Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. október 19. kedd - 217. szám - Egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről

443 ELNÖK: Köszönöm szépen, Gyüre Csaba képviselő úr. Most megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről l: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kívánva megismételni azt, amit Völner Pál államtitkár úr expozéjában és Bajkai István képviselőtársam vezérszónoklatában már elmondott, ezért arra kívánom felhívni a tisztelt Ház figyelmét, hogy a törvényjavaslat célja az egyes igazságügyi tárgyú és ahhoz kapcsolódó törvények módosítása annak érdekében, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai hasznosuljanak, és a jogalkalmazást segítsék. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Reményemet tudom csak kifejezni, hogy ez a törvényjavaslat nem lesz egy újabb LIBE-delegáció álságos vizsgálatának tárgya, vagyis nem lesz Brüsszel ellenünk irányuló újabb politikai boszorkányüldözése. Bár amit az imént Gyüre Csaba jobbikos képviselőtársunktól hallottunk a legfőbb ügyészt érintő javaslat okán, nem túl sok jóval kecsegtet. Ne feledjék, a legfőbb ügyész megválasztásának világos szabályai vannak! Ezen semmit nem változtat a most benyújtott javaslat. A baloldali sajtóban álhírterjesztés zajlik, mert teljesen világos szabályai vannak a legfőbb ügyész megbízatása keletkezésének és a legfőbb ügyész megválasztásának, melyet ez a törvényjavaslat egyáltalán nem is érint. Az a pontosítás, amelyet az előterjesztés tartalmaz, az eddig is létező alkotmányos gyakorlatot foglalja csak jogszabályba, nevezetesen azt, hogy a legfőbb ügyészt eddig is kétharmados többséggel választotta meg az Országgyűlés, és ha egy megbízatás kétharmados többséggel keletkezik, akkor a megszüntetésére is csak így van lehetőség. Ez utóbbit tartalmazza a jelenlegi törvénymódosítás. Ez egyébként valamennyi közjogi tisztségviselő esetében így van, tehát amilyen többséggel keletkezik valakinek a megbízatása, a legfőbb ügyésznél ez eddig kétharmados volt, ugyanolyan többséggel lehet megszüntetni is a megbízatást. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A továbbiakban az igazságügyi hivatásrendekhez kapcsolódó törvények módosítását emelném ki. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény célja, hogy a jogállási törvény kövesse az egyéb törvények változásait. Ezért egyrészt megjelenítésre kerül a törvényjavaslatban az egészségügyi szolgálati jogviszony mint szolgálati idő számítása során figyelembe vehető jogviszony; másrészt a jubileumi jutalom szabályozása akként, hogy az igazságügyi alkalmazottak jogosultak lesznek 45 éves jubileumi jutalomra olyképpen, hogy a jövőben a bírói szolgálati viszonyba be kell számítani az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időt, valamint az ügyvédi tevékenység, a közjegyzői és a bírói végrehajtói szolgálat időtartamát is. Harmadrészt: a módosítás egységesíti az igazságügyi alkalmazottak és bírák jogállására vonatkozó szabályozást azzal, hogy a munkavégzési kötelezettség szabályozása körében rögzíti a bírákhoz hasonlóan, hogy nemcsak a közeli hozzátartozó, hanem valamennyi hozzátartozó halála esetén legalább két munkanapon nem terheli munkavégzési kötelezettség az igazságügyi alkalmazottat. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása olyan szükségszerű módosításokat tartalmaz, amelyek már az igazságügyi alkalmazottak jogállására vonatkozó rendelkezések módosítása körében ismertetésre kerültek. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása, hasonlóan az igazságügyi alkalmazottakra és a bírákra vonatkozó szabályokhoz, megjeleníti az egészségügyi szolgálati jogviszonyt. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítását illetően a Magyar Országos Közjegyzői Kamara iránymutatása helyett törvényi szinten kerülnek szabályozásra az újonnan kinevezett közjegyzőt az első éves irodavizsgáig érintő korlátozások. Ezek ismertetésre kerültek már az államtitkár úr által, ezért én csak egyet emelnék ki ebből. Tehát ilyennek tekintendő, hogy eddig az időpontig a közjegyző csak egy közjegyzőhelyettest alkalmazhat. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítására is a gyakorlati tapasztalatok és a jogalkalmazói visszajelzések figyelembevételével újradefiniálni kellett a fegyelmi vétség fogalmát. A módosítás következtében így a többi hivatásrendhez hasonlóan az igazságügyi szakértők esetében is fegyelmi vétséget fog megvalósítani például az, ha az igazságügyi szakértő igazságügyi szakértői tevékenységén kívül szándékos vagy gondatlan magatartásával, illetve életvitelével a szakértői kar tekintélyét sérti vagy veszélyezteti. A törvényjavaslat módosítja a módszertani levél közzétételére vonatkozó szabályokat is, melyeket ezen túl a kamara honlapján kell elérhetővé tenni. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény kiegészítését az egészségügyi szolgálati viszonyról szóló 2020. évi C. törvény hatálybalépése indokolja. A módosítások biztosítják, hogy a kamarai jogtanácsosi vagy jogi előadói feladatellátás megvalósulhasson egészségügyi szolgálati jogviszony keretében, továbbá felveszik az új típusú jogviszonyt az összeférhetetlenségi szabályok közé is. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítását az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai indokolják. A módosítás célja a pártfogó ügyvédek anyagi ösztönzése és a jogi segítő munka színvonalának