Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. október 18. hétfő - 216. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:

343 annyit fizetnek, Stockholmban is kétszer annyit. De hogy egy környező országot mondjak, Varsóban is kétszer annyit fizetnek, és Bukarestben is majdnem kétszer annyit fizetnek az áramért. A gáz tekinte-tében még rosszabb a helyzet: Stockholmban tízszer annyit fizetnek, de a hollandok is ötször annyit fizetnek a gázért, mint mi Magyarországon. Tehát teljesen jól látszik, hogy a magyar rezsicsökkentés működik, és működik az a magyar energiapolitika, amelynek alapvetően négy pillére van: a rezsicsökkentés, az atomenergia, Paks II., a zöldenergia erősítése és a hosszú távú gázmegállapodás. Számunkra az energia nem politikai kérdés; az egy biztonsági kérdés, a magyar emberek energiabiztonságának kérdése, gazdasági kérdés és nem utolsósorban szuverenitási kérdés. Mert nem lehet Magyarország szuverén, nem tudunk dönteni a saját sorsunkról, ha nem tudjuk biztosítani az állampolgáraink és a vállalkozásaink számára a megfelelő mennyiségű energiát. (14.00) Azt láthattuk, hogy ebben a tekintetben a baloldalra eddig sem számíthattunk. A négy pillérnek mindegyikét támadták. Támadták a rezsicsökkentést, egészen a mai napig támadják. Itt az imént az LMP képviselője támadta a Paks II.-beruházást, és támadták egyébként a hosszú távú gázmegállapodást is. Úgyhogy én inkább azt javaslom Jakab Péternek és a társainak, hogy két gyűlölködés között azért érdemes lenne erre is figyelmet szentelniük, merthogy az Unióban éppen most klímaadót terveznek bevezetni, tisztelt képviselőtársaim, ami minden magyar embernek, aki autóval és házzal rendelkezik, havi 32 ezer forint pluszt jelentene, ennyivel kéne többet fizetni, ez egy évben majdnem 400 ezer forintot jelent a családok számára. Úgyhogy ahelyett, hogy fenyegetnek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ahelyett inkább álljanak ellen. Mi ellen fogunk állni, és nem fogjuk megengedni, hogy az Európai Unió klímaadót vezessen be. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az elhangzottakra Schanda Tamás államtitkár úr fog a kormány nevében válaszolni. SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Brüsszel valóban arra készül, hogy egy bonyolult rendszerrel megadóztassa a családokat, azokat a családokat, akik lakással vagy akár egy gépjárművel rendelkeznek. Jól tudjuk azt is, hogy Brüsszelben a klímavédelmet az energiaárak emelésével szeretnék elérni, de mi ezt nem hagyhatjuk. Brüsszel ugyanis a klímaváltozásra hivatkozva új adókat akar ránk kényszeríteni, ahogyan mondtam, azokra a családokra, mindazokra a családokra, akik lakással, házzal vagy autóval rendelkeznek. Ez a magyar családok rezsikiadásait emelné meg, mi pedig azt szeretnénk, hogy emiatt ne kelljen a magyar családoknak pluszköltségeket fizetniük. Éppen ezért Magyarország a visegrádi országokkal együtt nem fogadja el ezt a kezdeményezését Brüsszelnek, hiszen ezek, jól tudjuk, hogy az energiaárak további drágulásához vezetnének. Tisztelt Képviselő Úr! Európa hosszú ideje nem tapasztalt, magas energiaárakkal szembesül. A földgáz ára 400 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest, az áram ára pedig megkétszereződött. Ha itthon is a piacnak megfelelő árat kellene fizetnie a magyar családoknak a gázért és a villanyért, akkor egy családnak átlagosan 400 ezer forinttal kéne többet fizetnie évente a rezsiköltségekre. Ha újra meg kell küzdenünk Brüsszellel a rezsicsökkentésért, akkor ezt megtesszük. Úgy látszik, hogy a rezsicsökkentést nem volt elég egyszer meglépni, az alacsony árakat azóta is - és különösen most - védenünk kell, részben a világpiaci árak emelkedésétől, részben pedig a brüsszeli újabb és újabb próbálkozásoktól. A 2050-ig megvalósítani tervezett uniós klímasemlegességi célok mellett a lakosság energiaárainak a mérséklését és az energiabiztonság kérdését is folyamatosan szem előtt kell tartani, amikor egy szuverén ország energiapolitikájának a kialakításáról döntünk. Éppen ezért mi határozottan, újra és újra kiállunk amellett, hogy a klímacélok eléréséhez szükséges pénzügyi fedezetet nem a családoknak kell viselniük, hanem a klímarombolókra kell terhelni ezeket a költségeket, hiszen ők azok, akik nyerészkednek ezen a dolgon. Ebben megerősítettek egyébként bennünket, tisztelt képviselő úr, tisztelt Országgyűlés, a magyar emberek is, hiszen a nemzeti konzultáció keretében megkérdeztük az ő véleményüket is, és a kitöltők 99 százaléka egyetértett ezzel a kormányzati állásponttal. Van mire támaszkodnunk tehát. Tisztelt képviselő úr, arról is fontos beszélnünk, hogy nem engedhetjük meg, hogy visszajöjjön az energiapolitikában sem a Gyurcsány-korszak, akiknek a politikusai ma is egyébként újabb és újabb adókat akarnak megemelni, újabb és újabb adókat akarnak bevezetni többek között a klímavédelemre hivatkozva, és újra és újra megemelnék a rezsidíjakat is. Jól emlékszünk arra, hogy a baloldal alatt, amikor ők voltak kormányon, háromszorosára emelték a gáz árát és kétszeresére az áram árát. És a baloldalt ma is az a Gyurcsány Ferenc vezeti, aki kormányzása alatt a sorozatos rezsiemelésekre cinikusan képes volt csak annyit mondani: „nem kell félni, nem fog fájni”, úgy, hogy közben az ő kormányzása alatt 15-ször volt rezsiemelés. Ráadásul, miközben a rezsiárak emelkedtek, mindeközben a Gyurcsány-korszakban külföldiek kezére játszották a közművállalatokat, és hagyták, hogy ezek a cégek a magyar családokon és a magyar embereken nyerészkedjenek. Nem véletlen, hogy az ő kormányzásuk alatt a magyar családok fizették az Európai Unióban a legtöbbet a gázért és az áramért, mindezt egyébként úgy, hogy