Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 8. hétfő - 220. szám - Az ülésnap megnyitása - Megemlékezés elhunyt volt országgyűlési képviselőkről - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. BUDAI GYULA (Fidesz):
669 kell felkészülni Ausztriában és Németországban, az azt jelenti, hogy az elmúlt évek európai politizálása óriási hibákat vétett, hogyha elvileg a világ legbiztonságosabb és legélhetőbb, a jólétet leginkább kínáló kontinensén, Európában egy tél előtt ilyen oktatóvideókat kell közzétenni. Látjuk a baloldal erre adott válaszát, hogy kevesebb áramot kell fogyasztani, kevesebbet kell fürdeni, javasolja Márki-Zay Péter erre az esetre. Ez körülbelül olyan, mint amikor Karácsony Gergely azt mondta, hogy akinek túl hosszú a várakozás a dugóban, az szálljon ki az autójából, és menjen gyalog, vagy menjen tömegközlekedéssel, de látjuk, hogy ha nem bírja a korán kelést, erre is egy jó módszer, hogy ha elhagyja a munkahelyét, akkor home office-ból dolgozhat, és nem lesz zavaró a 8 órai munkakezdés. Olyasfajta válaszokat adnak baloldalról, amelyek nyilván egyáltalán nem elfogadhatók a polgárok számára. S miket mondtak a magyar baloldali politikusok a rezsicsökkentésről az elmúlt években, hiszen ezt nagyon sokféle negatív jelzővel illették, aminek köszönhető, hogy Magyarországon nem kell ilyen oktatóvideókat közzétenni. Gyurcsány Ferenc azt mondta szó szerint: „A rezsicsökkentés az egy hülyeség. Lehet tapsikolni, hogy letörtünk minden hasznot, de akkor a végén éhen halunk, mert egy jól működő gazdaságban kell a haszon.” Nem attól fél Gyurcsány Ferenc, az éhenhalástól, hogyha magas a rezsi, az szerinte jó, mert az piaci, hanem attól fél, hogyha eltűnik a haszon a rendszerből, a privatizált külföldi tulajdonú közművállalatok haszna, mert akkor jön szerinte az éhenhalás Magyarországon. Mennyire kifacsart logika Gyurcsány Ferenc részéről, hogy csak a profitorientált cégek profitja a fontos, az ő hasznuk, és nem pedig az, hogy az emberek számára megfizethető legyen a rezsi. Márki-Zay Péter: micsoda ostobaság volt annak idején - mondja ő - így a rezsit csökkenteni, lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne, kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni. Ő is egyértelműen a rezsicsökkentés ellen szólt. De Szél Bernadett is feltette a pontot az „i”-re, aki szemfényvesztésnek és bűvészkedésnek nevezte a rezsicsökkentést, és azt mondta igazi liberális, szívtelen közgazdászként, nem, kérem, a piaci áraktól nem lehet elszakadni. Hitet tett a baloldal, és hitet tesz azóta is mindennap a piaci árszabályozás mellett, ahogy nem segített a devizahiteleseken, ahogy magukra hagyta a családokat, ahogy piaci alapúvá akarta tenni az egészségügyet is, privatizálni a társadalombiztosítási kasszát, úgy a rezsi tekintetében is megint kiderült, hogy fontosabb számukra a nagy cégek profitja, mintsem hogy a magyar emberek biztonságban fizethessék a rezsiszámláikat, és az ne ugorjon olyan magasságokba, mint sok más nyugat-európai országban. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm. Még két napirend előtti hozzászólás van hátra. Kérem képviselőtársaimat, hogy türelemmel hallgassák ezeket. Budai Gyula fideszes képviselőnek adom meg a szót. Parancsoljon, képviselő úr! DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A vörösbáróként ismert Bige László baloldali oligarcha bejelentette, hogy hajlandó anyagilag támogatni a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter kampányát. Az a Bige László, aki régóta Gyurcsány bizalmasa, vélhetően azért támogatja a baloldalt, mert azt reméli, hogy ha hatalomra kerülnek, akkor nyomást tudnak majd gyakorolni az igazságszolgáltatásra az ellene folyó eljárások megszüntetése érdekében. Emlékszünk még rá, hogy 2008-ban a Gyurcsány-kormány döntött arról, hogy a Magyar Fejlesztési Bank hitelszerződés keretében nyújtson 56 millió euró beruházási hitelt a Bige érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek Zrt.-nek. A szocialista kormány mindemellett még készfizető kezességet vállalt 10 milliárd forint összegű hitel és járulékainak 80 százalékára, amelyhez feltételként írta elő a cég részvénypakettjének 76 százalékos letétbe helyezését. A dolog pikantériáját azonban az adja, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bíróság a társaság részvénypakettjenek 50 százalékára zárlatot rendelt el, így az opciós szerződés nem jöhetett volna létre. Az Európai Bizottság vizsgálatot folytatott, és a hivatalos vizsgálati eljárás kimondta, hogy a Nitrogénművek részére folyósított összeg részben tiltott állami támogatásnak minősül és versenytorzító hatású, és éppen ezért a belső piaccal összeegyeztethetetlen részt vissza kellett fizetni az Európai Uniónak. A tiltott állami támogatás és az esetleges céltól eltérő támogatás ugyanis felveti a versenytársakkal szembeni jogosulatlan gazdasági előny realizálásának lehetőségét. A Gazdasági Versenyhivatal rekordnagyságú, 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a baloldali milliárdosra, mivel megállapítást nyert, hogy a Bigéhez köthető Nitrogénművek cégcsoportja jogsértően törekedett éveken keresztül a partnerek és a cégcsoportok közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására. Mindez azt jelenti tehát, hogy a cég jogellenes kartellezéssel folyamatosan nyerészkedni próbált a magyar gazdákon azzal, hogy korlátozta a versenyt a műtrágyapiacon. De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Márki-Zay finanszírozója nemcsak a gazdáknak okozott jelentős kárt, hanem hűtlen kezelés bűntette miatt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Főügyészség is vádat emelt vele szemben. Bige László oligarcha és társai ellen olyan bűncselekmény miatt emeltek vádat, amely szerint 2 milliárd forinttal károsította meg saját cégét, miközben több mint 700 millió forint vesztegetési pénzt is felvett.
