Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 9. kedd - 221. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY (DK):

754 Ez tényleg egy olyan téma volt az elmúlt években, amelyben egyet tudtunk érteni. Leültünk a képviselő asszonnyal is, az ő javaslatait is igyekeztünk belefoglalni a jogszabály-módosításokba. Ez olyan téma volt, ahol pártállástól függetlenül mindannyian tudtunk tenni azért, hogy minél több gyermek nőjön fel úgy - bár a vér szerinti szülei nem tudják felnevelni -, mintha valóban a vér szerinti szülők nevelnék. Ezért volt fontos ez a módosítás, amelynek sok részlete van az eljárás gyorsításával kapcsolatban. Itt voltak képviselő asszonynak is olyan javaslatai, amelyek bekerültek, voltak más örökbefogadással foglalkozó szakmai civil szervezeteknek javaslatai, és nyilvánvalóan a mindennapi gyakorlatból vett javaslatok is, hogy minél kevesebb legyen a várakozási idő, minél gyorsabban zajlódjanak le azok a különböző tanfolyamszerű oktatások, amelyek segítenek a leendő örökbe fogadó szülőknek a gyermeket vállalni. S ha a gyermekkel nyilvánvalóan nem tartanak kapcsolatot a vér szerinti szülei, akkor minél hamarabb indulhasson el ez az eljárás, és ne kelljen azt várni, hogy a következő hat hónapban küldenek-e két Messenger-üzenetet a gyereknek vagy sem, és ettől örökbefogadható-e vagy sem, ha igazából rá se néznek, és az állami gondoskodásban van a gyerek. Ennek is köszönhető, hogy sikerült az örökbefogadások számát is növelni az elmúlt esztendőkben. 2010-ben, tehát még a jogszabály-módosítások előtt jóval kevesebb gyermeket fogadtak örökbe, 735-öt egy év alatt, tavalyelőtt pedig, a módosítás után már 1052 gyermek talált egy év alatt új szülőkre, új családra. 2019-ben először haladta meg az örökbe fogadott gyermekek száma - ahogy mondtam, 1052 - az adott évben örökbe fogadhatóvá nyilvánított gyermekek számát, ami 1004 gyermek volt. Tehát többen lelhettek új családra, mint ahányról kimondta a hatóság, hogy nekik új szülőket kell keresnünk. Ez tehát egy nagyon pozitív folyamat volt az elmúlt években, és tényleg köszönöm mindenkinek a hozzájárulását minden oldalról, aki ebben segédkezett, hogy egyre több és több gyermek találjon új családra. A nevelőszülőséget is említette a képviselő asszony. Fontos, hogy a nevelőszülői hivatás 2014 óta foglalkoztatási jogviszonynak minősül. (9.30) Ez nagyon sok minden többlettel jár: gyed igénybevételével, utazási kedvezménnyel, nevelőszülői gyettel mint külön juttatással, és lehet még több ilyen következményt is sorolni, de a legfontosabb talán, hogy 3-5-szörösére növekedett ennek következtében a nevelőszülők döntő részének a jövedelme így, egy évtized alatt. Ha valaki nevelőszülőként egy gyermekről gondoskodik, akkor 2010-ben nettó 15 ezer forint körüli juttatást kapott, most egy bruttó 83 700 forintos juttatást kap. Ha pedig valaki három gyermekről gondoskodik - azért nevelőszülőknél sokszor előfordul, ahogy legtöbbször az fordul elő, hogy több gyermeket is nevelnek -, itt korábban három gyereknél egy nettó 45 ezer forintos, most pedig egy bruttó 150 660 forintos díjat kap ezért. Ennek is köszönhető, nyilván nemcsak az anyagi juttatásoknak - hanem amit ön is mondott, a figyelemfelhívó kampányoknak, amiben igaza van, hogy minél több ilyet érdemes elindítanunk, hiszen a gyermekek jövőjét nagyon nagy mértékben befolyásolja, hogy fél évvel később vagy fél évvel korábban tudnak szerető családi közegbe kerülni -, de a jogszabály-módosításoknak, a többletjuttatásoknak, nyilvánvalóan annak a fajta figyelemfelhívásnak, ami több úton-módon történt, is köszönhető, hogy a 12 évesnél fiatalabb gyermekek csaknem 90 százaléka már nevelőszülőknél van. A legjobb nyilvánvalóan, ha mindenkit a vér szerinti szülei nevelnek. Ha ez nincs, akkor az örökbefogadás nagyon fontos, és amíg nincs örökbefogadás, vagy aki nem örökbe fogadó szülőknél van, azoknál pedig a nevelőszülőség a legbiztosabb, és nyilvánvalóan itt mindig lesz valamekkora százalék, akik nem nevelőszülőknél lesznek, hiszen valamilyen fogyatékosságuk miatt intézményi ellátásra szorulnak. Úgyhogy azt hiszem, hogy ebben nagyon fontos eredményként értük el, hogy valóban, a 12 éven aluli gyerekek 90 százaléka már nevelőszülőknél van. Köszönöm szépen még egyszer a felszólalását. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Arató Gergely képviselő úr, a DK képviselője: „Aktuális ügyek” címmel. Öné a szó, képviselő úr. ARATÓ GERGELY (DK): Aligha kétséges, hogy nemes cél (Nacsa Lőrinc: Tisztelt Elnök Úr!) a határon túli... - Tisztelt Nacsa Képviselő Úr! -, a határon túli tehetséges magyar fiatalok megtalálása, az ő segítésük, a közöttük lévő kapcsolatok támogatása. Ezek tényleg nemes célok, és nagyon gyakran beszélnek önök itt a parlamentben ilyen és ehhez hasonló nemes célokról. Aztán általában kiderül az, hogy a nemes célok, a szép szólamok mögött mi a valóság. Mert bár ezek nemes célok, és nemes célokra jött létre a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány is, a valóságban valahogy a működése mégsem ezeket a nemes célokat tükrözi. Az derült ki a sajtó tényfeltáró munkájából, hogy az alapítványhoz érkezett támogatásnak a döntő részét egy ingatlan, mondhatnánk úgy is, egy budai villa beszerzésére fordították, és hogy egyébként további összegekből pedig az alapítvány vezetőjének vásároltak egy nagy értékű személygépkocsit. De idáig ez még nem parlamenti ügy, idáig ez még nem fideszes ügy és nem politikai ügy. Akkor válik ez fideszes üggyé, ha megnézzük, hogy kik a szereplők, amikor megnézzük azt, hogy a villában a házelnök úr kabinetfőnökének rokonai laknak. Ha megtudjuk azt, hogy szintén a házelnök úr munkatársa az, aki ennek a kuratóriumnak az elnöke, és aki a