Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. október 19. kedd - 217. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP):

408 kiabálni, de azért az alkotmányos szokásaink úgy néznek ki a rendszerváltoztatás óta minden közjogi tisztségviselővel összefüggésben, hogy ha valakit kétharmados többséggel választunk meg, akkor a jogviszonnyal összefüggő minden parlamenti kérdés kétharmados. Ez eddig is így volt. Ez most egy kodifikációs pontosítása az eddig is létező szabálynak. A másik a nemzeti vagyon kérdése. Kigyűjtöttem, hogy ha megengedi, akkor felolvasnám ezeket a számokat önöknek, mert szerintem ez, hogy mondjam, pontot is tesz a vitánk végére, hogy a nemzeti vagyonnal mi is történt 2010 előtt. 2010 óta 6093 milliárd forinttal nőtt a vagyon, 17 744 milliárd forintra. Ez 52 százalékos emelkedés. Ingatlanok vonatkozásában 25 százalékos növekményről beszélünk, társasági részesedések vonatkozásában 143 százalékos az állami vagyon növekménye. Úgynevezett gépek és berendezések tekintetében - ez egy külön alkategória - 81 százalékos a növekmény. Ezzel szemben az önök kormányzása idején, csak hogy ki lapátolta ki az állami vagyont, és ki nem, 2002-2010 között, tehát amikor ön viselte a kormányzati felelősséget, 190 társaság államitulajdon-hányadát értékesítették, amelyből több mint 750 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, amit önök ki is folyattak onnan. Még egy adatot, ha ezzel kapcsolatban megenged nekem. A Magyar Nemzeti Bank persze a kormánytól függetlenül működő szervezet, de a politikától meg az élettől nem működik teljesen függetlenül, és ezért nagyon nem mindegy, hogy ki a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Nos, az aranytartalékot a bank 3,1 tonnáról 94,5 tonnára növelte. Ez több mint harmincszoros növekmény. Így jelen pillanatban a kelet-közép-európai régióban hazánk rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal. (Arató Gergely közbeszól.) Bár így lett volna ez 2010 előtt is, akkor talán nem vitték volna önök 2008-2009-ben csődbe az országot. Én azt szeretném még megkérdezni, hogy önök szerint, hogyha komolyan gondolják azt, hogy minden forrás eltűnik a magyar költségvetésből, akkor hogy lehet az, hogy amikor mi vagyunk kormányon, akkor jutnak többletforrások a fiatalok adómentességére, jut többletforrás a családi adó-visszatérítésekre, jut többletforrás a lakásfelújítások támogatására, jut többletforrás a minimálbér-emelésre, jut többletforrás a 13. havi nyugdíj visszaépítésére. És ha önök szerint egyébként az önök 2010 előtti kormányzása etalon volt, akkor azt szeretném megkérdezni, hogy akkoriban miért nem jutott forrás ezekre, miért jutott évről évre kevesebb forrás a fiatalok támogatására, a családok támogatására, a nyugdíjaknál legalább a vásárlóértékük megőrzésére. Azért, mert ellopták ezeket a pénzeket. Nem az embereknek adták oda, nem a vállalkozásoknak adták oda, hanem hazavitték még azt is, ami le volt betonozva, és ez egy komoly probléma, tisztelt képviselő úr. Ha megengedi, egy utolsó megjegyzés az Alaptörvénnyel összefüggésben. Tudja, az Alaptörvény minek a garanciája? A gazdasági stabilitásnak, a költségvetési stabilitásnak, a szabad véleménynyilvánításnak, annak, hogy ne történhessen meg még egyszer az, amit önök 2006-ban elkövettek a magyar emberek ellen, és amit elkövettek 2008-2009-ben, hogy csődbe vitték az országot. Megértem, hogy ez fáj önöknek, megértem, hogy az Alaptörvény ellen küzdenek, csak sajnos az a magyar jövő garanciája, és éppen ezért nem fogjuk hagyni, hogy elvegyék a magyar emberektől. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Orbán Balázs államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony, az MSZP képviselője: „Aktuális kérdésekről” címmel. BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Urak! Az egészségügyről szeretnék beszélni. Nagyon sok felmérés és nagyon sok statisztika jelenik meg egészségüggyel kapcsolatban, és hála a jó égnek, nagyon sokan, akár cégek vagy egészségügyi szolgáltató cégek végeznek el olyan lakossági felméréseket, amelyekből tudunk itt párbeszédet folytatni, bár idézőjelbe tenném ezt a párbeszédet, mert legtöbb esetben mi kérdezünk, önök meg nem válaszolnak. (9.40) Az elmúlt évek folyamán azt látjuk, hogy egyre többet költenek a magyar emberek magánegészségügyi szolgáltatásokra. Ez az összeg az elmúlt években éves szinten meghaladta az ezermilliárd forintot. Ez azért is érdekes, mert ugyebár ma Magyarországon, aki dolgozik, az egészségügyi hozzájárulást fizet azért a szolgáltatásért, én fizetek azért a szolgáltatásért, amit alapvetően meg kellene kapnom, bár az egészségügyhöz való hozzájutás alanyi jogon jár minden magyar állampolgárnak. De ha megnézzük ezeket a statisztikákat, és ezt a brutális összeget, amit most már nem az állam finanszíroz, hanem a magyar családok a saját zsebükből költenek, ez évről évre több, mondom még egyszer, ez több mint ezermilliárd forintot tesz már ki éves szinten. Egy magyar család ma átlagosan 113 ezer forintot költ magánegészségügyi ellátásra, és ha itt megnézzük, hogy kik azok, akik igénybe veszik a magánegészségügyi ellátást, azt gondolnánk, hogy a jómódú, gyermektelen családok. Itt