Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 9. kedd - 221. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. RÓNAYNÉ SLABA EWA MARIA nemzetiségi szószóló:
763 anyagi igényekre hivatkozással a baloldali kormányok gátlástalanul eladtak mindent - mindent! -, ami a magyar gazdaság és ezen keresztül a magyar társadalom működéséhez szükséges. Elkótyavetyélték, eladták azokat a monopolhelyzetben lévő gazdasági elemeket, amelyekből egy volt, tehát amelyek nem voltak kiválthatók mással, eladták azokat a stratégiai elemeket, amelyeknek egy nagy részét ön is felsorolta. Értem ez alatt az energiatermelő erőműveket, megszüntették a bányákat, eladták az áram- és gázszolgáltatókat, eladták a gáztározókat, értékesítették a gazdaság működéséhez szükséges bankrendszer jelentős elemeit. Eladtak mindent, amire vevőt találtak. A Fidesz és a KDNP először 1998-ban, majd 2010-ben határozottan deklarálta, hogy a társadalompolitikai célokra hivatkozó privatizációnak vége van, és az állami vagyongazdálkodás kizárólag gazdasági érvek alapján, az állami vagyon gyarapítása céljából lehetséges. No, de nézzük, hogy mi volt, csak példaképpen azért, hogy az emlékezetet, a bevezetőben említett kopó emlékezetet felfrissítsem. Ön is felsorolt jó párat, engedje meg, hogy én is a nagy halmazok, tehát az energia-, a bankszektor, a gyógyszeripar, a távközlés, a gépipar mellett néhány olyat megemlítsek, amelyről talán ritkábban beszélünk: az alföldi gabonaipar, a húsipari vállalatok, az Aranypók, tehát a kiskereskedelem - beleértem például a Balaton Füszértet és a többi, a lakosság ellátása szempontjából meghatározó kereskedelmi hálózatot -, a nagy vegyi gyárak, a TVK, a BVK, a Domus, a gyógyszergyárak, a Graboplast, a Globus, a konzervipar, az élelmiszeripar. Kérem, gondoljanak arra, hogy emlékezetem szerint 12 cukorgyárból 11-et privatizáltak és zártak be, és nemcsak vagyontárgyakat, hanem piacot adtak el elsősorban ezen jövőbeni tulajdonosok számára. Ennek a privatizációnak egy nagyon jelentős része külföldi kézre játszotta a magyar stratégiai gazdasági vagyonelemek jelentős részét, kisebb része pedig olyan hazai körökbe került, amelyek ma talán a leghangosabban tiltakoznak és beszélnek a tudatos állami vagyongazdálkodás ellen. Hogy ne csak a régmúltat idézzük fel, hanem a közelmúltat is, ezekben a klasszikus felsorolásokban nincs benne a 2002 után privatizált MÁV Cargo, tehát a MÁV teherszállítási ágazata, és nincs benne Magyarország egyetlen nemzetközi repülőtere, a Ferihegy, amelyeknek a privatizálása ugyancsak sorra került. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Ezzel ellentétben mit tettünk mi? Ezeknek a lehető legszélesebb körét visszavásároltuk, és visszaállítottuk a magyar társadalom és a magyar gazdaság szolgálatába. Köszönöm a kérdéseit. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Fónagy János államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most Rónayné Slaba Ewa Maria lengyel nemzetiségi szószóló asszony napirend előtti felszólalására kerül sor, 5 perces időtartamban: „Lengyel Függetlenség Napja” címmel. Öné a szó, képviselő asszony. DR. RÓNAYNÉ SLABA EWA MARIA nemzetiségi szószóló: Szanowny Panie Marszałku, szanowni posłowie, szanowni rzecznicy, witam wszystkich bardzo serdecznie. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Szószólók! Szeretettel üdvözlök mindenkit. Köszönöm elnök úrnak a lehetőséget a felszólalásra 1918. november 11-e, a lengyel állami ünnep kapcsán, amely 123 éves nemlétét követően az ország újjászületésének állít emléket. A járványhelyzet miatt 2020-ban és 2021-ben sajnálatos módon elmaradt a március 23-ai lengyel-magyar barátság napjának a megünneplése. Csakhogy a mostani őszi időszak magyar és lengyel ünnepei szintén felidézik a két nép közötti barátságot és párhuzamokat. Lengyelország 1918-as újjáalakulásáról nekem egyébként az 1920. augusztus 15-ei varsói csata is eszembe jut, melynek során fontos szerephez jutott a lengyel-magyar barátság történelemformáló ereje a frissen megszerzett lengyel államiság sikeres megvédése kapcsán. 1920 nyarán a minden tekintetben súlyosan megcsonkított Magyarország létfontosságú lőszerszállítmányt küldött Lengyelország számára, ennek révén tudta megvédeni Varsót és megnyerni a háborút a Szovjetunióval szemben. A csoda augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján következett be, hiszen a lengyelek hite szerint országuk, csakúgy, mint Magyarország, a Szűzanya oltalma alatt áll. Innen jött az ötlet, hogy 2020-2021-ben lengyel-magyar imakörutat szervezzünk Magyarországon, amelynek során a częstochowai Fekete Madonna másolata járta körbe Magyarországot, 45 helyszínt érintve. Mindenhol tapasztaltuk a lengyel-magyar barátságot. 1956-ra rátérve: a forradalom első megnyilvánulásai a nyár folyamán Lengyelországhoz, Poznańhoz köthetők. Ennek tovagyűrűző hatásai miatt került az ország élére Gomułka, hogy az ő október 20-ai beszéde hatására vonuljanak a tüntető magyar egyetemisták október 23-án a lengyel Bem apó budapesti szobrához. Én e történéseknek sokkal inkább az emberi oldalát szeretem kihangsúlyozni. Például amikor a Szovjetunió vérbe fojtotta a magyarok szabadságért folytatott küzdelmét, akkor a lengyelek a világon elsőként és spontán módon reagáltak: vért adtak, pénzt és egyéb adományokat gyűjtöttek, a gyerekek játékokat szedtek össze a magyar gyerekek számára. Végezetül hadd idézzek röviden a lengyel állami újjászületés nagy alakja, Józef Piłsudski egyik beszédéből:
