Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 8. hétfő - 220. szám - A Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény végrehajtásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések vitája - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:

713 ment közvetlenül a valódi gazdaságvédelemre. Ennek az aránynak a megállapítása a Pénzügyminisztérium megállapítása, nem is a kisebbségi álláspont. Elég hamar hozzákezdtek egyébként a pénzszóráshoz. Már az év elején 25 milliárd forintot irányítottak űrkutatásra, 82 milliárdot a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítására, további százmilliárdokat stadionfejlesztésre, múzeumokra vagy különböző minisztériumi programokra, és a koronavíruskárok enyhítésére egy összegben 300 milliárd forintot vettek ki az alapból, egyébként emellett a Paksi Atomerőmű Zrt. tőkeemelésére fordították, és még sorolhatnánk azokat a tényeket, amelyeknek nincs köze ahhoz, amit tenni kellett volna. Mert igazából mire lett volna szükség? A járvánnyal közvetlenül kapcsolatos kiadások jelentős részét, ugye, elhanyagolták, nem került sor a bérek megőrzésére és a munkahelyek ezáltal történő megőrzésére, és a fentiekből egyértelmű, hogy már menet közben látszott, hogy a büdzsé teljesen elszakadt a költségvetési törvénytől, a kormány érdemben mégsem módosíttatta az Országgyűléssel, így lényegében saját hatáskörben egy árnyékköltségvetést hajtott végre, és éppen erről készített árnyékbeszámolót. A valóságban tehát a 2020-as költségvetés nem volt alkalmas a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági és szociális válság leküzdésére, nem teremtett hosszabb távon is kiegyensúlyozott fejlődési feltételeket, nem volt képes a várható lökéshullámok enyhítésére, egyidejűleg a szociális béke fenntartására. Így keletkezhetett az, hogy rengeteg munkahely megszűnt, és önök nem segítettek sem a munkahelyek megőrzésében, sem a válság által leginkább sújtott társadalmi csoportoknak, kiszolgáltatottaknak. A Vállalkozásfejlesztési bizottságban is megfogalmaztak kisebbségi véleményt, melynek alapján elmondható, hogy az államadósság tekintetében már több vita van közöttünk, hiszen azt látjuk, hogy 2010-ben egy válság után nagyságrendileg 80 százalékkal vette át az ország a költségvetést, ez a kormány így kezdte meg a tevékenységét. Hosszú évek munkájával igyekeztek ezen faragni, de mostanra ugyanazt érték el, a válság következményeként történelmi határértéket meghaladva, 80 százalék feletti az az adósság, ami kialakult. Azt is látjuk mindeközben, hogy az államadósság nominálértékben nagyságrendileg megduplázódott. Tisztelt Államtitkár Úr! Amikor önök átvették a kormányzást, 21 000 milliárd forint volt az államadósság, most a 40 000 milliárd forintot haladja meg. Mindeközben önök felhasználtak 50 milliárd eurónyi európai uniós forrást, konfiskáltak 3000 milliárd forint értékű nyugdíj-megtakarítást, mindezt elköltötték, és a végeredmény 40 000 milliárd forintos államadósság. Mindezek után azt gondolom, hogy nem csoda, hogy az önök ez évre vonatkozó, tehát 2020-ra vonatkozó zárszámadását, mint ennek a folyamatnak részét, elfogadhatatlannak tekintjük, és ilyen értelemben a kisebbségi vélemény megfogalmazása, azt gondolom, hogy teljesen jogos. (17.50) Ráadásul önöknek azzal is szembe kellett nézni, hogy a devizaadósság arányát próbálták csökkenteni, ezt politikai értelemben számtalanszor hangoztatták, majd egy mozdulattal - ugyan ez már a 2021-es évhez tartozik -, gyakorlatilag mintegy az IMF-hitel nagyságrendjének a felével azonnal újra eladósították az országot ebben az évben. Tehát mi úgy látjuk, hogy az uniós források akadozása és más külső hatások következményeként önöknek éppen ezzel a hitelfelvétellel rendkívüli bevételre volt szükségük, hiszen az Európai Unióval fennálló vitájuk eredményeként a megállapodásoktól és korábban vállalt kötelezettségektől eltérő magatartásukkal a jelenlegi állami költségvetés csak külső forrásokból finanszírozható, és ezért devizahitelt vettek fel, és eladósították az országot. A bértámogatás hiányára vonatkozóan hívja fel a Vállalkozásfejlesztési bizottság kisebbségi véleményében újra a figyelmet, hogy Nyugat-Magyarországról Ausztriába kijáró dolgozók kieső bérük 90 százalékát itthon megkapják, önök pedig erre magyarországi munkavállalóknál esélyt sem teremtettek, hanem a munkavállalók túlélőképességére bízták az egészet: amennyiben a családoknak volt néhány hónapra vonatkozó vagy talán annál is kevesebb megtakarítása, annak felélését várták el tőlük, és nem segítettek a munkavállalóknak. Utólag próbálkoztak némileg adminisztratív módon teljesen túlbonyolított megoldásokkal, de 2020-ban nem segítettek a munkavállalóknak. A Gazdasági bizottság is megfogalmazott kisebbségi véleményt, amelynek keretében, azt kell hogy mondjam, hogy a 2020. évi költségvetés irányát a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése, illetve a járvány elleni védekezés alapvetően meghatározta. Sajnálatos módon a védekezés és a gazdaságpolitika sikertelensége itt a zárszámadásban is megjelenik. Évek óta csökken a jóléti funkcióra fordított összeg: míg 2009-ben az államháztartás kiadásainak 56,2 százalékát fordították erre a célra, 2020-ban ez 54,4 százalékra csökkent. Tehát járványidőszakban, amikor leginkább az embereket kellett volna segíteni, abban az időszakban csökkentették, és büszkék arra, hogy ebben az időszakban a beruházások részét viszont rendkívüli módon növelték. Tehát az emberek kárára igyekeztek egyébként lojális cégeket támogatni, és ez megjelenik ebben a formában, tehát a jóléti funkciókra fordított költségek csökkenésében. A csökkenés láthatóan az oktatási kiadások területén, nyugdíj és általában társadalombiztosítási területen egyaránt megtörtént. Egyedül az egészségügy területén érzékelhető növekedés, azonban ennek elsődleges oka a járvány elleni védekezés többletköltségei, ha beleszámítjuk a 300 milliárd forintos maszkbeszerző eljárást is. És ha mindent összeadnak, akkor ez egyébként magasabb összegre jön ki. Sajnálatos azonban, hogy a zárszámadás mindösszesen egy oldal szöveget szentel a Járvány Elleni Védekezési Alapnak, miközben sok ezer milliárd forintot költöttek itt el, annak is nagy része pusztán az alap létrehozásának körülményeiről szól és nem annak működéséről - mondta a Gazdasági bizottság kisebbségi véleményében.