Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 8. hétfő - 220. szám - A Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény végrehajtásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések vitája - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
717 Olyan alapvető problémákkal nem tudtak mit kezdeni, mint az alsóbbrendű úthálózat fejlesztése. Erről is sok-sok vitát folytattunk. Éppen kiment államtitkár úr, de látható a nem olyan régen napvilágot látott adatok alapján, hogy még az elmúlt időkben is nőtt a mellékúthálózatban és általában egyébként az országos közúthálózatban azoknak a szakaszoknak az aránya, amelyek a rossz és a nem megfelelő kategóriába tartoznak. Tehát egyre rosszabb állapotban van a vidéki infrastruktúra, hosszan lehet sorolni a példákat. Olyan intézkedések sorozatát is láthattuk, amelyek egészen hajmeresztők voltak. Például, csak egy példát mondok, hogy a vadászati világkiállításra több pénzt költöttek, mint egy év alatt a mentők költségvetésére, munkájára. Ez egészen hajmeresztő és elképesztő felelőtlenség az önök részéről. A bizottsági vélemények kapcsán felmerültek a zöldszempontok, a fenntarthatóság kérdései. Elmondhatjuk, hogy olyan fontos rendszerproblémával sem sikerült újra szembenézni az elmúlt költségvetési évben, mint a víziközműszektor, az összeomlás szélére került víziközműszektor támogatása. Az egészséges ivóvízellátás középtávú fenntartásának biztosítása és a vízbázisvédelem az, amely ismét, ebben az évben sem számíthatott a Fidesz-KDNP-szövetségre, illetve a kormányra. Ezért mondtuk tehát, hogy a jövő felélésének a költségvetését terjesztették be, és itt a válságos, járvány sújtotta helyzetben sajnos ezt folytatták, ez volt a fideszes-KDNP-s kormányzás hozadéka és az eredménye. Azt is elmondhatjuk, hogy teljesen képtelennek bizonyult ez a kormány és a mögötte álló frakciók arra, hogy felismerjék, milyen jellegű alapvető szemléletváltásra van szükség. Nem voltak képesek felismerni azt, hogy ezzel a fajta gazdaságpolitikával nem lehet továbbmenni, ami gyakorlatilag a válság súlyosságához vezetett. Itt egy olyan válságálló gazdaságot kell felépíteni, amely egy valódi patrióta gazdaságpolitikára épít, arra, hogy a legfontosabb szükségleteket helyi termeléssel és regionális együttműködéssel lehessen kielégíteni. Ehelyett önök a magyar emberek pénzét olyan infrastruktúra felépítésére fordítják, amely adott esetben, mondjuk, éppen az olcsó kínai tömegtermékek ideszállítását eredményezi. Tehát teljes mértékben képtelenek egy olyan jellegű kormányzati politikát felépíteni, amely valóban a nemzeti érdekek kiszolgálását jelentené. Ahhoz, hogy ezt elérjük, kormányváltásra van szükség, és akkor számíthatunk arra is, hogy végre egy olyan kormánya lesz Magyarországnak, amely felismeri a korunk legfontosabb kihívásait, mint például az éghajlatváltozás és a környezetpusztítás hatásai, képes ezekre érdemi választ adni, és képes egy olyan költségvetést előterjeszteni, majd azt végrehajtani felelős kormányzással, amely valóban ezeknek a céloknak felel meg. Az LMP-frakció természetesen nemmel fog szavazni erre a törvényjavaslatra. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni a fennmaradt időkeret terhére. (Senki sem jelentkezik.) Megállapítom, hogy nem, a vitát lezárom. Megkérdezem most Tállai államtitkár urat, kíván-e reflektálni. (Tállai András: Igen.) Öné a szó, parancsoljon! TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a zárszámadási törvényjavaslat vitájának zárásaként röviden a költségvetési politika szemszögéből foglaljam össze az elhangzottakat. Az elmúlt évtized gazdaság- és költségvetés-politikai érdeme abban mutatkozik meg legfőképpen, hogy a mögöttünk lévő válság egy erős és ellenálló magyar gazdaságot ért. Ennek köszönhető, hogy a világméretű pandémia nem megszorításokról és adóemelésekről szólt hazánkban, mint ahogy a 2008-2009-es válságkezelés során tapasztaltuk, hanem a vállalkozásokat és a családokat segítő támogatásokról, adócsökkentésekről, a beruházások ösztönzéséről beszélhetünk mind a mai napig. Mindez annak ellenére valósulhatott meg, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk kétszer nagyobb volt, mint a 2008-2009-es világgazdasági válság idején. A GDP visszaesése 2020-ban 3,6 százalékos volt a világban, míg 2009-ben 1,7 százalékos. A járvány ugyan világszerte felülírta a korábbi várakozásokat a gazdasági, költségvetési folyamatok alakulását illetően, mégis nagy előnyt jelentett és jelent ma is, hogy a kormány nem vesztegette el az elmúlt évtizedet. A magyar gazdaság teljesítménye a korábbi években felülmúlta az újonnan csatlakozott uniós tagállamok többségét, egyben meghaladta az Európai Unió átlagát is, amelynek eredményeként gyorsult a felzárkózásunk a fejlettebb tagállamokhoz viszonyítva is. Ennek köszönhető, hogy a járvány idején támaszkodhattunk az egyensúlyi növekedés, az adósságcsökkentés és a fiskális politika eredményeire, és azonnal több száz milliárdos nagyságrendben tudtuk biztosítani a szükséges pénzügyi forrásokat a járványügyi és a gazdaságvédelmi intézkedésekre, a családok és a nyugdíjasok védelmére. Ez látható azokból a számokból is, amelyek azt mutatják, hogy Magyarország végül lépéselőnnyel jött ki a válságból. A veszélyhelyzet ideje alatt hozott kormányrendeleti intézkedéseket a 2020. évi költségvetési törvény módosítása foganatosította. Ahogy a vita során is elhangzott, a kiemelt kormányzati célok mentén a költségvetés-módosítás karakterét két önálló alap határozta meg. A Járvány Elleni Védekezési Alap rendelkezései garantálták, hogy a járvány elleni védekezésnek 2020-ban ne legyen pénzügyi akadálya. Az alapból összesen mintegy 945 milliárd forint forrásbiztosításra került sor többek között az egészségügyi dolgozók 2020. évi egyszeri bérkiegészítésére, továbbá a
