Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 8. hétfő - 220. szám - Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) - a pénzügyminiszterhez - „Politikai nyomásgyakorlás a bankszektorra?” címmel - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - KOCSIS-CAKE OLIVIO (Párbeszéd):

681 mind felmerülhet itt, ebben az esetben. Úgy tűnik, hogy önök szerint most már nemcsak a lehallgatás, a megfigyelés, hanem a zsarolás és a fenyegetés is belefér akkor, hogyha egy ellenzéki szereplőről van szó, olyanról van szó, aki nem ért egyet a kormány politikájával. Az a kérdésem, államtitkár úr, hogy mi lesz a következő, tehát ezek után - volt már megfigyelés, fenyegetés, hazugságok terjesztése a különböző közszereplőkről, ellenzéki közszereplőkről - mi lesz majd a következő retorzió, ami éri azokat, akik nem értenek egyet a kormánynak a politikájával. Persze, nem csak az üzleti szférában csinálják ezt és a közszereplőkkel csinálják ezt, hiszen számos embert ellehetetlenítenek, rendezőket, színészeket vagy akár sikeres vállalkozókat is. Ezek alapján, tisztelt államtitkár úr, kérem, árulja el, hogy a Pénzügyminisztérium részéről ki áll az imént részletezett nyomásgyakorlás mögött, ki adott erre utasítást, mennyire bevett gyakorlat a Pénzügyminisztériumnál, hogy magyarországi gazdasági társaságok ellen politikai érdekből fellépnek, zsarolják, fenyegetik őket, és az utóbbi hónapokban - beszéljünk, mondjuk, 2021-ről, ezek aktuálisak, lehet, hogy pont emlékszik rá - hány ilyen ajánlást tettek. Tehát amikor az önök számára nem volt szimpatikus egy személy egy gazdasági társaságnál, akkor hány ilyen esetben jártak el ilyen ajánlással és fenyegetéssel? Várom válaszát. ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Tállai András államtitkár úr, miniszterhelyettes válaszol. Öné a szó, miniszterhelyettes úr. TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Hát, képviselő úr, ön összevissza beszél, nem is tudja szerintem, hogy mit mond és mi alapján vádol, kit vádol - egyszerűen elképesztő. Az is elképesztő egyébként, hogy ön a parlamentet arra használja, hogy egy nem közszereplő sérelmét, munkajogi sérelmét, amit egyébként saját maga döntött el, idehozza, és ezt politikai síkra tereli, és ezt próbálja érvényesíteni. Ugyanis itt van a közlemény: nevezett személy - ha megengedi, én nem mondom ki a nevét, mert nem közszereplő, a nevezett személy - azt mondja, hogy: ...tagja bejelentette, hogy személyes okokból le kíván mondani az igazgató posztjáról. Nem arról van szó, hogy őt valaki eltávolította, kirúgta, a munkáltatója távolította el; ő maga úgy döntött. És hogy miért döntött úgy, azt kérdezze meg tőle! Valószínű, hogy a tettei után elolvasta ennek a banknak az etikai szabályzatát. Az etikai szabályzatban benne van, hogy abban a beosztásban, amelyben ő van, meg másban is, semlegesnek kell lennie, nem szabad lényegében politikai kinyilvánítást tenni. És hogy ő ezt megtette vagy nem tette, azt ön tudja, az alapján döntött ő vagy mások úgy. Semmi köze nincs ennek a személyes munkajogi döntésnek a Pénzügyminisztériumhoz. A Pénzügyminisztérium soha senkit nem zsarol, és egyetlen banktól, jogi személytől nem kér semmilyen ilyen ügyet. Viszont el tudom önnek mondani, hogy másvalaki, akikkel ön szövetségben van, sőt az ön főnöke, vagy nem tudom, most éppen főnöke-e a Gyurcsány Ferenc, ő már tett ilyet; tett ilyet, hogy nyilvánosság előtt megzsarolt, megbántott, megfenyegetett olyan embereket, akik közszereplést vállaltak, vagy más szövetségestársa is tett már olyat, hogy fenyegetésre volt hajlamos. Az a helyzet, hogy ez nem a kormány stílusa, és különösen nem a Pénzügyminisztériumé. A Pénzügyminisztériumnak az együttműködése a bankokkal, a Bankszövetséggel jónak, kiválónak mondható, az őket érintő döntéseket mindig megtárgyaljuk, és persze vannak érdekellentétek, de csak úgy hozzuk meg, hogy arról az érintett felek tudomást szereznek. A nevezett magyarországi bankkal pedig a Pénzügyminisztérium kapcsolata kimondottan kiválónak mondható, a hétvégén a pénzügyminiszter úr éppen találkozott a bank vezérigazgatójával, és szívélyes tárgyalásokat folytattak. De igaz ez egyébként a többi bankra is. Az a helyzet, hogy nehéz időszakon vagyunk túl, amikor rendkívüli befizetésekkel járult hozzá a bankszektor például az egészségvédelemhez, a járvány elleni védekezéshez, vagy az online pénzátutalások, hiteligénylések, jelzálogrendszer alkalmazása terén is teljesen együttműködő volt, és tárgyalásos alapon lehetett a döntéseket meghozni. És ugyanez igaz a hitelmoratórium bevezetésére is, ahol egyetértett a bank. Tehát nem igaz az, hogy a kormány vagy a Pénzügyminisztérium zsarol vagy követel, vagy számonkér, nem; együttműködik a bankszektorral (Dr. Szakács László közbeszól.), és a gazdaságot érintő döntések közösen születnek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Megköszönöm a miniszterhelyettes úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem a képviselő urat, elfogadja-e a miniszterhelyettesi választ. Öné a szó. KOCSIS-CAKE OLIVIO (Párbeszéd): Köszönöm a szót. Hát, államtitkár úr, nem tudom, hol volt az elmúlt napokban. Pont ez a közszereplő, akit elmondtam, elmondta, hogy mi történt itt konkrétan, kerek perec, hogy megfenyegették a bankot, és őneki ezért kellett