Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. október 4. hétfő - 215. szám - Dr. Keresztes László Lóránt (LMP) - a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszternek - „Valóban földrengés kockázatos helyre építik az új paksi blokkot?” címmel - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): - ELNÖK: - KOVÁCS PÁL, a Miniszterelnökség államtitkára:
296 Dr. Keresztes László Lóránt (LMP) - a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszternek - „Valóban földrengés kockázatos helyre építik az új paksi blokkot?” címmel ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Keresztes László Lóránt frakcióvezető és Ungár Péter képviselő úr, az LMP képviselői, kérdést kívánnak feltenni a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszternek: „Valóban földrengés kockázatos helyre építik az új paksi blokkot?” címmel. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Kovács Pál államtitkár úr fog majd válaszolni önnek. Parancsoljon, öné a szó. DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Már a napirend előtti vitában is beszéltünk arról, hogy nagyon sok probléma terheli ezt a gigantikus beruházást, a Paks II.-beruházást. Többéves csúszással indult el egyáltalán az engedélyezési eljárás, és a törvények által megszabott határidőben nem sikerült az engedélyt megszerezni, még a hosszabbítás ellenére sem. Tehát konkrétan nem kapott engedélyt ez a hatalmas nagy beruházás. És azt is említettem már napirend előtt, hogy látható, hogy itt nemcsak pontatlanságok vannak, hanem nagyon-nagyon súlyos kérdésekre nincs érdemi válasz, mint például a földrengésbiztonság kérdésére. Akkor részben megkísérelt válaszolni nekem államtitkár úr, és idézte a közmeghallgatás dokumentumait. Én szeretnék erre egy tisztázó-pontosító kérdést feltenni. A vonatkozó kormányrendelet szerint atomerőmű telephelye, beleértve annak 10 kilométeres sugarú körzetét, nem jelölhető ki olyan törésszakaszon, ahol az utolsó százezer évben felszíni elmozdulás nyomait találták. 2016-ban a Paks II. Zrt. megbízásából készült, körülbelül 8 milliárd forintból készült egy igen alapos geológiai tanulmány, amely megállapította, hogy a Paksi Atomerőmű telephelyének közelében több helyen is tízezer évnél fiatalabb, felszínig hatoló elmozdulásokat okozó földrengések nyomait találták. Én azt gondolom, hogy ezt a kérdést tisztázni kell, és nem is feltétlenül csak itt az Országgyűlésben, hanem a magyar nyilvánosság előtt, hogy pontosan milyen dokumentumokat vesznek, vettek figyelembe az engedélyezés során - tehát bizonyos kivonatokat vagy ezt a 2016-os geológiai tanulmányt is -, és mi a garancia arra, hogy ez a telephely megfelel a földrengésbiztonság tekintetében megfogalmazott magyar előírásoknak. Mi ez alapján úgy látjuk, hogy nem. És hozzáteszem, hogy az oroszok tervezik ezt a paksi bővítést, az új atomerőművet, és orosz törvények szerint fel sem merülhetett volna, hogy aktív törészóna, aktív törésvonal felett egyáltalán új atomerőmű engedélyezése felmerülhetett volna. Várom államtitkár úr érdemi válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. A válaszra megadom a szót Kovács Pál államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr! KOVÁCS PÁL, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Ami konkrétan a Paks II.-projektet illeti, szeretném megnyugtatni, hogy egy atomerőmű építése során a legfontosabb a biztonság, az, hogy a legszigorúbb nukleáris biztonsági előírások maradéktalanul és igazoltan teljesüljenek. Az Országos Atomenergia Hivatal maga is kiemeli, hogy több tekintetben rendkívül alapos a benyújtott létesítési dokumentáció, ami több mint 300 ezer oldal; a világ legbiztonságosabb blokkjai épülnek meg Pakson, amibe olyan passzív biztonsági rendszerek is beépítésre kerülnek, amelyek működésükhöz nem igényelnek sem emberi beavatkozást, sem villamos energiát. Csak megismételni tudom azt, amit az Országos Atomenergia Hivatal a saját határozatában és közzétett értékelésében mondott, tehát hogy még a tízmillió év gyakoriságú földrengések sem képesek olyan elmozdulást okozni a területen, amely érdemi hatással lenne az erőmű biztonságára. (13.20) Ami az ellátásbiztonság szempontjából értékelésre ad okot, az az, hogy szükség van az atomenergiára, és szükség lesz hosszú távon is Paksra. Mint azt ön is tudja, az európai egységes villamosenergia-rendszer csak ebben az évben már két alkalommal esett szét, egyszer január 8-án, másrészt június 24-én. Ahol viszont erős kapacitások támasztják meg a hálózatot, ott van részben ellátásbiztonság, ezért Paks II. kérdése stratégiai kérdés, a hazai fogyasztók szén-dioxid-mentes, versenyképes árammal való ellátásának és egyben a megújuló energiaforrások elterjesztésének is a garanciája.
