Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 8. hétfő - 220. szám - Demeter Márta (LMP) - a pénzügyminiszterhez - „Támogatják-e, hogy az emberek Budapesten is tisztességes lakhatási körülmények között élhessenek?” címmel - ELNÖK (JAKAB ISTVÁN): - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
679 legnagyobb része összkomfortos vagy komfortos, azonban még mindig több mint 20 százalékuk alacsony komfortfokozatú kategóriába tartozik. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A 38 ezer ingatlanból alapvetően azoknak a rendkívül rossz fizikai állapota miatt jelenleg 3700 lakás üresen áll. Ez azt jelenti, hogy az összes önkormányzati tulajdonú lakások közel 10 százaléka jelen pillanatban nincs használatban. A legtöbb üres lakás a VIII. kerületben van, ahol az összes lakás 20 százalékát teszi ki, a IX. kerületben pedig ez 17 százalék. Nagyon sok család, így számos gyermek lakik tehát penészes, vizes falú vagy pedig omladozó vakolatú lakásban, és több helyen a mosdó is a gangon található, ami közös használatban van. Azt gondolom, s remélem, hogy nincs közöttünk ebben vita, hogy Magyarországon a XXI. században családok nem élhetnek ilyen körülmények között. Azonnali cselekvésre van szükség, mert nagyon sok esetben ezeknek a családoknak a gyermekei egészségügyi kockázatnak vannak kitéve a körülmények miatt. Ez a probléma nem korlátozódik Budapest egy-egy kerületére vagy csak magára a fővárosra, hanem természetesen országos problémáról beszélünk, amire országos megoldás is kell. A közös ellenzéki program egyértelműen elkötelezi magát a bérlakások építésének a szükségessége mellett, illetve a meglévő önkormányzati lakások érdemi, jó minőségű felújítása mellett. Erre természetesen központi költségvetési forrásokat kell biztosítani. Budapest két említett kerületében pedig mindössze másfél milliárd forintos állami támogatási keret biztosításával már 2022-től elérhető lenne ez a cél, ugyanis a szerint a törvényjavaslat szerint, amit benyújtok, a jövő évi költségvetésből a másfél milliárdos támogatással önkormányzati bérlakásokat érdemben lehet úgy felújítani, hogy a támogatást pályázat révén az önkormányzat osztaná szét a lakosok között, akik vállalják ezeknek a lakásoknak a felújítását. Ez a támogatás 3 millió forint összegű lenne családonként, a részletszabályokat pedig az önkormányzat képviselő-testülete állapítaná meg. Ezzel egyébként ösztönözni lehetne azt, hogy az emberek mind a személyes anyagi eszközeiket, mind a saját munkájukat tegyék bele ezeknek a lakásoknak a felújításába. Így nagyon-nagyon rövid idő alatt érdemben lehet ezeknek a lakásoknak a színvonalát, komfortfokozatát javítani. Előzetes számítások alapján pedig négy év alatt lényegében a teljes budapesti bérlakásállomány megújítható lenne. Tehát égető a probléma, cselekedni kell addig is, amíg bármilyen más program beindul. Az a kérdésem, hogy azt a törvényjavaslatot, amit benyújtok ezzel kapcsolatban, fogja-e a kormány támogatni, fogják-e a képviselők támogatni. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (JAKAB ISTVÁN): Köszönöm, képviselő asszony. Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Tállai András államtitkár úr, miniszterhelyettes válaszol. Miniszterhelyettes úr, parancsoljon! TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Ha megengedi, egy rövid visszatekintéssel kezdeném, hogy az önök szövetségese, a szocialista kormány idején mi is történt családtámogatási, otthonteremtési ügyben. Először is annak idején a szocialista kormányok 2003-tól a lakástámogatás feltételeit szigorították, korlátozták a lakáshitelek után járó adókedvezményt, sőt megvonták a kedvezményes lakáshitel-kamatozást is, 2007-ben pedig teljes egészében megszüntették. 2009-ben a szocpolt és a kamattámogatást teljes egészében eltörölték, lényegében kivéreztették az akkori lakástámogatási rendszert. Tudja, mit csináltak helyette? Hát, tudja ön: az embereket rávezették a devizahitelre, mert a Gyurcsány-kormánynak akkor az volt az érdeke. 2 millió embert vettek rá, hogy vegyen föl devizahitelt, s ezzel egy súlyos társadalmi és gazdasági válságba sodorták az országot. Tisztelt Képviselő Asszony! Mivel kezdte a Fidesz-kormány? Azzal kezdte, hogy megszüntette az önök által bevezetett devizahitel-rendszert. Amíg a devizahitel-rendszerben van az ország, a családok jelentős része, addig nem tud előretekinteni, hiszen az árfolyam jelentős emelkedésével olyan helyzetbe kerültek a családok, ami nemhogy a tervezést nem tette lehetővé, hanem a napi megélhetésüket is veszélyeztette. Amikor ez megtörtént, s több éven keresztül megszüntettük a devizahitelezést és azt kivezettük, utána kezdhettük el tervezni, hogy hogyan segítünk a családokon. Az első ilyen volt 2015. július 1-jén a családi otthonteremtési kedvezmény bevezetése. Már 195 ezer család vette ezt igénybe mintegy 621 milliárd forint összegben. A családtámogatási rendszer ezt követően évről évre fejlődött, mindig kiegészült valamivel. Például a kistelepüléseken élők falusi kedvezményével, amit 2021. szeptember végéig már 110 milliárd forint összegben vettek igénybe. De ilyen az adó-visszatérítési támogatás, amit 15 milliárd forint összegben vettek igénybe. S ilyen a törlesztési kedvezmény és támogatás is, amit szintén több milliárd forint összegben vettek igénybe. A kormány az otthonteremtési támogatását 2021. január 1-jén bővítette a kedvezményes lakásáfakulccsal, vagy azzal, hogy a gyermekes családok áfamentesen vásárolhatnak új lakást. Meg azzal, hogy
