Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. október 19. kedd - 217. szám - Egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár
438 perekben biztosított kedvezményes szabályokat vezet be például az illetékes bíróság meghatározása tekintetében. A jogi képviselő nélkül eljáró természetes személyeket a keresetlevél hiányosságai esetében a bíróságnak részletesebb tájékoztatással kell ellátnia, illetve személyes vagy elektronikus meghallgatást is tarthat, ha ez célszerűnek mutatkozik. A joggyakorlatban megjelent bizonytalanságok miatt a módosítás a fentieken túl egyértelművé teszi azt is, hogy a benyújtott keresetlevelet abban az esetben is továbbítani kell a bírósághoz, ha az erre nyitva álló időben az alperes közigazgatási szerv a hatósági eljárási szabályok alapján a per tárgyává tett cselekményét visszavonja vagy módosítja. Tisztelt Országgyűlés! A polgári törvénykönyvre vonatkozó módosítás a családjogi területet, azon belül a szülő és gyermek viszonyát, vagyis a szülői felügyelet témakörét érinti. Hangsúlyozandó, hogy a törvényjavaslat a családjogi szakma kiváló képviselőiből álló munkacsoport bevonásával készült, és azt a családjogi szakértői és civil munkacsoport is egyaránt véleményezte. Elvált szülők régi igényének tesz eleget a jogalkotó azzal, hogy egyrészről biztosítja a közös szülői felügyelet bírói elrendelésének lehetőségét a gyermek érdekében abban az esetben is, ha ezt csak a szülők egyike kéri. Másrészről a törvényjavaslat alapján arra is van mód, hogy a bíróság erre irányuló kérelem esetén a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel elrendelje, hogy a szülők a gyermekről válásukat követően felváltva, azonos időtartamban gondoskodjanak. Ez utóbbi lehetőség már nemcsak a szülők közötti jogi egyenlőség fenntartását biztosítja, hanem a szülő és gyermeke közötti tényleges kapcsolat megtartását is jelenti. Ez a módosítás azt eredményezi, hogy több esetben lesz mód arra, hogy a házasság felbontása a gyermek számára ne járjon azzal, hogy egyik szülőjétől el kelljen válnia. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy mind a közös szülői felügyelet elrendelése, mind a váltott gondoskodásról való döntés a bíró számára csak egy lehetőség. Lényeges, hogy ennek fenntartása minden esetben a gyermek érdekével messzemenőkig összhangban álljon, és semmiképpen ne okozzon zavart a gyermek fejlődésében, mindennapjaiban. Természetesen a bíróságnak - a gyermek érdekére és a szülők körülményeire figyelemmel - továbbra is módja van arra, hogy a szülői felügyelet gyakorlására csak az egyik szülőt jogosítsa fel. A törvényjavaslat a fentiek mellett egy másik tárgykörben is módosítja a Ptk.-t, mégpedig a jogrendszer digitalizációs fejlődéséhez igazodva a Ptk. írásbeliségre vonatkozó rendelkezését is kiegészíti a jogalkalmazói gyakorlat egységesítése céljából. A digitalizáció jegyében számos jogterület reformjára került sor, amely miatt szükséges az egyes eljárásokhoz kapcsolódó elektronikus okiratok egységes felhasználhatóságának biztosítása. A törvényjavaslat meghatározza azokat a jogviszonyokat, amelyek esetén kizárólag a magasabb biztonsági szintet garantáló elektronikus formában hozható létre okirat. A törvényjavaslat hatálya azokat a jogterületeket is érinti, ahol garanciális okokból indokolt a minősített elektronikus okirati forma. Ebbe a körbe tartoznak az ingatlan-nyilvántartási eljárással, továbbá az öröklési jogi, családjogi, társasági jogi jogviszonnyal összefüggő jognyilatkozatok, valamint a banki ügyletekhez kapcsolódó okiratok. Lényeges, hogy a törvényjavaslat által nem szabályozott körben az elektronikus úton tett jognyilatkozat írásbeliségének vizsgálata változatlanul a hatályos szabályok szerint történik. A törvényjavaslat tehát az innovatív technológiai újítások széles körű és gyors elterjedéséhez alkalmazkodva elősegíti a jogalkalmazói gyakorlat egységesítését és az elektronikus okiratokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések közötti koherencia megteremtését. A szabadalmi törvény módosítása - a szakmai szervezetek visszajelzései alapján - egyéb technikai módosítások mellett elsősorban a szabadalmi perekben elrendelhető ideiglenes intézkedésekre koncentrál. A felülvizsgálat indoka, hogy a gyakorlati tapasztalatok szerint finomhangolást igényelt a később megsemmisített szabadalom alapján elrendelt ideiglenes intézkedésekre vonatkozó szabályozás. A módosítások alapvetően az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezésére és az utólag alaptalanná vált ideiglenes intézkedésekből fakadó kártalanításra vonatkozó szabályokat érintik. A versenytörvény módosításának célja a versenyfelügyeleti eljárás lefolytatásának gyorsítása, egyúttal a digitális piacok transzparenciájának fokozása révén a jogbiztonság növelése és a fogyasztók védelmének biztosítása. Ennek keretében a törvényjavaslat bővíti az előadó versenytanácstag és a vizsgáló jogköreit, hangsúlyosabb lehetőséget ad az összefonódás-ellenőrzés tekintetében a digitális piaci sajátosságok szem előtt tartására, és biztosítja az érintett piacok átláthatóságát. A bírósági eljárásokra adott általános meghatalmazások nyilvántartásáról szóló törvény módosításai a nyilvántartás adattartalmának pontosítását szolgálják, míg a választottbíráskodásról szóló törvény módosítása az Állandó Választottbíróság elnökségi tagjának a választottbírósági eljárásban történő részvételét pontosítja. A csődjogi jogszabályok módosítása kis terjedelmű, elsősorban az időközi jogszabályi változásokkal való összhang biztosítása és a jogalkalmazás során felmerült pontosítások érdekében szükséges.
