Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 8. hétfő - 220. szám - A Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény végrehajtásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések vitája - DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója:

710 is. Köszönhetően a kormány 2012-2019 közötti fegyelmezett fiskális politikájának, a koronavírus-járvány egy erős alapokkal rendelkező, kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért tavaly márciusban. A válság kezelésére három alap jött létre. A Járvány Elleni Védekezési Alap létrehozása garantálta azt, hogy az egészségügyi védekezésnek ne legyen pénzügyi akadálya. Az alap előirányzatai felülről nyitottak voltak, amelyekből összesen 945 milliárd forint került kifizetésre, elsősorban a védekezéshez szükséges egészségügyi eszközök beszerzésére. A Gazdaságvédelmi Alap létrehozása a járvány gazdaságot érintő negatív hatásainak kivédését szolgáló intézkedés volt. A 2020. év végére az alapból jelentős forrásbiztosítások történtek, összesen több mint 4000 milliárd forint értékben. A forrásokból elsősorban olyan beruházások kerültek támogatásra, amelyek a 2021-2022. évi gazdasági növekedés megalapozását szolgálják. Az Európai Unióból Érkező Járvány Elleni Támogatások Alapjára vonatkozó szabályozás megteremtette a lehetőségét az Unióból esetlegesen érkező új támogatások fogadásának és felhasználásának. Az alaphoz azonban a tavalyi évben támogatás nem érkezett Magyarországra. 2020-ban összesen közel 1100 milliárd forinttal kevesebb pénzforgalmi adó- és járulékbevétel érkezett, mint azt tervezték. Ez részben az átmeneti adóintézkedésekkel függ össze, nagyobb részben pedig a gazdasági recesszióra vezethető vissza. A kieső bevételek ellenére a kormány előteremtette a szükséges forrásokat a megnövekedett kiadások finanszírozására, így az ország működőképességét sikerült fenntartani. A Külügyi bizottság véleménye. A Külgazdasági és Külügyminisztérium az első vonalban vette ki a részét a koronavírus elleni védekezésből. A tárca feladata volt, hogy egy rendkívül nehéz piacon beszerezze a szükséges védőeszközöket, amire közel 560 milliárd forint állt rendelkezésére. A járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozása érdekében indított nemzeti exportvédelmi program keretében 130 vállalkozás összesen 74 milliárd forint külpiacra jutási és külpiaci növekedési támogatásban részesült, aminek köszönhetően 19 országban összesen 139 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. A Magyar Export-Import Bank mindeközben 295 milliárd forint kedvező kamatozású hitelt folyósított bajba jutott hazai vállalkozások számára. A Fenntartható fejlődés bizottságában elhangzott többségi vélemény. A környezetvédelemre fordított kiadások 2020-ban több mint 90 milliárd forinttal magasabban teljesültek az előző évhez képest. Az ágazat kiadásainak növekedését főként a környezet- és energetikai hatékonysági operatív program kiadásainak növekedése befolyásolta. Magyarország az átgondolt stratégiai tervezésnek köszönhetően fokozatosan áttér az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra. A kapcsolódó nemzeti stratégiák végrehajtását fenntarthatósági oldalról a hazai zöldítési programok segítik. A klíma- és természetvédelmi akcióterven keresztül a 2020. évben elindult az erdőtelepítési program, amelynek keretében az Agrárminisztériummal együttműködésben az elmúlt egy évben több mint egymillió fa ültetésére került sor 164 hektáron, a teljes erdősítési program keretében pedig több mint 650 hektár új erdő jön létre, ami több mint 3 millió facsemetét jelent. 2020-ban a kormány megemelt támogatási összeggel segíti az olcsó elektromos személyautók és az elektromos rásegítésű kerékpárok megjelenését. A „Zöld busz” programnak köszönhetően 2022-től állami támogatással csak elektromos buszt lehet üzembe helyezni a 25 ezer főt meghaladó lélekszámú településeken. Ennek eredményeként tíz éven belül a nagyvárosokban közlekedő minden második busz környezetkímélő lesz. A 2020. évben folytatódtak azok a kormányzati intézkedések, amelyek a magyar emberek, a családok boldogulását, hazánk természeti értékeinek megóvását eredményezik, és egy környezettudatosabb társadalmi berendezkedést ösztönöznek. (17.30) A Gazdasági bizottság véleménye. Magyarország gazdasági teljesítménye 2020-ban is meghaladta az Unió átlagát. Az igazítatlan adatok alapján 4,7 százalékkal csökkent a nemzeti össztermék, mindeközben az Unió gazdasága is zsugorodott. Az Eurostat szerint a tagállamok gazdaságai tavaly átlagosan 5,9 százalékkal estek vissza. A járványhullámok okozta változékony helyzet és a fertőzési kockázatok minimálisra szorítása miatt a nem alapvető cikkek vásárlása jellemzően későbbre halasztódott. Ez enyhén visszahúzta a gazdaságot, amit a szolgáltatások és a tartós fogyasztási cikkek vásárlásának csökkenése magyaráz. A beruházási ráta 2020-ban 26,8 százalékra alakult. A folyamatban lévő, nagy volumenű kapacitásbővítések és a vonzó vállalati adózási környezet a beruházási teljesítmény további bővülését és a versenyképesség növekedését alapozza meg. Az állami beruházások nominálisan 4,5 százalékkal emelkedtek éves összevetésben, ugyanis több mint 3000 milliárd forint összértékű kormányzati fejlesztés valósult meg a gazdaságban. Így tavaly az állami beruházások nemzeti össztermékhez képest mért aránya 6,4 százalékra nőtt. Ezen belül a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődő fejlesztések révén az egészségügyben 15 százalékkal bővült a beruházások volumene, az oktatási ágazatban pedig 7 százalékkal emelkedett a beruházási aktivitás. A Nemzetbiztonsági bizottság, a Honvédelmi és rendészeti bizottság, a Népjóléti bizottság, a Kulturális bizottság, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága, valamint az Igazságügyi bizottság azon túl, hogy megállapította a törvény határozati házszabálynak való megfelelését, különvéleményt nem adott.