt is, hogy Nacsa képviselő úr köteles eladni a lakását 30-50 százalékos kedvezménnyel, és csak abban dönthet, hogy 30 vagy 50 százalék, vagy Böröcz képviselő úr. Ezzel ez a probléma, drága képviselőtársaim. (Nacsa Lőrinc: Apró-villa! Ott így történt!) Drága képviselőtársaim, ez a probléma, az a probléma, hogy önök a más vagyonát..., mást köteleznek arra, hogy a vagyonát eladja, ráadásul az a más egy önkormányzat, tehát itt nemcsak egy személytől, hanem egy közösségtől veszik el önök ezt a vagyont. Arról, hogy kik ennek a haszonélvezői, már váltottunk szót, én most nem hoznám ezt újra ide. Tudjuk, hogy megvannak azok a személyek, akik ezt kérték önöktől, és akiknek az érdekében ezt önök teszik (Nacsa Lőrinc: Ki?! Kik?! Kicsodák?!), de most ezt a részét hagynám a dolognak. (Böröcz László: Kik?!)