Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. október 25. hétfő - 219. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP):

599 Ami pedig az eredményeket és az újraindulást illeti: azt látjuk, hogy egyre inkább eléri a korábbi szinteket a hazai turizmus, olyannyira, hogy a belföldi turizmus minden idők legsikeresebb nyarát zárta vidéken, a vendéglátás forgalma meghaladta a járvány előtti szintet. Hogy ezt számokkal is alátámasszam, mert illik bizonyítani: idén nyáron 14,9 millió vendégéjszakát regisztráltak, ami 25 százalékkal több a tavalyinál. Ha igaz lenne, amit ön mond, akkor ez nem így alakulna. A regisztrált adatok szerint idén júniusban 66, júliusban 22, augusztusban 16 százalékkal több vendégéjszakát jelentettek a szálláshelyek. Ebben a kis szálláshelyek is benne vannak. Ez azt jelenti, hogy a szálláshelyek árbevétele a három nyári hónapban 183 milliárd forint volt, ami 41 százalékkal több, mint 2020 nyarán. Ami az őszi szezont illeti, ha megnézzük, hogyan állnak most a foglalások, azt tudom önnek elmondani, hogy a szeptember közepi adatok szerint szeptember és október hónapokra mintegy 5 millió vendégéjszakát foglaltak le. Erre jön a Jobbik, és azt mondja, hogy nincs újraindulás. Most nem tudom eldönteni, arról van-e szó, hogy nem nézte meg az alapvető számokat, vagy nagyon is jól tudja, mert Siófokon él, ha jól tudom, és tudja, hogy mi a helyzet, csak félrevezeti a választókat és a magyarokat és a parlament nyilvánosságát, de arra kérem, hogy ne tegye. Ne abból vezesse le a kritikáját, hogy mennyire szereti vagy nem szereti a kormányt, vagy mik a céljaik jövő tavasszal, hanem abból (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy mi a hazai turizmus érdeke. Egy biztos: a hazai turisztikai szolgáltatók számíthatnak ezután is a kormány támogatására. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Dömötör Csaba államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! „Dicsőség a hősöknek!” címmel jelentkezett napirend előtti felszólalásra Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője. Öné a szó. DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! „Gloria 56!”, „Dicsőség 56-nak” - így fejezték ki tiszteletüket Nyugaton, ha találkoztak akkoriban egy magyarral. Ez sok mindent kifejez, hiszen nehéz kiérdemelni a tiszteletet, főleg ilyen szinten. Miért is érdemelték ki elődeink mindezt? Nyilván, mindannyian tudjuk, hogy a szovjet érdekzónán belül elsők voltak a magyarok, akik kimondták, hogy elég volt abból az idegen rendszerből, elég volt abból az elnyomó rendszerből, és hihetetlen bátorsággal ki mertek állni, és kifejtették véleményüket és álláspontjukat, amit természetesen erőszakos megtorlás követett. Kétezer szovjet harckocsi érkezett az országba, T-34-esek döntően, a már itt lévő öt hadosztály mellé további 12 hadosztály, és az akkori Varsói Szerződés főparancsnoka, maga Konyev marsall volt megbízva a Szovjetunió részéről, hogy rendezze le úgymond ezt a felkelést, ezt a szabadságharcot. Csak annyit hadd mondjunk Konyev marsallról, hogy ő nem akárki volt, hiszen tábornokként a második világháborúból már kivette részét, hiszen visszafoglalta a németektől Kijevet, Harkovot, Odesszát, sőt a német megszállás alól felszabadította Krakkót és Prágát is. Sőt, előbb érkezett Berlinbe a csapataival, mint Zsukov, csak Zsukov volt Sztálin elvtárs kedvence. Tehát nem akárkit küldtek a magyar szabadságharc leverésére és vérbe fojtására, és meg is tette sajnálatos módon mindezt. Cicerótól azonban tudjuk, hogy a történelem az élet tanítómestere, historia est magistra vitae, ugyanakkor viszont azt is tudnunk kell, hogy már az ókori görögök időszakában Hérodotosz, aki a legnagyobb történetírója volt a görög-perzsa háborúknak, nemcsak azt mondta, hogy a történelem egy fejlődési folyamat, hanem arra figyelmeztet mindenkit, most is legyen ott az a gondolat, amit ő maga megfogalmazott, hogy a történelem egy körforgás is lehet, tehát a múlt visszatérhet, és visszahozhatják mások. Ezért aztán ’56 kapcsán is emlékeznünk kell és emékeztetnünk kell a 65 évvel ezelőtti forradalomra és szabadságharcra, és emlékeznünk kell a 15 évvel ezelőtti rendőri brutalitásra, amit a Gyurcsány-kormány időszakában megélhettünk sokan. Itt van a Házban mögöttem éppen Révész Máriusz, akit rendőrök vertek össze; emlékszünk arra, hogy emberek szemét lövették ki gumilövedékkel, könnygázgránátokat dobtak az emberek közé. Tehát méltatlan megtorlás volt ez a fellépés a békés ünneplő közösséggel, nemzettel szemben. Tehát ez arra figyelmeztet minket, hogy ne térjen vissza ez a múlt. Fontos, hogy a békemenet kapcsán láthattuk, mennyien mentünk el, mennyien voltunk ott, és méltó módon tudtunk megemlékezni az ’56-os hősökről. (12.10) Így is lehet ünnepelni, sőt így kell ünnepelni, főleg nemzeti ünnepeink alkalmával, tisztelt képviselőtársaim. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha a magyarság állami létének nagyjából ezeréves történetét végigtekintjük, akkor azt láthatjuk, hogy az első 500 év úgy nagyjából egy erős Magyar Királysággal rendben volt, sőt európai szintű uralkodóink voltak, és Európát védelmeztük más veszélyekkel szemben. A második 500 év, úgymond a második félidő már sokkal inkább ellentmondásos. Láthatjuk azt, hogy oszmán-török megszállás, majd Habsburg-uralom, majd szovjet megszállás, és ez arra figyelmeztet minket, hogy a szabadságunk óriási érték, a nemzeti függetlenségünk óriási érték. Azt elveszíteni nagyon könnyű, visszaszerezni nagyon-nagyon nehéz, sok-sok szabadságharc, sok-sok áldozat kellett hozzá. És ne hagyjuk most sem ’56 örököseiként, hogy a szabadságunkat, a függetlenségünket mások elvegyék, ne hagyjuk azt, hogy esetleg Brüsszelből bürokraták irányítsák Magyarországot, és ne higgyünk azoknak a baloldali