Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. szeptember 20. hétfő - 211. szám - Az ülésnap megnyitása - Megemlékezés elhunyt volt országgyűlési képviselőkről - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
32 engedjük relativizálni a családot! Elmondta, hogy a család nem áll másból, mint apa, anya, gyerek - és pont. Számunkra különösen fontos volt ez a megerősítés, fontos volt, hogy az egész keresztény világ hallja és lássa mindezt. Ugyanakkor a köztársasági elnök úrral szót ejtett a teremtett világ iránti felelősségünkről, a ma embe-rének küldetéséről és missziójáról. Engedjék meg, hogy köszönetet mondjak annak a 20 ezer embernek, és itt a papságra gondolok elsősorban, a szerzetesekre, de az önkéntesekre is, akik részt vettek ebben a hihetetlen nagy szervezőmunkában. Magyarország a világnak tudta megmutatni, hogy mennyire felkészült egy ilyen világkongresszus megrendezésében. Tíz vagy tizenöt évvel ezelőtt nem lettünk volna abban a helyzetben, hogy egy ilyet meg tudjunk rendezni ilyen színvonalas módon. Szervezett volt, és szép volt. Magyarország ráadásul úgy tudta ezt megrendezni, hogy egy harmadik hullám fölötti sikeres, eredményes védekezést is elvégezte az oltásoknak köszönhetően, tehát hasonlóan, mint ahogy a japánok az olimpiát megrendezték, úgy itt is sok-sok ember, 250 ezer hívő előtt volt a szentmise megtartva. Tehát óriási teljesítmény mindez. Szeretném külön megköszönni Ferenc pápának azt a testvéri szeretetet, amit az ortodox társaink felé nyújtott, valamint az ökumené felé tett, mindenképpen példaértékű üzeneteivel. Világraszóló eseménynek lehettünk házigazdái, jó volt ott lenni, tisztelt képviselőtársaim. A hit ünnepe volt az egész keresztény világunknak. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Soltész Miklós államtitkár úré a szó. SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Országgyűlés! Érdemes kicsit az előzményekről, magáról erről az eseményről és persze az utóvisszhangjáról is beszélni. Az előzményekhez tartozik valóban, amit frakcióvezető úr elmondott, miszerint évtizedekig nem volt arra példa, legalábbis több mint két évtizedig, hogy egy szentatya az eucharisztikus világkongresszus végére vagy akár bármelyik eseményére elment volna, eljött volna. Az is fontos, hogy e 21 éves szünet után, ha szabad így mondani, a világkongresszust megelőzte egy korábbi, öt évvel ezelőtti találkozó a Fülöp-szigeteki Cebuban, ahova is a szentatya elküldte levelét, amelyben bejelentették, hogy Budapest lesz a rendező. Akkor ő már tudta, hogy kik vezetik az országot, és pontosan azért adta ezt a lehetőséget Magyarországnak, mert tudta, hogy mind a családok, mind a hagyományos értékek mellett, mind pedig az egész kereszténység és az ahhoz kapcsolódó tanítás mellett ez az ország, legalábbis annak többsége, kiáll. Tehát nem valami ellen döntött így, hanem valami mellett. Ugyanilyen fontos az is, ami persze nagy médiaérdeklődést váltott ki, hogy miért csak ennyi időre jött, miért csak pár órára érkezett. Jobb, ha tudja mindenki, hogy ez is egy óriási nagy dolog, és ez nem azonos egy olyan országlátogatással, amely adott esetben bárhova, a világ bármely részére maga Ferenc pápa részéről, az előző pápák részéről, XVI. Benedek vagy II. János Pál részéről történt. Ez nem egy többnapos országlátogatás volt, hanem egy esemény lezárásának, mondjuk így, csúcspontján való részvétel. Azt is fontos tudni, hogy az előkészületben, illetve a lebonyolításban hihetetlen sok ember vett részt. Ön is említette, tisztelt frakcióvezető úr, de azt gondolom, érdemes megismételni, hogy mennyien voltak és kik voltak azok, legalábbis milyen csoportok. Nyilván a magyar katolikus egyház vezetése, Erdő Péter bíboros úrral és sok-sok más vezetővel. Fantasztikus volt az ő munkájuk előkészülete, illetve a lebonyolításban való részvétele. De ugyanilyen fontos volt a körülbelül tízezer vagy több mint tízezer önkéntesé, és fontos volt a hivatásrendiek részvétele, legyenek azok a honvédség, legyenek a rendőrség, legyenek a tűzoltóság, a mentők és a titkosszolgálatok különböző területeiről, vagy legyenek a Terrorelhárítási Központ munkatársai. Fantasztikus, amit tettek. Hozzáteszem: egyébként a szombati szentmiséért, amely a Kossuth tér előtt volt, a parlamenti őrség munkatársai és a parlament munkatársai is nagyon sokat tettek, mint ahogy nagyon sokat tettek a fellépő művészek is. Fantasztikus volt sok-sok előadásuk, nekik is köszönet jár. Persze, köszönet jár mindenkinek, akik részt vettek a műszaki szervezésben, a hangosításban és minden más területen. Óriási volt, amit végrehajtottak, és azt kell mondani, hogy világszínvonalú. Mindenki ezt mondta, bárhonnan jöttek a résztvevők, Távol-Keletről, Közel-Keletről, Dél-Európából, Afrikából vagy Amerika bármely területéről, mindenki azt mondta: fantasztikus és nagyszerű volt a kivitelezés. Azt hiszem, mindent elmond az, amit Ferenc pápa végül is a szentmisén mondott: „Külön köszönet mindazoknak, akik annyit fáradoztak ennek az eu-charisztikus kongresszusnak és ennek a napnak a megvalósításán. Amikor újfent hálámat fejezem ki az engem fogadó állami és vallási vezetőknek, szeretném kimondani: köszönöm nektek, Magyarország népe.” Majd pedig nem szokványos módon azt mondta magyarul: „Veletek és értetek mondom, Isten, áldd meg a magyart!” Mindent elárulnak ezek a mondatok. Persze, az is elárul sok mindent, és erre is érdemes néhány szót fordítani, nem sokat, alig fél percet, hogy ugyan az ünnepet nem tudták elrontani baloldali média, baloldali politikusok, de azért voltak érdekes dolgok. Álhírek, hogy érkezik-e a pápa vagy nem, arról álmodtak, hogy a szőnyeg szélére állít minket a szentatya. Ez igaz volt abban a tekintetben, hogy a repülőtéren valóban ott álltunk néhányan és fogadtuk, majd búcsúztattuk, egyébként pedig igenis az ország mellé állt.
