Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. október 19. kedd - 217. szám - A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosításáról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP):

427 végén biztos, hogy 80 százalék fölött lesz. Tehát azért ezek a számok nem azt mutatják, hogy Magyarország hasít, hanem sokkal inkább azt mutatják, hogy Magyarország csak úgy tudja fönntartani az adott status quót, hogy egyre többet és többet költ, illetve az egyensúlyt az inflációval és a leértékeléssel próbálja valamilyen módon megteremteni. (11.30) Sajnálatos módon a mi exportszektorunk, a magyar tulajdoni többségű vállalkozások exporttevékenysége továbbra is igen alacsony, rá vagyunk kényszerülve a külföldi tulajdoni többségű vállalkozások exportjára, ezért továbbra is megmarad, hogy Magyarország egy összeszerelő-üzem, illetve hogy a magyar gazdaság egy ilyen gyarmati gazdaság. Sajnálatos módon ez a rengeteg többletforrás, amely bevonásra került, főként európai uniós források, nem teremtették meg azokat az exportkapacitásokat, amelyekkel mi, mondjuk, high-tech iparágakba képesek lettünk volna vagy képesek lennénk a jövőben, a magyar tulajdoni többségű vállalkozások adni, mondjuk, az exportnak legalább egy meghatározó részét. Az exportunk 20 százalékát adják magyar tulajdoni többségű vállalkozások, és ezeknek is nagy része alapanyag, illetve nyersanyag, tehát igen kis, elenyésző mértékű az a termelés, amely a high-techbe tartozik. Vagyis azt lehet mondani, és ebben egyébként igaza van Nacsa képviselőtársamnak, hogy én nagyon kritikus voltam 2010 előtt, hogy hogyan néz ki a magyar gazdaság, és így van, és szerintem jogosan voltam kritikus, és most is kritikus vagyok, mert valójában és a lényegét tekintve nem változott a magyar gazdaság helyzete, épp olyan fejletlen, és épp olyan erőteljesen ki van téve a nemzetközi gazdasági viszonyoknak, mint ahogy korábban volt. Tehát éppen időszerű lenne már az, hogy Magyarország végre egy valóban fenntartható növekedési pályára lépjen, mert a mai pálya sem az, mint ahogy a 2010 előtti pálya sem volt az. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Varga László képviselő úr, az MSZP képviselője jön. Parancsoljon! DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Van azért egy olyan előnye ennek a struktúrának, ahogy mi beszélünk, hogy gombot kell nyomni, és akkor eltelik bizonyos idő, mire szót kap az ember. Akik ismernek néhányan itt, a teremben, azok tudják, hogy ha pár perccel vagy akár közvetlenül Nacsa Lőrinc felszólalása után kaptam volna szót, akkor nyilván egészen más tartalmú lett volna az, amit elmondok. (Derültség a kormánypárti sorokból.) Van ennek egy ilyen típusú varázsa. Ugyanakkor köszönetet is szeretnék ebben a tekintetben mondani Nacsa Lőrincnek, mert az olyan nagy kávéfogyasztók, mint én, akiknek nyilván a vérnyomás-optimalizálás szempontjából is fontos, hogy sok kávét igyanak egy nap, azért minimum egy-két kávét megspórolt nekem néhány megállapításával, és ezt mindenképpen szeretném megköszönni. Ugyanakkor szeretném pontosítani az ön által elmondottakat. Visszautalnék arra, amit én mondtam. Nyugodtam meg lehet nézni a jegyzőkönyvben, hogy mi volt az a három kérdéskör, amire hivatkoztam. Egyrészt a benzinárak voltak, másrészt az alapvető élelemiszerek árai, illetve harmadikként a részben ezekből is következő infláció kapcsán tettem megállapításokat. Kezdeném az önkormányzatoktól. Sokszor hivatkozok az önkormányzatok kérdéskörére, nem véletlenül. Ugye, önök azt mondják több mint egy éve az önkormányzati szektornak, hogy válság van, sok problémája van az országnak, ezért mindenkinek le kell mondania bevételekről, így az önkormányzatoknak is. Így vették el tőlük a gépjárműadót, így vették el a tömegközlekedés állami támogatását, az iparűzési adó egy jelentős részét, és sorolhatnám. Az, hogy mit kompenzáltak, inkább nem kompenzáltak, különösen 25 ezernél nagyobb lakosú településeknél, ezáltal közvetlenül az emberektől vettek el a hétköznapi életük működtetéséhez szükséges forrásokat tulajdonképpen, vagy közvetve, hiszen az önkormányzatok szervezik a városüzemeltetést, a településüzemeltetést és nagyon sok egyéb dolgot, például a helyi közösségi közlekedést, és így nehéz helyzetbe sodorták az embereket. Nehéz helyzetbe hozták az önkormányzatokat. Áldozatot kértek az emberektől és az önkormányzatoktól. Én a három téma közül az első kettőben ezt kérném önöktől. Azt kérném, hogy az egyébként nagyon magas adótartalmú üzemanyagárakat csökkentsék. A rendkívüli helyzet tekintetében mondjanak le ennek a hatalmas adótartalomnak egy jelentős részéről, hogy csökkenthetők legyenek az üzemanyagárak. Ugye tudjuk, hogy az üzemanyagárak gyakorlatilag több mint fele adótartalom, az árnak több mint fele adótartalom. Másrészről az alapvető élelmiszerek ára: valóban, az alapvető élelmiszerek árait, mint ahogy az üzemanyagárakat is persze, nemzetközi gazdasági folyamatok is meghatározzák, ugyanakkor nagyon sok alapvető élelmiszer Európa-csúcs áfakulccsal bír. Önök 27 százalékra emelték a legmagasabb áfakulcsot. Ez Európa-csúcs, azóta is az, és az alapvető élelmiszerek többsége ezzel az áfakulccsal adózik. Egy nagyon kis része 5 százalékos, tehát a legalacsonyabb áfakulcsba tartozik. Emlékszem, hogy ebben a Házban 2012 óta számtalanszor hoztunk be javaslatokat, legelőször Gőgös Zoltán egyébként, emlékeznek rá, nagyon helyesen, szakmailag megalapozott javaslatot tett ő legelőször az MSZP képviselői közül abban a tekintetben, hogy melyek azok az alapvető élelmiszerek, mi azoknak a köre, amelyeket érdemes, hogy mondjam, az alacsonyabb, 5 százalékos áfakulcsba sorolni. Én erre utaltam az előző felszólalásomban. Tegyék ezt meg! Ha az 5 százalékos áfakulcsba sorolják a legtöbb alapvető élelmiszert, akkor egyszerűbben, könnyebben, olcsóbban hozzáférhetnek az emberek.